Európa gőzerővel bővíti faiparát, de a nem fenntartható növekedés hosszú távon végzetes következményekkel járhat.
Az Európai Bizottság szerint az építőipar felel az EU teljes hulladéktermelésének több mint 35 százalékáért.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nyersanyag-kitermelésből és az építőipari termékek gyártásából, valamint az épületek építéséből és felújításából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás a becslések szerint a nemzeti üvegházhatásúgáz-kibocsátás 5–12 százalékát teszi ki.
„Az építőipar világszinten az elmúlt három évtizedben megduplázta a szénlábnyomát, és várhatóan 2050-re ismét megduplázza” – mondta az Euronewsnak Dr. Subhra Bhattacharjee.
Mivel a jelenlegi kereslet kielégítéséhez az unióban évente több mint kétmillió lakást kellene felépíteni – ez 25 százalékos növekedés a jelenlegi építési volumenhez képest –, hogyan tudjuk összeegyeztetni a folyamatosan növekvő városi tereket a környezeti célkitűzésekkel?
A The Big Question aktuális epizódjában az Erdőgondnoksági Tanács (Forest Stewardship Council, FSC) főigazgatója, Dr. Subhra Bhattacharjee Angela Barnes vendége volt a stúdióban; arról beszélgettek, hogy Európa képes-e felfuttatni fenntartható faiparát, és közben teljesíteni építési céljait.
Biztonságosak-e a faépítésű otthonok?
A határidők szorítanak, a környezetvédelmi politika egyre szigorúbb, és Európában egyértelműen a fa építőanyagok felé tolódik a hangsúly. Történelmileg – az Egyesült Államokkal ellentétben – az európaiak inkább a betont, az acélt és a téglát részesítették előnyben.
De vajon a faépítésű házak nyújtanak-e megfelelő minőséget, ár-érték arányt és biztonságot? Jelentenek-e tűzveszélyt, különösen nyáron, amikor erdőtüzek tombolnak a kontinensen?
„Nem kell kompromisszumot kötni a minőségben, mert a mérnöki faanyagok terén elért legújabb innovációk erősebb és sokoldalúbb szerkezeteket tesznek lehetővé” – magyarázta Subhra.
„És ez egy olyan anyagot ad, amely egyszerre időjárásálló, tűzálló, könnyebb, ugyanakkor erősebb is. Vagyis nem kell minőségi kompromisszumokat elfogadni.”
Subhra abban is biztos, hogy a további innovációval a helyzet csak tovább fog javulni.
Drágák-e a faépítésű otthonok?
A faépítkezéshez kapcsolódó folyamatok jóval olcsóbbak, mint az Európában megszokott hagyományos építési technikák, így elvben az ebből adódó megtakarításokat tovább lehet adni a vásárlóknak. Subhra szerint a költségek akár 25 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek, mint a hagyományos módon épült házaknál.
„A költségkülönbség abból adódik, hogy egyrészt alacsonyabbak a szállítási költségek – könnyebb az anyag kezelése. Az építési helyszínen a munkaerőköltség is csökken, mert előre gyártott szerkezeteket lehet bevinni, ez pedig egyrészt felgyorsítja az építkezést, másrészt mérsékli az építés időszakára szóló biztosítási díjakat.”
A lakástulajdonosok számára azonban a biztosítás valamivel lassabban alkalmazkodik az új helyzethez.
„A biztosítótársaságokat tájékoztatni kell az új faalapú termékekről – a tűzálló mérnöki faanyagokról, amelyek képesek ellenállni a tűzkockázatoknak.”
Ez a munka már folyamatban van – magyarázta Subhra –, az építőipari vállalatok, a gyártók és a biztosítók most szorosabban egyeztetnek egymással, mint korábban. Az átállás egyre gyorsul, és azokon a területeken, ahol alacsonyabb a tűzkockázat, a biztosítási díjak már elkezdtek stabilizálódni.
„Így már csak idő kérdése, hogy a biztosítási ágazat is felzárkózzon” – folytatta.
Jót tesz-e a faépítés Európa gazdaságának?
Az Eurofer adatai szerint az acélipar 2025-ben mintegy 152 milliárd euró hozzáadott értéket termelt, és közvetlenül 293 ezer embert foglalkoztatott. Felvetődik tehát a kérdés: ha felfuttatjuk a faipart, ez az acélipar visszaesését jelenti?
„Tekintve, hogy a lakásigények rendkívül gyorsan nőnek, nem látom esélyét egy teljes körű visszaesésnek” – vetítette előre Subhra.
„Az ideális forgatókönyv az lenne, ha az alacsony szén-dioxid-kibocsátású cement, az újrahasznosított acél és az építési fa egymást kiegészítve csökkentené az ágazat teljes szénlábnyomát, és hozzájárulna a szükséges, megfizethető lakások építéséhez.”
És még ha az acéliparban bizonyos csökkentések is következnek be, a faépítés növekedési potenciálja izgalmas gazdasági kilátást jelent.
„Észak-Amerika és Európa az a két piac, ahol a faépítés gyorsabban terjed, mint a világon bárhol máshol. Ez jelenleg 5 milliárd dolláros (4,32 milliárd eurós) piac, amely átlagosan évi 10 százalékkal bővül. A potenciál tehát óriási.”
Emellett a zöldgazdaság várhatóan mintegy 1,5 millió új munkahelyet teremt, beleértve a nyugdíjba vonuló dolgozók pótlásához szükséges állásokat is.
„A zöld építőiparban, különösen a faépítési szegmensben egyre nagyobb szükség lesz képzett munkaerőre. A képzett munkaerő magasabb jövedelmet, magasabb béreket jelent, tehát a foglalkoztatási lehetőségek jelentősek.”
„Ha végigkövetjük az ellátási láncot – a mérnöki faanyagok gyártásától kezdve a felelősebb erdőgazdálkodási igényekig –, valószínű, hogy a vidéki gazdaságok is új lendületet kapnak. Vagyis az ellátási lánc teljes hosszában, az erdő talajától egészen az elkészült épületig óriási lehetőségek rejlenek” – foglalta össze.
The Big Question az Euronews Business sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel ülünk le megbeszélni a mai napirend legfontosabb témáit.
Nézze meg a fenti videót, hogy lássa az Európa faiparáról szóló teljes beszélgetést.