A kötvénypiaci hozamok emelkedése már most hat a jelzáloghitel-ajánlatokra Európa legnagyobb gazdaságaiban, miközben a kormányok az államadósság finanszírozási költségeinek lassabb, de folyamatos növekedésével szembesülnek.
Az európai kötvénypiacokon zajló eladási hullám elsőre távolinak tűnhet a háztartások mindennapi pénzügyeitől, de hatással lehet a jelzáloghitelek és más kölcsönök költségére, valamint arra is, hogy a kormányok mennyit tudnak közszolgáltatásokra költeni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Németországban és Olaszországban, Európa négy legnagyobb gazdaságából kettőben, már emelkedni kezdtek a jelzáloghitel-kamatok.
Olaszországban a jelzáloghitelek kamata nem feltétlenül követi közvetlenül az államkötvények hozamát – sokkal szorosabban igazodik az euróban denominált kamatswapokhoz, jóllehet a két mutató gyakran együtt mozog, mivel mindkettő a tágabb kamatpályát tükrözi.
Összességében a magasabb állami hitelfelvételi költségek várhatóan magasabb hitelköltségekben jelennek meg a magánszektor számára is, mivel az állampapír-hozamokat jellemzően referencia-kamatként használják.
Robert Timper, a BCA vezető kötvénypiaci stratégája szerint továbbra is a monetáris politika kilátásai határozzák meg leginkább az állami és a magánszektorbeli hitelfelvétel költségét.
Miért emelkednek most a hozamok?
Az európai államkötvények a hét elején erős eladási nyomás alá kerültek: a francia tízéves államkötvény hozama 17 éves csúcsot ért el, a német tízéves Bund pedig kedden a 2011 óta legmagasabb szintre kapaszkodott.
Csütörtök reggel a francia tízéves OAT hozama továbbra is 4,10 százalék felett járt, ami a legmagasabb szint az euróövezetben, miközben az olasz hozam 4,06 százalékra mérséklődött, a spanyol pedig 3,69 százalékon állt. A referenciának számító német tízéves Bund hozama valamivel 3,25 százalék fölött volt.
Az eladási hullám azután erősödött fel, hogy szertefoszlottak a gyors rendezésbe vetett remények az iráni konfliktusban, ami felfelé hajtotta az olajárakat és az inflációs várakozásokat.
Timper szerint „azóta, hogy a Hormuzi-szoroson át zajló szállítást megzavarták, az európai kötvényhozamok rendkívül érzékenyen reagálnak az energiaárakra”.
Hozzátette: „Míg a konfliktus kezdetén elsősorban az olajárak mozgatták a folyamatokat, az elmúlt hetekben egyre nagyobb szerepet játszanak a földgázárak is az inflációs nyomás erősödésében, ami viszont tovább emeli a hozamokat.”
Az európai földgázárak az idén több mint a duplájára emelkedtek. A holland TTF-futures, Európa fő gázbenchmarkja, az év eleji 29 euróról 63,80 euróra nőtt megawattóránként augusztus 20-ig.
„A piac további kamatemeléseket vár az EKB-tól” – mondta Ioannis Sokos, a Deutsche Bank Research stratégiája az Euronews Businessnek.
Hozzátette, hogy a 2027 decemberére várt három hónapos kamatláb múlt csütörtök óta 12 bázisponttal emelkedett, ami arra utal, hogy a befektetők ma már több EKB-kamatemelésre számítanak.
A kormányok a nyári holtszezon után ismét nagyobb ütemben bocsátanak ki állampapírokat, ami tovább növeli a kínálatot a kötvénypiacon.
A leggyorsabb hatás: a jelzáloghitelek
Az államkötvény-hozamokra és a jelzáloghitel-kamatokra alapvetően ugyanazok a tényezők hatnak – mindenekelőtt az inflációs várakozások és az EKB várható politikája –, a közvetlen kapcsolat azonban országonként eltérő.
Németországban a jelzáloghitel-kamatok szoros kapcsolatban állnak a Bund-hozamokkal.
A német Interhyp AG jelzáloghitel-közvetítő az Euronews Businessnek azt mondta, hogy a 20 éves, fix kamatozású jelzáloghitelek kamata várhatóan hét bázisponttal emelkedik a következő héten, a csütörtöki 4,32 százalékos átlagrátáról.
Egy másik hitelközvetítő, a Dr Klein Privatkunden AG szerint néhány bank már megemelte kamatait.
„Egyes bankok naponta újraárazják jelzáloghitel-kamataikat, ezért nagyon szorosan követik a tőkepiaci folyamatokat. Ezek az intézmények máris magasabb kamatot kínálnak, és az adósoknak gyakran csak két-három napjuk van arra, hogy a korábbi feltételekkel biztosítsák maguknak egy ajánlatot” – mondta Florian Pfaffinger, a cég szakértői testületének tagja az Euronews Businessnek.
