Az EKB elnöke, Christine Lagarde arra figyelmeztetett, hogy az emelkedő olajárak befolyásolhatják a szeptemberi kamatdöntést, és nyitva hagyják az ajtót egy újabb emelés előtt.
Alig hat héttel ezelőtt úgy tűnt, az Európai Központi Bank megnyeri a harcot az infláció ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai–iráni tűzszünet után az olajárak meredeken estek, az infláció a vártnál gyorsabban mérséklődött, és az euróövezet gazdasága ellenállóbbnak bizonyult az előzetes félelmeknél.
Csütörtökre azonban Frankfurtban már egészen másról folyt a beszélgetés.
Christine Lagarde sajtótájékoztatóján többször is visszatért az energiaárakra, különösen az olajra, ezzel is jelezve, milyen gyorsan formálták át a geopolitikai fejlemények az EKB kilátásait.
Miközben a döntéshozók ragaszkodnak ahhoz, hogy a szeptemberi döntés továbbra is az adatoktól függ majd, az üzenet egyértelmű volt: az olajárak alakulása lehet most az egyetlen legfontosabb tényező annak eldöntésében, hogy a kamatok változatlanok maradnak-e vagy ismét emelkednek.
A tűzszünet miatti optimizmustól...
Az EKB Kormányzótanácsa az előre jelzetteknek megfelelően változatlanul hagyta három irányadó kamatát.
A sajtótájékoztató hangvétele azonban jóval óvatosabb volt annál, mint amit maga a döntés sugallt.
Lagarde elárulta, hogy a Kormányzótanács az elmúlt két napot annak szentelte, hogy újra összerakja, mi minden változott júniusi ülése óta.
Kezdetben biztatóak voltak a hírek.
Az infláció a vártnál nagyobb mértékben lassult, 2,8 százalékra, a gazdasági aktivitás jobban kitartott a vártnál, és az Egyesült Államok és Irán közötti szándéknyilatkozat, majd a tűzszünet a nyersolaj árát meredek esésbe taszította.
„Ez volt annak az időszaknak az első szakasza” – mondta Lagarde, majd a környezet megváltozott.
...egy újabb olajsokkig
„A szándéknyilatkozat nem bizonyult tartósnak. A tűzszünetet többször is megsértették, és eljutottunk a jelenlegi helyzethez, amikor a konfliktus egyértelműen fellángolt, és komoly fejlemények zajlanak a nyersanyagpiacokon” – fogalmazott Lagarde.
Éppen ez a hirtelen fordulat az oka annak, hogy az EKB csütörtökön nem módosította a kamatokat.
A döntéshozók nem pusztán a júniusi, biztató inflációs adatokra reagálnak, hanem azt próbálják felmérni, hogy az újabb energiapiaci sokk átmenetinek bizonyul-e, vagy szélesebb körű inflációs problémává terebélyesedik.
„Az energiapiaci sokk teljes inflációs hatása még nem futott ki” – mondta, hozzátéve, hogy a döntéshozók szorosan figyelik a „sokk intenzitását és időtartamát”, valamint az esetleges közvetett, illetve másodkörös hatásokat.
Egyelőre azonban Lagarde szerint a jegybank nem látja jelét annak, hogy a vállalatok magasabb béremelési követelésekkel reagálnának.
Talán ettől a forgatókönyvtől tartanak leginkább a döntéshozók, mivel az jóval tartósabbá tehetné az inflációt.
„Úgy érezzük, jó pozícióban vagyunk ahhoz, hogy kezeljük a bizonytalanságot” – biztosított Lagarde.
Az olajárak az EKB legnagyobb aggodalmává válnak
Aligha lehetett volna kellemetlenebb az EKB ülésének időzítése.
Miközben Lagarde Frankfurtban beszélt, a Brent típusú nyersolaj ára több mint 6 százalékot ugrott, hordónként közel 100 dollárra, ami május óta a legmagasabb szint, miután Irán által támogatott huthi fegyveresek támadásokat jelentettek szaúdi olajszállító hajók ellen a Vörös-tengeren, tovább erősítve a kínálati zavaroktól való félelmeket.
A támadásokat újabb csapások követték a Hormuzi-szoros környékén, valamint egyre nagyobb aggodalmak a világ egyik legfontosabb energiakorridorán áthaladó hajózási útvonalak miatt.
Lagarde elismerte, hogy az újabb támadások már azután történtek, hogy a Kormányzótanács lezárta politikai vitáit, így közvetlenül nem befolyásolták a csütörtöki döntést.
Ennek ellenére „riasztónak” nevezte a fejleményeket, és megerősítette, hogy az EKB szakértőit már utasították: készítsenek részletesebb elemzéseket az eltérő olaj- és gázár-szcenáriókról a szeptemberi ülés előtt.
Megjegyezte, hogy a döntéshozók nemcsak a nyersolajárakat, hanem a földgázpiacokat is árgus szemekkel figyelik, ahol a készletek a tél közeledtével továbbra is viszonylag alacsony szinten vannak.
Szeptemberi döntés: minden opció nyitva
Talán a csütörtöki sajtótájékoztató legvilágosabb jelzése az volt, amikor Lagarde elmondta: a mai döntés ugyan egyhangú volt, de nem vita nélkül született.
Elismerte, hogy több kormányzótanácsi tag felvetette: az EKB-nak már most meg kellene fontolnia egy újabb kamatemelést.
Végül abban állapodtak meg, hogy érdemes kivárni szeptemberig, mert addigra két újabb inflációs jelentés, friss növekedési adatok és új stábprognózisok állnak majd rendelkezésre, amelyek alapján eldönthetik, szükség van-e szigorúbb politikára.
„A bizonyítás terhe az adatokon van” – mondta Lagarde arra a kérdésre, hogy azoknak kell-e nagyobb bizonyítékot felmutatniuk, akik újabb kamatemelés mellett érvelnek, vagy azoknak, akik a jelenlegi szint fenntartását támogatják.
Az üzenet alapján szeptemberre minden lehetőség nyitva marad.
Az EKB ragaszkodik ahhoz, hogy nem kötelezi el magát előre egyetlen kamatpálya mellett sem, a csütörtöki sajtótájékoztató azonban azt sugallta, hogy az intézmény reakciója egyre szorosabban kötődik az energiapiaci fejleményekhez.
Lagarde egyúttal elutasította azokat a spekulációkat, amelyek szerint még mandátuma lejárta előtt távozna az EKB éléről, mondván: „Nem fogják hamarabb meglátni a hátamat, mint 2027-ben”, majd hozzátette: „Amikor felhők gyülekeznek a horizonton, a kapitány a hajón marad.”