A múltban az európai részvénypiacok jellemzően gyengén teljesítettek augusztusban, de az átlag egy fontos részletet elfed: a veszteségek döntő részét néhány súlyos válság okozta.
Az európai részvények szinte az ellenkezőképpen kezdték 2026 augusztusát, mint amit szezonális hírnevük alapján gondolni lehetne.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A EURO STOXX 50 és a DAX történelmi csúcsok közelében mozog, miközben a CAC 40 továbbra is a tetőpontja közelében áll. Pedig augusztus történelmileg Európa egyik leggyengébb hónapja.
Ez az ellentmondás érdekesebb kérdést vet fel annál, mint hogy a befektetőknek egyszerűen „el kellene adniuk augusztusban”.
Az adatok azt mutatják, hogy augusztus nem következetesen gyenge hónap. Rossz híre sokkal inkább néhány rendkívüli piaci sokk következménye.
Az európai piacok rácáfolnak az „augusztusi átokra”
Az európai részvények szinte az ellenkezőképpen kezdték 2026 augusztusát, mint amit szezonális hírnevük alapján gondolni lehetne.
A EURO STOXX 50 és a DAX történelmi csúcsok közelében mozog, miközben a CAC 40 továbbra is a tetőpontja közelében áll. Pedig augusztus történelmileg Európa egyik leggyengébb hónapja.
Ez az ellentmondás érdekesebb kérdést vet fel annál, mint hogy a befektetőknek egyszerűen „el kellene adniuk augusztusban”.
Az adatok azt mutatják, hogy augusztus nem következetesen gyenge hónap. Rossz híre sokkal inkább néhány rendkívüli piaci sokk következménye.
Németország DAX indexe, amely a frankfurti tőzsdén jegyzett 40 legnagyobb vállalatot követi, 1970-ig visszamenőleg ugyanerről a történetről tanúskodik.
Augusztusban átlagosan 1,03 százalékos volt a veszteség. Szeptemberben az átlagos veszteség 1,64 százalék.
Franciaország CAC 40 indexe, amely Párizs 40 legnagyobb vállalatát követi, 1988-ig nyúlik vissza. Augusztusban átlagosan 1,22 százalékos volt a mínusz, szeptemberben 1,38 százalék.
Három különböző ország, három különböző időszak – és pontosan ugyanaz a sorrend: szeptember a legrosszabb, augusztus a második.
2026 augusztusa azonban eddig semmiben nem hasonlít erre.
Augusztus 11-én a EURO STOXX 50 minden idők csúcsán, 6 560 pont felett zárt, nagyjából 13 százalékkal az év eleji szint fölött. A DAX először lépte át a 26 450 pontos szintet, a CAC 40 pedig mintegy 8 740 ponton fejezte be a kereskedést.
De vajon kinek van igaza: a naptárnak vagy a piacnak?
A rövid válasz: a naptár sokkal gyengébb érveket kínál, mint amilyennek elsőre látszik.
Az átlagos augusztus nem a tipikus augusztus
Az átlag csak akkor igazán beszédes, ha az azt alkotó számok viszonylag hasonlóak.
Képzeljen el öt embert, akik belépnek egy terembe. Négyen évi 30 000 eurót keresnek, egy valaki pedig 1 milliót. A helyiségben az átlagjövedelem hirtelen jóval magasabbnak látszik annál, mint amit a legtöbben valójában hazavisznek.
Az augusztusi részvénypiaci hozamokkal hasonló a gond: néhány szélsőséges összeomlás erősen lehúzza a hosszú távú átlagot.
Itt válik hasznossá a medián fogalma. Ez egyszerűen az a középső érték, amelyet akkor kapunk, ha az augusztusi hozamokat a legrosszabbtól a legjobbig sorba rendezzük, így az évek fele ez alatt, fele e fölött helyezkedik el – jobb támpontot ad arra, milyen is egy tipikus augusztus.
A EURO STOXX 50 esetében az augusztusi mediánhozam -0,19 százalék, ami egészen más képet mutat, mint a -1,42 százalékos átlag. A tipikus augusztus gyakorlatilag stagnálást jelentett.
Öt augusztus magyarázza a nagy veszteséget
A veszteségek döntő része öt rendkívüli időszakhoz köthető.
1998 augusztusában a EURO STOXX index 14,44 százalékkal esett, miután Oroszország nem teljesítette belföldi adósságait, és leértékelte a rubelt.