Pfaffinger hozzátette, hogy a fix kamatrácsot alkalmazó bankok is részben módosították áraikat, „és arra számítunk, hogy a következő napokban a többi intézmény is követi őket”.
Bár minden ajánlat egyedi és gyorsan változhat, a cég szerint sok banknál a jelzáloghitel-kamatok módosítása nagyjából összhangban állt a német Bund-hozamok alakulásával.
Ugyanakkor számos egyéb tényező is befolyásolja a korrekció mértékét, többek között a banki marzsok változása és a kapacitások kezelése.
A tízéves Bund hozama június 26-án még nagyjából 2,85 százalékon állt, augusztus 20-ára viszont 3,26 százalékra emelkedett.
Franciaországban, ahol a tízéves államkötvény-hozam az euróövezetben a legmagasabb, 4,1 százalék felett jár, a növekedés eddig még nem jelent meg a jelzáloghitel-kamatokban.
A francia Pretto jelzáloghitel-közvetítő szerint egy 20 éves futamidejű hitel átlagos kamata jelenleg 3 és 3,5 százalék között alakul, míg egy másik cég, a Cafpi csütörtök reggel 3,31 százalékos átlagrátát közölt.
Franciaországban a jelzáloghitel-kamatok elsősorban az Európai Központi Bank betéti kamatát követik. A tízéves államkötvény-hozam azonban hagyományosan szintén szerepet játszik a hitelkamatok alakulásában.
A francia jegybank 2021-es tanulmánya szerint az államkötvény-hozamok tartós, egy százalékpontos emelkedése három hónap után 0,1 százalékponttal, két év elteltével pedig 0,78 százalékponttal növelheti a hitelkamatokat.
Pierre Chapon, a Pretto társalapítója ugyanakkor úgy véli, hogy ez az összefüggés 2025 eleje óta gyengült. A rekordmagas háztartási megtakarítások miatt a bankok olcsóbb forrásokhoz jutnak, így a jelzáloghiteleket az EKB kamataival szorosabban, a francia államkötvény-hozamoktól pedig függetlenebbül tudják árazni.
Chapon szerint a magasabb államkötvény-hozamok egyelőre nem hatottak a francia jelzáloghitel-kamatokra.
„Egyelőre nem látunk hatást a jelzáloghitel-kamatokra, de ez később megjelenhet. Mivel a hozamemelkedés egy része az inflációs várakozásokkal függ össze, ha ez a helyzet tartós marad, az EKB kamatai is emelkedhetnek, ami 10–20 bázisponttal növelheti a jelzáloghitel-kamatokat” – mondta.
Az EKB következő kamatdöntésére szeptember 10-én kerül sor, majd október 29-én tartanak újabb ülést.
Olaszországban a jelzáloghitelek ára néhány héten belül szélesebb körben is átalakulhat egy hitelközvetítő cég szerint.
A MutuiOnline.it szóvivője megerősítette, hogy a 20 éves, fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata minden hiteltípust figyelembe véve kedden 3,50 százalék volt, miután augusztus elején néhány kisebb bank már emelt a rátáin.
Hagyományosan az olaszországi fix kamatozású jelzáloghitelek sokkal szorosabban követik az euró-kamatswapok alakulását, mint az államkötvény-hozamokat. Az olasz államkötvény-hozamok és az euró-swapkamatok azonban jellemzően ugyanabba az irányba mozdulnak, mivel mindkettő a tágabb kamatkörnyezetet tükrözi.
Az olasz tízéves államkötvény hozama augusztus 4-én 3,86 százalékon állt, augusztus 20-ára pedig 4,08 százalékra emelkedett.
„Már látunk az újraárazásra utaló előzetes jeleket. Augusztus első felében három kisebb bank emelte jelzáloghitel-kamatait. További korrekciókra számítunk, ha a piaci kamatok legutóbbi emelkedése tartósnak bizonyul, bár az augusztus közepi ünnepi időszakban az újraárazás lassabb lehet” – közölte a cég.
Ha a swapkamatok tartósan magasak maradnak, a jelzáloghitel-ajánlatok néhány héten belül emelkedhetnek, és az átlagos 20 éves kamatszint 3,5 százalék fölé kerülhet. Az, hogy a drágulás mekkora lesz, attól függ, a bankok mennyit hárítanak át az ügyfelekre a magasabb forrásköltségből.
