EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Háború, migráció és klímaváltozás a genfi filmfesztiválon

Háború, migráció és klímaváltozás a genfi filmfesztiválon
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Frédéric Ponsard
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Emberi Jogok Nemzetközi Filmfesztiválján és Fórumán 36 filmet mutatnak be, és 21 vitát is szerveznek, a központi témák ugyanis mind olyanok, amelyekkel kapcsolatban rengeteg konfliktus létezik a világban.

HIRDETÉS

Az Emberi Jogok Nemzetközi Filmfesztiválján és Fórumán 36 filmet mutatnak be, és több vitát is szerveznek, a központi témák ugyanis mind olyanok, amelyekkel kapcsolatban rengeteg konfliktus létezik a világban.

Mint minden évben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának fő ülésszakával párhuzamosan márciusban Genfben rendezik meg az Emberi Jogok Nemzetközi Filmfesztiválját és Fórumát (FIFDH).

Barbara Hendricks, a fesztivál fővédnöke nyitotta meg a rendezvényt az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából.

Idén a fesztivál 36 filmet mutat be, 7 világpremierrel, 21 vitát szerveztek, amelyek közül 10-et élőben közvetítenek, és közel 220 nemzetközi vendéget várnak.

Egy olyan irányvonallal, ahol a művészet és különösen a filmek találkoznak a politikával és az aktivizmussal.

"Idén 3 tengelye van a fesztiválnak, a migráció problémái, a nacionalizmus, konfliktusok és háborúk problémái, valamint a globális felmelegedés problémái. Valójában egy társadalom mutációjának közepén vagyunk, minden szempontból: geopolitikai, társadalmi, egyéni szempontból,” mondta Irène Challand, a FIFDH igazgatója az Euronewsnak.

Játékfilm kategóriában a "The Land Within" a háború és a migráció témáját járja körül. Egy Svájcban élő koszovói migráns története, akinek vissza kell térnie hazájába, hogy exhumálja a múlt szellemeit és azonosítsa a tömegsírban talált rokonokat.

"Ez a fajta történet, az eltemetett és tömegsírból előkerülő holttestek, sok helyen megtörtént már, nemcsak Európában, hanem más kontinenseken is. Ha a titok a föld alatt marad, és nem hozzák elő, akkor szerintem nemcsak a békefolyamat lassul le, hanem az is, hogy békében legyünk azzal a földdel, ahol élünk. Ennek a földnek van egy nagyon erős szimbóluma, amikor azt látjuk, hogy a geopolitika Európában még mindig nem rendeződött, és soha nem is lesz megoldott,” fogalmazott a rendező, Fisnik Maxville.

A We Will Not Fade Away egy erős ukrán film, amely 5 tinédzser álmait és félelmeit követi nyomon Donbászban, az orosz invázió előtt.

A film illusztrálására egy vitát szerveztek az agressziót büntető nemzetközi bíróság legitimitásáról és hatékonyságáról, különös tekintettel Ukrajnára.

A vitát moderáló Pierre Hazan jogász és író szerint nagyon összetett kérdésről van szó.

"A kérdés az, hogy mit kezdünk azzal, akit ördögnek látunk. Tárgyalhatunk-e vele, rács mögé kell-e dugnunk, lehet-e rács mögé dugni? Vagy egyáltalán kell-e vele tárgyalnunk, közel engednünk? Az egyik oldalon van az a vélemény, amely azt mondja, hogy nem beszélhetünk Putyinnal, mert ő a felelős egy agresszióért, és ezek a csapatok háborús és emberiség elleni bűnöket követnek el, és vannak mások, mint például a francia elnök, akik azt mondják, hogy mindenképpen beszélnünk kell vele, mert egy napon valamilyen politikai megoldáshoz kell jutnunk,” magyarázta Pierre Hazan.

A fesztivál közvetítő akciókat is szervez, többek között a Kids Guernica projektet, amelynek keretein belül migránsok készítettek el egy freskót.

"Együtt dolgozunk, kapcsolatot teremtünk. Amikor valaki egy ilyenen dolgozik, azt mondják, hogy "á, igen, ez egy munka". Kitartónak kell lenni, rájönnek, hogy ahhoz, hogy ez működjön, szükséges, hogy valamilyen feszültség legyen a képben, sok minden van benne, ami örömet okoz,” véli François Burland, kulturális mediátor. "A cél az, hogy ne csak egy műalkotást készítsünk, hanem hogy ez a kapcsolat, amit együtt felépítünk, segítsen nekik belépni ebbe a világba, amit nem ismernek,” tette hozzá.

A fesztivál különlegességei között szerepel Manon Loizeau újságíró és rendező filmjének vetítése a Genfi-tó partján, egy jurtában. A film egy fiatal afgán migránsról, Elaháról szól, akivel a rendező Görögországban találkozott.

HIRDETÉS

"Több mint egy évig forgattuk, filmeztük az útját, így ez a gyermeke szemszögéből készült, és azt hiszem, megmutatja az összes gyermeke rugalmasságát, és ábrázolja az út alatt történő felnőtté válást,” mondta a rendező.

Egy film, amely egy ragyogó és inspiráló fiatal lány bátorságát és kétségeit, fájdalmait és örömeit mutatja be. A képek több mint egyharmadát Elaha készítette, majd beépítették a filmbe.

"Ez valóban egy kollektív film, a remény üzenete. Úgy gondolom, hogy ez a fiatal lány, Elaha Iqbali, mindazon gyerekek szimbóluma, akik hihetetlen bátorsággal rendelkeznek, és akik követik az álmaikat, bármi történjék is körülöttük,” tette hozzá Manon Loizeau.

Az Emberi Jogok Nemzetközi Filmfesztiválja és Fóruma március 19-ig tart Genfben.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Eddig tartott a védelem: lejártak az első Mickey egér szerzői jogai

Női szerepek, migráció, Auschwitz – fontos témák az Európai Filmdíjon

Monica Bellucci a Thessaloniki Filmfesztivál díszvendége