1990 augusztusában 13,82 százalékkal zuhant Irak Kuvait elleni inváziója után. 2011 augusztusában 13,79 százalékos esés következett, amikor az euróövezeti adósságválság Olaszország és Spanyolország körül kiéleződött. 1997 augusztusában az index 9,99 százalékot veszített, ahogy az ázsiai pénzügyi válság szétterjedt a térségben, 2015 augusztusában pedig 9,19 százalékkal esett, amikor Kína leértékelte a jüant.
Ezek nem szokványos korrekciók voltak, hanem globális sokkok, amelyek éppen augusztusra estek.
Ha kiszűrjük ezt az öt évet, a EURO STOXX 50 átlagos augusztusi hozama -1,42 százalékról +0,17 százalékra fordul. 39 évből öt elég ahhoz, hogy a látszólag gyenge hónap kismértékben pozitívvá váljon.
Miért erősítheti fel augusztus a sokkokat?
A magyarázat alighanem kevésbé magához a hónaphoz, mint inkább ahhoz kapcsolódik, hogyan működnek a piacok a nyári időszakban.
Európa augusztusban gyakorlatilag szabadságra megy. A kereskedési részlegek kiürülnek, kevesebb befektető vesz részt aktívan az árképzésben. Ez önmagában nem idéz elő eladási hullámot, de ha egyszer megindul a lejtmenet, érzékenyebbé teheti a piacokat.
Ráadásul kevesebb előre bejelentett monetáris politikai döntés esedékes. Az Európai Központi Bank legutóbbi ülése júliusban volt, a következő tervezett döntés pedig csak szeptemberre várható.
Az amerikai jegybank, a Federal Reserve nyáron hasonló szünetet tart, így éppen akkor van kevesebb meghatározó politikai esemény, amihez a piacok igazíthatnák várakozásaikat, amikor a likviditás a legszűkösebb.
És ott van Jackson Hole. A Federal Reserve évente megrendezett wyomingi konferenciája, amelyet augusztus végén tartanak, önmagában is jelentős piaci eseménnyé válhat, különösen akkor, amikor a befektetők a kamatpályára utaló jeleket keresik.
Az idei találkozó különös súlyt kap: ez lesz Kevin Warsh első jackson hole-i beszéde a Fed elnökeként.
Augusztus tehát három, önmagában is kockázatos tényezőt kombinál: gyengébb likviditást, kevesebb előre időzített politikai eseményt és annak lehetőségét, hogy a hónap végén érkezik egy jelentős jegybanki jelzés.
Mitől más 2026 augusztusa?
A múltbeli mintázat csak akkor hasznos, ha a befektetők értik, mi változott meg.
Az európai részvények augusztusba történelmi csúcsokon vagy azok közelében léptek át, erős eredményvárakozásokkal megtámogatva. A Reuters szerint az elemzők a STOXX 600 indexben szereplő vállalatok második negyedéves eredménynövekedési várakozását csaknem 21 százalékra emelték a májusi 12,5 százalékról, ami a múltbeli átlaghoz képest érezhetően stabilabb fundamentális hátteret ad a piacoknak.
A mérlegnek azonban van másik oldala is. A Közel-Keletről érkező energiapiaci sokk továbbra is kockázatot jelent Európa számára: a magasabb energiaárak ismét felhajthatják az inflációt, miközben egyszerre szorítják össze a fogyasztók költését és a vállalati marzsokat.
Az euróövezeti infláció júniusban 2,8 százalékra csökkent a májusi 3,2 százalékról, egy újabb energiapiaci sokk azonban megnehezítheti a visszatérést az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához.
Mindez szokatlan helyzetet teremt a hónap hátralévő részére.
Akkor vajon tartaniuk kell a befektetőknek augusztustól?
A történelmi adatok nem arra utalnak, hogy az európai részvényeknek szükségszerűen esniük kellene ebben a hónapban. Valójában a EURO STOXX 50 és a DAX az esetek csaknem felében pluszban zárta az augusztust.
A múlt sokkal finomabb üzenetet hordoz: augusztus nem feltétlenül Európa „szezonális összeomlásának” hónapja, hanem olyan időszak, amikor ritka sokkok történelmileg szokatlanul nagy veszteségeket okoztak. Ez a különbségtétel 2026-ban különösen fontos.
A befektetőknek nem kell megjósolniuk, magasabban vagy alacsonyabban zárul-e augusztus. Sokkal hasznosabb azt mérlegelni, hogy a piacok, miután frissen értek el történelmi csúcsokat, kellően felkészültek-e egy váratlan sokkra abban az időszakban, amikor a likviditás gyenge.
Az augusztusi mintázat valójában erre figyelmeztet: nem egy naptári hatásról van szó, hanem egy sebezhetőségről.