Idén is több száz regény jelenik meg nyár végén a „rentrée littéraire” alkalmából. De vajon milyen ez az esemény európai szomszédainknál?
Sonia Devillers, Philippe Jaenada, Amélie Nothomb, Philippe Besson és Ananda Devi. Egy közös pont mindannyiukban: ott lesznek a 2026-os „rentrée littéraire”-n. Októberig mintegy 461 regény érkezik a könyvesboltokba, köztük 344 francia regény. Ez enyhe visszaesés az előző évhez képest, amikor 484 kötet jelent meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kiadók és könyvkereskedők számára ez a szakasz kihagyhatatlan, különösen egy olyan időszakban, amikor az olvasás egyre kevésbé része mindennapjainknak. A CNL – a Nemzeti Könyvtanács – 2025-ben közzétett, 6. barométere így fogalmaz: „A magukat spontán módon olvasónak valló franciák aránya minden kategóriában csökken, különösen a rendszeres olvasók körében (2023-hoz képest mínusz 5 százalékpont).” „Az elmúlt 12 hónapban a franciák 63 százaléka állítja, hogy legalább öt könyvet olvasott el (2023-hoz képest mínusz 6 százalékpont), és a mindennapos olvasás aránya is csökken (2023-hoz képest mínusz 4 százalékpont), így a legalacsonyabb szintre esik vissza az elmúlt 10 évben” – teszi hozzá a tanulmány.
„Közös kötelességünk, hogy ismét megerősítsük az olvasás központi helyét életünkben. Az olvasás alapvető idő, önmagunkra szánt idő, amelyet feltétlenül óvnunk kell” – érvel Régine Hatchondo, a CNL elnöke.
A helyzet a fiatalok körében még látványosabb: naponta átlagosan 3 óra 1 percet töltenek képernyő előtt, miközben könyvolvasásra mindössze 18 perc jut – derül ki a „Les jeunes Français et la lecture” (A fiatal franciák és az olvasás) című, 2026-ban megjelent tanulmányból. „A rendszeres olvasás visszaesőben van, és a fiatalok nagyon gyakran mással is foglalkoznak, miközben olvasnak” – magyarázza a CNL vezetője.
Belgiumban és Svájcban is Franciaország felé fordul a tekintet
Bár Franciaországban különösen nagy jelentősége van, a rentrée littéraire több európai országban is létezik.
Svájcban a jelenségnek nincs ekkora súlya. „Sokkal kisebb a médiavisszhang, és kevesebb [irodalmi] díjat is osztanak ki ebben az időszakban” – jegyzi meg Nicolas Julliard, az RTS irodalmi szakújságírója az Euronewsnak. „Nem ugyanarról a jelenségről van szó.”
Ugyanakkor elismeri, hogy Svájc egyre inkább igazodik a francia piachoz. „Egyre több kiadó igazítja ehhez a naptárhoz a legfontosabb megjelenéseit” – teszi hozzá az újságíró. Az egyik ok, hogy a svájci kiadók így nagyobb láthatóságot tudnak szerezni Franciaországban. „Elég sok kötet jut el külföldre, és némelyik már egyes díjaknál is felbukkan.” Összefoglalva: a svájci rentrée littéraire „egyre inkább fontos időponttá válik a kiadók, különösen a fiatal kiadók számára” – foglalja össze Nicolas Julliard.
Belgiumban ez „meglehetősen paradox időszak” – véli Nausicaa Dewez, a „Le Carnet et les Instants” című folyóirat főszerkesztője az Euronewsnak. „A francia rentrée littéraire vonzereje miatt a média és a közönség is nagy figyelmet fordít a könyvekre és az irodalomra, ugyanakkor a Franciaországban megjelent kötetek gyakorlatilag telítik a piacot. […] A belga kiadók jelen vannak ebben az időszakban, de tudják, hogy kereskedelmileg nem tudják felvenni a versenyt a náluk jóval nagyobb és erősebb szereplőkkel. Ezért nem vetik be minden erejüket az őszi szezonban.”
Nausicaa Dewez egy másik szempontot is hozzátesz: „A frankofón Belgium legtöbb irodalmi kiadója számára az év első nagy csúcspontja a márciusban megrendezett Brüsszeli Könyvvásár”, ami magyarázza, hogy az év eleje is fontos időszak a belga irodalom számára.
Európában is jelentős jelenség
Spanyolországban ezt az időszakot „temporada editorial de otoño”-nak („őszi kiadói szezonnak”) nevezik. Bár az ország „nem éri el Franciaország aktivitási szintjét, a kiadók minden évben nagy címekkel készülnek szeptember elejére” – magyarázza az újságíró Pepa Blanes a Cadena SER (forrás: francia) hasábjain. „A rendezvények is a hónap nagy részét elfoglalják.”
Németországban is az ősz vége jelenti a könyvmegjelenések időszakát, igaz, itt is kisebb a súlya, mint Franciaországban. Németországban ezt az időszakot Bücherherbstnek („a könyv őszének”) vagy Literaturherbstnek („irodalmi ősznek”) nevezik. A sajtó ilyenkor mutatja be a legfontosabb újdonságokat, és a könyvesboltok szempontjából is jelentősnek tartja ezt az időszakot. A Tagesspiegel (forrás: francia) szerint ez „hosszú ideje előre megtervezett” esemény.
Mindenekelőtt ez a könyvmegjelenési hullám néhány héttel előzi meg az októberben minden évben megrendezett Frankfurti Könyvvásárt, amely a könyvipar egyik legfontosabb találkozója. Ekkor adják át a Deutscher Buchpreis díjat is, amelyet a francia Goncourt-díj mintájára hoztak létre – emlékeztet a Deutsche Welle (forrás: francia).
Olaszországban „ősszel koncentrálódnak az év néhány legfontosabb megjelenése, jóllehet az elmúlt években ez a piaci megközelítés átalakult, és a kiadók – hogy elkerüljék az őszi címáradatot – elkezdték jobban elosztani a megjelenéseiket az év többi részében” – magyarázza Paolo Ambrosinin, az Associazione librai italiani elnöke az Euronewsnak.
A brit könyvpiaci szezonnyitó talán a leginkább hasonlít ahhoz, amit Franciaországból ismerünk, még ha más naptár szerint is zajlik. „A »Super Thursday« izgalmas nap a könyvkereskedők számára, mert ugyanazon a napon több száz új könyv érkezik a boltokba” – mondja Kate Skipper, a Waterstones könyvkereskedő hálózat operatív igazgatója a The Guardian (forrás: francia)-nek.
Általában október első vagy második csütörtökére esik. „Mindig rendkívül sűrű nap, ugyanakkor igazi pezsgés tölti be a boltokat, amikor egyszerre ennyi, karácsonyra szánt nagy címet kell kipakolni” – teszi hozzá Kate Skipper. 2024-ben több mint 1900 kötet jelent meg a „Super Thursday” alkalmából – jegyezte meg a The Guardian (forrás: francia).
Ez a rendkívüli mennyiség azonban a következő évben jelentősen csökkent: a megjelenések száma csaknem a felére esett vissza, mivel a kiadók olyan stratégiát követtek, amelyet a „kevesebbet, de jobbat kiadni” jelszóval foglaltak össze – számolt be róla a The Bookseller (forrás: francia).