Európában 2026-ban 120 százalékkal drágult a földgáz, az alacsony készletek és az ellátási kockázatok miatt a kontinens súlyos költségű tél elé néz.
Európa egy újabb nyári hőhullám kellős közepén jár. Ez is az oka annak, hogy a következő tél drágának ígérkezik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A rekordmagas hőmérsékletek növelik az áram iránti keresletet, miközben az aszály és a hőség visszafogja a víz- és atomerőművi termelést. Így a hiány egy részét gázüzemű erőműveknek kell pótolniuk, éppen akkor, amikor Európának több földgázt kellene betárolnia.
Ez a nyomás már a nagykereskedelmi gázárakban is megjelenik.
Az európai gázpiac fő irányadója, a holland TTF határidős jegyzése mintegy 120 százalékkal emelkedett 2026 eleje óta, és augusztus 18-án elérte a körülbelül 63,7 eurós, megawattóránkénti szintet.
A gázárak továbbra is jóval az Ukrajna orosz megtámadása nyomán kibontakozó 2022-es energiaválság idején látott, 350 euró/MWh-s csúcs alatt vannak. Európa azonban úgy vág neki a télnek, hogy a készletek leapasztottak, és alig van mozgástér egy újabb kínálati sokkra.
A legnagyobb kérdőjel most az időjárás, amelyet nem lehet befolyásolni.
Miért emelkednek újra az európai gázárak
Az árrobbanás épp a lehető legrosszabbkor gyorsult fel.
Európa nyáron általában újratölti gáztározóit, mielőtt a háztartások fűtésre kezdenék felhasználni a készleteket.
Idén azonban a betárolás számos zavaró tényezőbe ütközött.
A Hormuzi-szoros gyakorlatilag zárva van, Norvégia meghosszabbította a gázmezőkön tartott leállásokat, az aszály pedig visszavetette a víz- és atomerőművi termelést.
A hőségben megugró áramigény miatt a kieső kapacitás egy részét gázüzemű erőművek pótolják, így éppen abból az energiahordozóból nő a kereslet, amelyet Európának a télre kellene elraktároznia.
Az eredmény egy alig tartalékkal rendelkező piac.
„Számos kedvezőtlen kínálati kockázat megvalósult, és a gázkészletek történelmi mélyponton vannak a fűtési szezon előtt” – írta Daniel Kral, az Oxford Economics közgazdásza egy friss elemzésében.
A cég arra számít, hogy szeptemberben emeli európai gázár-előrejelzését: a jelenlegi 45 euró/MWh-ról akár 60 euró/MWh körüli átlagra a 2026-os negyedik és a 2027-es első negyedévben.
Európa ellenállóbb lett, de nem védett az időjárással szemben
Európa 2021-hez képest mintegy 15–20 százalékkal csökkentette gázfogyasztását. Az ipar visszafogta felhasználását, bővült a megújuló energiaforrások aránya, és a hőszivattyúk részben kiváltották a gázüzemű fűtést.
A cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata is nőtt. Európának több importterminálja van, és magasabb árakkal képes magához vonzani a szállítmányokat. Ez jóval kevésbé valószínűvé teszi a fizikai hiány kialakulását, mint a 2021–2022-es válság idején.
Az alacsonyabb fogyasztás azonban nem szünteti meg Európa legnagyobb sebezhetőségét.
Az Oxford Economics szerint a hőmérséklet és a gázkereslet közötti kapcsolat továbbra is szinte tökéletes. Tavaly télen, amikor a hőmérséklet rövid időre az átlag alá süllyedt, az Európa által a 2021 előtti szinthez képest elért gázmegtakarítás 5–10 százalékra zsugorodott.
Európa mérsékelte a szokásos gázszükségletét, de nem szabadult meg a gáztól való függésétől, ha a tél a szokottnál hidegebbre fordul.
Ezért olyan kulcsfontosságú a tárolás.
A tárolók jelentik a pufferzónát egy átlagos tél és egy kínálati sokk között.
Magas készletszint mellett a kereskedők úgy is átvészelhetnek egy hideg időszakot, hogy nem licitálnak agresszíven az új szállítmányokra. Ha viszont alacsonyak a készletek, minden vártnál hidegebb hét versenyfutássá válik a kínálatért.
A szám, amely igazán számít
Augusztus elején az európai gáztárolók mindössze mintegy 57 százalékig voltak feltöltve.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint augusztus 1-jén 57,1 százalékon állt a töltöttség, ami a rendelkezésre álló idősorban a legalacsonyabb érték az évnek ebben a szakaszában.
Az uniós előírások továbbra is 90 százalékos töltöttségi szintet céloznak meg, bár a tagállamoknak nagyobb mozgásterük van abban, mikor érik ezt el. A célt október 1. és december 1. között kell teljesíteni, de nehéz piaci körülmények esetén további rugalmasság engedélyezett.
Brüsszel arra is ösztönözte az országokat, hogy fontolják meg ennek a rugalmasságnak a kihasználását, és kedvezőtlen piaci körülmények között csökkentsék a célértéket 80 százalékra.
A tárolók jelentik Európa energia-kamráját.
A gáz az EKB problémájává is válhat
Ettől a ponttól kezdve a gázár-emelkedés már nem pusztán energetikai kérdés.
Inflációs történetté, majd az Európai Központi Bank (EKB) számára is problémává válik.
A nagykereskedelmi gázárak gyorsabban változnak, mint a háztartási számlák, mivel a közműszolgáltatók gyakran hónapokkal előre fedezik beszerzéseiket. Az Oxford Economics becslése szerint a nagykereskedelmi árak fogyasztói árakba való átgyűrűzésének átlagos hatása nagyjából hat hónappal az első ármozgás után tetőzik.
Ez a védelem azonban gyengül, ha az árak tartósan magasak maradnak. Ahogy a szerződések lejárnak és a szolgáltatók megújítják őket, a lakossági árak fokozatosan közelítenek a nagykereskedelmi szintekhez.
A hatás Európán belül is jelentősen eltér majd.
Németországban és Ausztriában jellemzően hosszabb, fix árú szerződések vannak, ami lassítja az átvitel folyamatát. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban gyorsabb a reakció. Hollandiában az átgyűrűzés szinte azonnali.
Olaszország azért lóg ki a sorból, mert a viszonylag gyors árátadás erős gázfüggőséggel párosul. Az Oxford Economics ezért Olaszországot tartja annak a nagy európai gazdaságnak, amelyet a leginkább veszélyeztet egy gázár-sokk.
Ez a gázár-emelkedést jóval többé teszi egyszerű nyersanyagpiaci sztorinál: könnyen a monetáris politika fő témájává válhat.
Az Oxford Economics becslése szerint a jelenlegi nagykereskedelmi gázárak mellett az euróövezeti összinfláció 2026 második felében akár 3,5 százalékhoz is közelíthet, szemben a legutóbbi alapforgatókönyvben szereplő, valamivel 3 százalék feletti szinttel.
Az EKB már emelt kamatot az energiaárak által kiváltott inflációs sokk nyomán.
A piacok széles körben további, 25 bázispontos emelésre számítanak szeptemberben.
Az EKB júniusi előrejelzései már így is azt mutatták, hogy a magasabb energiaárak miatt az összinfláció emelkedett szinten marad, és 2026 harmadik és negyedik negyedévében eléri a 3,4 százalékot.
Egy hidegebb tél így kellemetlen párosítást eredményezhet: a háztartások gyengülő vásárlóerejét és magasabb kamatlábakat.