Európai Központi Bank csütörtökön nem változtatott a kamatokon: az infláció enyhülése időt ad, de az új közel-keleti harcok miatti energiaár-emelkedés miatt őszre továbbra sem zárható ki egy újabb emelés.
Az Európai Központi Bank csütörtökön változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, és kivár, hogy kiderüljön, a közel-keleti konfliktus elhúzódó energiapiaci sokkja milyen mértékben gyűrűzik tovább az euróövezet inflációjába.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EKB irányító testülete 2,25 százalékon tartotta a betéti rendelkezésre állási kamatot, miközben a fő refinanszírozási műveletek kamata 2,4 százalékon, a hitelfelvételi rendelkezésre állási kamat pedig 2,65 százalékon maradt.
Az euróövezet monetáris politikáját e három kulcsfontosságú kamat határozza meg, közülük a betéti rendelkezésre állási kamat szolgál fő viszonyítási pontként.
„Az energiaárak kilátásai, jóllehet rendkívül volatilisak, jelenleg nagyjából megegyeznek az Eurórendszer szakértőinek júniusi előrejelzései alappályájával, és jóval a közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti szintek felett állnak” – áll a jegybank közleményében.
„A bizonytalanság továbbra is jelentős, és az energiapiaci sokk teljes inflációs hatása még nem futott végig. A Kormányzótanács ezért szorosan figyelemmel kíséri a sokk intenzitását és időtartamát, valamint annak közvetett és másodkörös hatásait” – tették hozzá.
A döntést az követte, hogy múlt héten megerősítést nyert: az euróövezeti infláció júniusban 2,8 százalékra mérséklődött a májusi 3,2 százalékról, ami az idei első visszaesés, miközben a változékony tételeket nem tartalmazó maginfláció 2,4 százalékra lassult.
A mostani szünet mindössze hat héttel azután következik, hogy az EKB közel három év óta először emelte a kamatokat, válaszul a háború okozta energiapiaci sokkra, amely az inflációt 2023 szeptembere óta nem látott csúcsra lökte fel.
Christine Lagarde, az EKB elnöke körültekintően ügyelt arra, hogy nyitva hagyja a további lépések lehetőségét.
A jegybank sintrai fórumán Lagarde hangsúlyozta, hogy a júniusi lépés nem »biztosítéki kamatemelés« volt, hanem válasz egy valós inflációs problémára, mivel az előrejelzések szerint az árstabilitási, 2 százalékos cél csak 2027 végére állna helyre, és akkor is csak további monetáris szigorítás mellett.
Lagarde azt is elutasította, hogy előre elköteleződjék egy pálya mellett, úgy fogalmazva: „Jelenleg nincs napirenden az előretekintő iránymutatás.”
Július nem előrejelzési forduló, és az ING közgazdászai például azzal érveltek, hogy a jegybank inkább kivárna a szeptemberi, friss prognózisokig, amikor szerintük egy második kamatemelés tűnik reálisabb forgatókönyvnek.
A helyzetet az bonyolítja, hogy az a sokk, amely a júniusi emelés hátterében állt, visszatért.
Az olaj ára hordónként közel 120 dollárig emelkedett márciusban, majd a június végi ideiglenes békemegállapodás után mintegy 72 dollárig csúszott vissza, ám a tűzszünet ebben a hónapban súlyosan megingott: az Egyesült Államok és Irán újabb csapásokat mért egymásra, tankhajókat értek támadások, az újból bevezetett szankciók pedig ismét 90 dollár fölé tolták a Brent hordónkénti árát.
Az energiaárak tartós emelkedése az év második felében megjelenne a háztartási számlákban és a teljes inflációs mutatóban is – éppen azoktól a másodkörös hatásoktól tartanak most a jegybankárok.
Az EKB és a többi jegybank
Amint a grafikon is mutatja, Frankfurt szigorított, miután korábban jóval más nagy jegybankokénál alacsonyabbak voltak a kamatai.
A Federal Reserve céltartománya 3,50 és 3,75 százalék között van, a Bank of England alapkamata 3,75 százalék, miközben a Svájci Nemzeti Bank nullán tartja az irányadó rátát.
Az EKB két nagyobb jegybanki párja jövő héten ismét kamatdöntést hoz.
A Fed jövő szerdán jelenti be döntését; a határidős piacok a CME FedWatch eszköze szerint mintegy 89 százalékos valószínűséget tulajdonítanak a kamattartásnak, a júniusi egyhangú határozat és az idei kamatcsökkentéseket nem jelző prognózisok után.
A Bank of England másnap, július 30-án dönt, új előrejelzésekkel együtt, és a közgazdászok elsöprő többsége 3,75 százalékon változatlan kamatra számít, jóllehet egy Reuters-felmérés szerint csaknem 40 százalékuk legalább egy emeléssel számol az év végéig, miután júniusban két döntéshozó a 4 százalékra történő emelésre voksolt.
Egyelőre az EKB az egyetlen nagy nyugati jegybank, amely a mostani ciklusban ténylegesen kamatot emelt.