A hatvanas években még furcsállták azokat, akik az utcán vagy a parkokban kocogtak.
A hatvanas években még furcsállták azokat, akik az utcán vagy a parkokban kocogtak. Ma már milliók teszik ezt világszerte. A Free to run című dokumentumfilm a szabadság szinonimájává vált hobbi történetét meséli el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Kathrine Switzer volt az első nő, aki 1967-ben benevezett a bostoni maratonra. A verseny szervezői azonban megpróbálták őt eltávolítani a pályáról. Az atlétikai szövetségek ugyanis nem engedélyezték nők részvételét a maratonon.
Thx to Kathrin Switzer & all trailblazers for #Women in #sport. From http://t.co/eU0lStR7t2 #BostonMarathon #gogirl pic.twitter.com/bcstqDyjw8
— HT (@heathertulk) April 20, 2015
Egészen a közelmúltig tartotta magát ugyanis az a nézet, hogy a nők nem képesek ilyen nagy távolságot lefutni. A női maratonfutást az 1984-es olimpián vezették be.
A dokumentumfilm kitér Fred Lebow román származású bevándorló érdekfeszítő történetére is: ő volt a híres New York-i maraton megálmodója.
Remembering
Fred Lebow (10/9/1994)
Co-founder of New York Marathon pic.twitter.com/hdkW6kc4nE— Knowledge Seeker (@courtjestor922) October 9, 2016
Pierre Morath svájci rendező persze nem csak magáról a joggingról beszél, a sztori árnyoldalát is bemutatja, azt, hogy miként vált a kocogás a kiváltságos osztályok hobbijává és üzletévé.
A Free to Run című film a XX. századi történelem izgalmas kordokumentuma.