Az euróövezeti infláció 3,3 százalékos, az energiaköltségek emelkednek, a piacok pedig újabb EKB-kamatemelést várnak szeptember 10-én. Az EKB közgazdászai szerint ez az energia vezérelte időszak nem hasonlít a 2021–22-es kereslet okozta hullámra.
Az emelkedő energiaárak az infláció fő hajtóerejét jelentik az euróövezetben – írták kedden közzétett tanulmányukban az EKB közgazdászai, Kristina Barauskaitė Griškevičienė és Claus Brand.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ezúttal az energiakínálati sokk dominál, miközben a kereslet és az állami ösztönző intézkedések szerepe csekély. Ezek a különbségek alapvetően magyarázzák, miért eltérő a monetáris politika reakciója” – írták.
A két közgazdász szerint a jelenlegi sokk, amelyet részben a Közel-Keleten zajló háború és a Hormuzi-szoros lezárása okoz, jelentősen különbözik a 2021–22-es időszaktól.
„A kedvezőtlen energiakínálati tényezők az energia-infláció növekedésének mintegy 90 százalékát magyarázzák 2026 januárja és májusa között. Ebben az időszakban a monetáris és fiskális politika csak mérsékelt lefelé irányuló nyomást gyakorolt az energia-inflációra” – áll a tanulmányban.
Miután február végén kitört a háború a Közel-Keleten, az EKB nem emelte azonnal a kamatokat. Az első kamatemelésre június 11-én került sor, amikor a betéti rátát 2 százalékról 2,25 százalékra növelte, ami az első emelés volt három év óta, az infláció megfékezése érdekében.
Még az EKB legoptimistább forgatókönyve szerint sem, amely a háború korai lezárását feltételezte, volt várható, hogy az infláció 2027 előtt visszatér a 2 százalékos célhoz.
Ennek ellenére, mivel a háború továbbra is dúl, és az infláció augusztusban már 3,3 százalékon áll (szemben a júliusi 2,9 százalékkal), a piaci árazások szerint az EKB várhatóan ismét emeli a kamatot, 2,25 százalékról 2,50 százalékra, a szeptember 10-i ülésén.
„Ezúttal a monetáris reakció fokozatosabb” – magyarázta az EKB a tanulmányban –, „míg 2021–22-ben az EKB határozottan és tartósan emelte a kamatokat” – írták a közgazdászok.
A mostanitól eltérően a 2021–22-es inflációs megugrást „a kínálati és keresleti tényezők nagy és példátlan együttese” hajtotta.
Bár az energia is szerepet játszott, ez „nem volt kizárólagos” – tette hozzá az EKB.
„A kínálati oldalon a globális ellátási láncok zavarai és az energiakínálati sokkok, különösen Oroszország Ukrajna elleni inváziójának következtében, játszottak szerepet. A keresleti oldalon a járvány utáni gyors keresletélénkülés, amelyet a támogató fiskális és monetáris politika is erősített, járult hozzá az inflációhoz.”