Izraeli útját megelőzően Merz beszélt Mahmúd Abbásszal az amerikai béketervről, és reformokat sürgetett a palesztin vezetésben. A cél továbbra is a tárgyalásos megoldás a térség nagyobb biztonsága érdekében.
Friedrich Merz német kancellár szombaton telefonon beszélt Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Stefan Kornelius kormányszóvivő szerint a beszélgetés baráti légkörben zajlott.
Merz megerősítette, hogy Németország támogatja Trump amerikai elnök gázai béketervét, és méltatta a Palesztin Hatóság együttműködő magatartását. Egyúttal sürgette a szükséges reformokat, hogy a hatóság konstruktív szerepet játszhasson egy esetleges háború utáni rendben. A cél továbbra is a tárgyalásos kétállami megoldás, amely hosszú távon biztonságot teremthet az izraeliek és a palesztinok számára.
Késleltetett beiktatási látogatás
Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár a hétvégén kezdi meg beiktatási látogatását Izraelben és Jordániában. Első állomása a jordániai főváros, Ammán, ahol II. Abdalláh királlyal találkozik. Este Jeruzsálemben Herzog izraeli elnök fogadja, majd vasárnap megbeszélést folytat Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. A tervek szerint találkozik a civil társadalom képviselőivel és ellátogat a Yad Vasem holokauszt-emlékhelyre is - ez a német vezetők izraeli beiktatási látogatásainak szokásos programja.
Merz találkozni akar a Hamásztól kiszabadított túszaival és a meggyilkoltak hozzátartozóival is.
Az izraeli látogatás viszonylag későn történik. Míg Angela Merkel és Olaf Scholz alig néhány hónappal hivatalba lépése után utazott Izraelbe, addig Merz csak mintegy hét hónap elteltével érkezik. A háttérben a gázai háború áll, amelyre nézve október 11-e óta tűzszünet van érvényben Izrael és a Hamász között. Azóta Karin Prien német oktatási miniszter és Johann Wadephul külügyminiszter (mindketten CDU) már járt Izraelben.
Az USA béketerve a középpontban
A tárgyalások középpontjában valószínűleg a Gázai övezetben immár csaknem két hónapja fennálló tűzszünet stabilizálása, valamint a békefolyamat második szakaszába való belépés érdekében tett erőfeszítések állnak majd. Ez többek között a Hamász lefegyverzését és egy nemzetközi békefenntartó erő felállítását irányozza elő. A német kormány eddig nyitva hagyta, hogy Németország részt vehet-e ebben, és ha igen, milyen mértékben.
Fegyverpolitikai kérdések valószínűleg szintén szerepet játszanak majd. Két héttel ezelőtt feloldották az Izraelbe irányuló fegyverkivitelre vonatkozó ideiglenes részleges embargót, amely jelentős terhet jelentett a kétoldalú kapcsolatokra. Izrael most ismét szállításokat remél Németországtól - beleértve a Merkava harckocsikhoz való sebességváltókat is. Eközben Berlin hadrendbe állította az Izraeltől vásárolt Arrow 3 magas rétegű légvédelmi rendszert.
Vita a Palesztin Hatóságnak nyújtott segélyek kifizetéséről
Az Izraelnek tett esetleges támogatási ígéretek mellett a Palesztin Hatóságnak nyújtott pénzügyi támogatás is központi szerepet fog játszani az utazás során. Németország és az EU évek óta segíti a Palesztin Hatóságot az alapvető állami struktúrák biztosításában a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy területén - ez fontos része a stabilizáció és a politikai kilátások elérésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek.
A támogatás most fokozott nyomás alá került, mivel továbbra is kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Palesztin Hatóság valóban befejezte-e az elítélt raboknak és a meggyilkolt merénylők családjainak nyújtott ellentmondásos támogatási programjait, az úgynevezett "mártírfizetéseket" (Pay for Slay).
Izrael és az EU szakértői feltételezik, hogy ezek a kifizetések folytatódnak. Izrael több százmilliós összegekről beszél, és ennek megfelelő megállapításokat nyújtott be az EU-nak.
Ez különösen robbanásveszélyes annak fényében, hogy az EU 1,6 milliárd eurót ígért a gázai újjáépítésre, és Németország is jelentős további támogatásokat tervez. Mindkét fél hangsúlyozza azonban, hogy segélyeiket szigorú ellenőrzésnek vetik alá, és nem folyhatnak be a vitatott programokba.
Ennek ellenére az EU nemrég megerősítette a régi rendszer szerinti kifizetést - pontosan azt a támogatási formát, amelyet a Palesztin Hatóság valójában le akart állítani. Az izraeli szolgálatok azt is feltételezik, hogy vannak más csatornák is, amelyeken keresztül pénzek áramolhatnak. A Palesztin Hatóság ezt hivatalosan tagadja, ugyanakkor a foglyok és áldozatok családjaival szembeni politikai kötelezettségére hivatkozik.
Az EU most átfogó tisztázást sürget, és a további támogatást a palesztin szociális rendszer reformjához köti. Németország nem akarja folytatni a rendszeres kifizetéseket, amíg nem tisztázódott minden nyitott kérdés.
Merz egyensúlyozásra kényszerül
Merz számára a látogatás ezért diplomáciai egyensúlyozás lesz: Jeruzsálemben valószínűleg szóba kerül majd a Palesztin Hatóságnak nyújtott német támogatás is - csakúgy, mint azok a vádak, amelyek szerint a segélyek egy részét az ellentmondásos programokba irányították.
Ugyanakkor még nem tudni, hogy a német kormány miként szándékozik kezelni a Netanjahu miniszterelnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Hivatalba lépése után Merz jelezte, hogy elvben nyitott Netanjahu németországi látogatására, de ennek az álláspontnak a gyakorlati megvalósítása azonban továbbra sem világos.