Spanyolországban a jelzáloghitelek árazása közvetlenebbül követi az EKB kamatdöntéseit. Miután a jegybank 2 százalékról 2,25 százalékra emelte betéti kamatát, egyes bankok az azt követő hetekben 0,2–0,5 százalékponttal növelték jelzáloghitel-kamataikat a spanyol iAhorro hitelközvetítő szerint.
A cég szóvivője, Laura Martinez a legfrissebb hivatalos adatokat idézte, amelyek szerint a májusban megkötött, fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata 2,96 százalék volt. Hozzátette, hogy a közvetítők ennél jóval alacsonyabb rátákat is el tudnak érni ügyfeleiknek.
A piac arra számít, hogy az EKB egyik következő – szeptemberi vagy októberi – ülésén újabb kamatemelésre kerül sor.
„Ha az EKB emeli a kamatot, várhatóan a jelzáloghitel-kamatok is tovább nőnek, de nem számítunk jelentős drágulásra, mivel közeledik az év vége, és a bankoknak teljesíteniük kell értékesítési céljaikat” – tette hozzá Martinez.
A lassabb hatás: az állam kamatkiadásai
Európa legnagyobb gazdaságai erősen eladósodtak.
2025-ben Franciaországnak volt a négy ország közül a legnagyobb adósságállománya, becslések szerint 3,9 billió dollár (3,3 billió euró), ezt követte Olaszország 3,5 billió dollárral (3 billió euró), Németország 3,2 billió dollárral (2,7 billió euró) és Spanyolország 1,9 billió dollárral (1,6 billió euró) az IMF adatai szerint.
A kamatteher várhatóan emelkedni fog, ha a hosszú lejáratú hozamok tartósan magasak maradnak, de ez a hatás fokozatosan szivárog át a rendszerbe. A már kibocsátott kötvények lejáratukig az eredeti kamatot fizetik, a kormányok pedig akkor szembesülnek a magasabb költséggel, amikor a lejáró adósságot újrafinanszírozzák, illetve amikor új hiteleket vesznek fel a jelenlegi piaci kamatszinteken.
„Jelenleg az ezen országok teljes kötvényállományának átlagos kuponja jóval az aktuális piaci hozamok alatt van. Minél tovább maradunk ebben a magasabb hozamkörnyezetben, annál nagyobb részét kell majd az adósságnak az új, magasabb hozamszinteken refinanszírozni” – mondta Sokos.
Becslése szerint az éves bruttó finanszírozási igény – amely magában foglalja a lejáró adósság megújítását és az új hitelfelvételeket – Olaszországban a GDP mintegy 24 százalékának, Franciaországban 21 százalékának, Németországban és Spanyolországban pedig 15 százalékának felel meg az EKB adatai alapján.
A BCA szerint a kamatkiadások GDP-arányos szintje előreláthatólag Olaszországban marad a legmagasabb. Ugyanakkor Franciaországban várható a legnagyobb növekedés: az ország kamatterhének nagysága 2031-re a jelenlegi duplájára nőhet.
Sokos úgy fogalmazott: „Franciaország és Olaszország sérülékenyebb, mint Spanyolország és Németország.” Hozzátette, hogy Olaszország adósságállománya nagyobb a GDP-hez viszonyítva, ugyanakkor a költségvetési hiánya alacsonyabb, gyakoriak az elsődleges többletek, és külső pénzügyi pozíciója is kedvezőbb, mint Franciaországé.
„Franciaország ezzel szemben nagyobb hiánnyal és politikai bizonytalansággal küzd arra nézve, hogyan tudná lefaragni ezt a hiányt” – tette hozzá.
A magasabb kamatkiadás önmagában nem feltétlenül jár jól látható adóemeléssel, de azt jelenti, hogy az állam bevételeinek nagyobb részét kell az adósság törlesztésére fordítani, így kevesebb mozgástér marad a közszolgáltatásokra, beruházásokra, juttatásokra vagy adócsökkentésekre.
Arra a kérdésre, milyen hozamszinttől jelentenének komolyabb költségvetési fenntarthatósági kockázatot Franciaország, Olaszország vagy más, erősen eladósodott európai gazdaságok számára, Timper úgy válaszolt, hogy a magas hozamok önmagukban nem feltétlenül veszélyesek, ha erősebb növekedést és inflációt tükröznek, ami az adóbevételeket és a nominális GDP-t is növelheti.
A valódi veszély akkor jelentkezik, amikor a befektetők azért kérnek magasabb hozamot, mert kételkednek az adott kormány adósságkezelési képességében. Ez a kockázati felár megemeli a kamatterhet, rontja a költségvetés helyzetét, és ahhoz vezethet, hogy a befektetők még nagyobb prémiumot követelnek.