Csak néhány uniós ország teljesítette a bérátláthatósági irányelv határidejét. Az Indeed adatai a fizetést feltüntető álláshirdetések arányának változását jelzik.
Az európaiak jelentős többsége nem tudja, mennyi fizetésre számíthat, amikor állásra jelentkezik, mert a hirdetésben nem szerepelnek a béradatok. A pályázók jelentős időt és energiát fordítanak a jelentkezésre, beleértve az állásinterjúkon való megjelenést is. Egyes esetekben gyakorlati készségteszteken is részt vesznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek ellenére gyakran csak akkor tudják meg a fizetést, amikor sikerrel jár a felvételi folyamat. Többnyire arról is alig van információjuk, mennyit keresnek mások ugyanazon a munkahelyen.
Az Európai Bizottság szerint ez bérdiszkriminációhoz és a nemek közötti bérszakadék további növekedéséhez vezethet. A probléma kezelésére az EU elfogadta az átlátható bérezésről szóló irányelvet. Az irányelv átültetésének határideje idén június 7-e volt, de az uniós tagállamok többsége nem teljesítette azt.
A nagy európai gazdaságok közül egyedül Olaszország ültette át az irányelvet. Az eredmény a globális állásközvetítő platform, az Indeed szerint egyértelmű: Olaszországban a fizetési információkat is tartalmazó álláshirdetések aránya 2025 júliusában 26 százalékról az idei júliusra 61 százalékra emelkedett.
Így Olaszországban ma a legmagasabb a fizetési adatokat tartalmazó álláshirdetések aránya az öt legnagyobb európai gazdaság között.
„Olaszország az európai nagy gazdaságok között az átlátható bérezés egyik élharcosává lép elő, és az adatok azt mutatják, hogy a szabályozás valódi változást hoz” – mondta Pawel Adrjan, az Indeed gazdasági kutatási igazgatója az Euronews Businessnek.
Az augusztus elején megjelent PwC-cikk szerint eddig mindössze öt uniós tagállam ültette át az EU átlátható bérezésről szóló irányelvét. Novemberig Olaszország, Szlovákia, Málta, Litvánia és Görögország tartozott közéjük.
Spanyolország csak korlátozott előrelépést tett, Németország pedig 2027 elejére halasztotta az átültetést. Franciaország helyzete továbbra is „nem meghatározott”.
Az Egyesült Királyság ugyan már nem tagja az EU-nak, de az Indeed adatai szerint 2020 eleje óta ott a legmagasabb a fizetési információkat tartalmazó álláshirdetések aránya. 2020 januárjában az Egyesült Királyságban ez az arány 40 százalék volt, míg Franciaországé 20 százalék, ami a második legmagasabb értéknek számított az öt legnagyobb európai gazdaság és Hollandia körében.
Olaszország először előzi meg az Egyesült Királyságot
2026 júliusában Olaszország először előzte meg az Egyesült Királyságot az átlátható bérezés terén ezekben a hat országban: Olaszországban 61, az Egyesült Királyságban 60 százalék volt az arány.
A másik négy országban az arány továbbra is 50 százalék alatt van; Hollandiában 49,5 százalék.
Másik két nagy európai gazdaságban a fizetési adatokat tartalmazó hirdetések aránya 20 százalék alatt van: Németországban 14, Spanyolországban 18 százalék. Franciaországban 43 százalékot mértek.
Az Olaszországban bekövetkezett változás az elmúlt egy évben figyelemre méltó. Az Indeed adatai szerint tavaly júliusban még csak a hirdetések körülbelül egynegyede (26 százaléka) tartalmazott fizetési információt.
„Az olasz álláshirdetésekben feltüntetett fizetési információk aránya januárban 35 százalékról júliusra 61 százalékra ugrott, és a növekedés felgyorsult azután, hogy júniusban életbe lépett az EU átlátható bérezésről szóló irányelve” – mondta Adrjan.
„Olaszország az uniós irányelvnél is tovább ment azzal, hogy kötelezővé tette a munkáltatók számára a fizetési sáv közvetlen feltüntetését az álláshirdetésben, így az álláskeresők már azelőtt hozzájutnak ehhez az információhoz, hogy eldöntenék, jelentkeznek-e” – tette hozzá.
A törvény hatálybalépése után felgyorsult az átlátható bérezés terjedése
Adrjan a közösségi médiában is hangsúlyozta, hogy a növekedés már a határidő előtt megkezdődött, mivel egyes munkáltatók a szabályok előtt jártak. „Az átlátható bérezés terjedése aztán felgyorsult, amint hatályba lépett a törvény” – írta.
Mostantól a munkáltatóknak az álláshirdetésben kell feltüntetniük a kezdő fizetést vagy a fizetési sávot, nem elegendő a kiválasztási folyamat valamely pontján közölni azt a jelöltekkel.
Hivatalosan nem számítanak arra, hogy az arány eléri a 100 százalékot, az irányelv hatálya ugyanis korlátozott. Olaszországban például néhány álláskategória mentesül a szabály alól, és a végrehajtással kapcsolatos jogi részletekről is folynak még a viták.
Adrjan rámutatott: bár még nem minden álláshirdetés tartalmaz fizetési adatot, ahogy a munkáltatói gyakorlatok alkalmazkodnak, a tendencia egyértelműen emelkedő.
A nők 11 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az EU-ban 11,1 százalékos volt a nemek közötti bérszakadék. Ez azt jelenti, hogy amikor a férfiak 100 eurót keresnek, a nők átlagosan 88,9 eurót kapnak.
„A következő nagy kérdés az lesz, hogy más európai országok is képesek lesznek-e ugyanolyan mértékben átültetni a bérezés átláthatóságának elvét a gyakorlatba” – mondta Pawel Adrjan.
Rámutatott arra is, hogy Európa-szerte még mindig jelentős az elmaradás az átláthatóság terén, mivel számos törvényhozás egyelőre halogatja a szabályok nemzeti jogba való átültetését. Egyes országokban jelenleg azzal számolnak, hogy a fizetési sávok álláshirdetésekben való feltüntetése végül nem lesz kötelező.
„A dolgozó nők elárulása”
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, Esther Lynch szerint a határidő be nem tartása a dolgozó nők elárulása.
„A fizetések titkolózása minden hatalmat a munkáltatók kezébe ad, a nőket és szakszervezeteiket pedig megfosztja azoktól az alapvető információktól, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy kiálljanak magukért” – fogalmazott.
Az ETUC kutatása szerint az EU-ban dolgozó nők évente 358 milliárd eurót veszítenek a nemek közötti bérszakadék miatt. Ez fejenként csaknem 3900 eurót jelent.