Az Euronews összehasonlítása szerint 10 európai országból Görögországban kell a legtovább dolgozni egy gombóc fagylaltért, majdnem háromszor annyit, mint Németországban.
Az Euronews újságírói által jelentett árak és a nemrég publikált felmérések alapján az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb összehasonlító ár a vizsgált mintában, míg a legalacsonyabbat Törökországban mérték.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vizsgált tíz országban egy gombóc irányadó ára nagyjából 1,15 és 4,10 euró között mozgott.
Az árak jelentősen függtek a földrajzi elhelyezkedéstől, a vendéglátóhely típusától, az adag méretétől és az íztől is. Az árak euróra történő átszámításakor az árfolyam-ingadozások szintén befolyásolják az összehasonlítást.
Az Euronews újságírói által összegyűjtött adatok és a friss piaci felmérések szerint a legmagasabb összehasonlító árat az Egyesült Királyságban, a legalacsonyabbat pedig Törökországban mérték.
Az eredmények tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek hivatalos országos árstatisztikának.
A turistákra szabott árak keserű szájízt hagyhatnak
Noha az összehasonlítás a hagyományos üzletekre koncentrál, egyes, kifejezetten turistáknak szóló árak annyira feltűnőek, hogy nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.
Miközben Görögország szárazföldi területein egy gombóc ára nagyjából 2,60 euró, a népszerű turistás szigeteken 4–6 euróra is felkúszhat.
A törökországi üdülőhelyeken is meredeken emelkedtek az árak: egy gombócért már 100–120 lírát is elkérnek, ami nagyjából 1,85–2,20 eurónak felel meg. Ez jelentős felár az isztambuli hagyományos üzletekben mért, 62,50 lírás középárhoz képest.
Az Egyesült Királyságban az Euronews azt tapasztalta, hogy az adatok kevésbé hasonlíthatók össze közvetlenül. Az egyes gombócok fagylaltozóban történő megvásárlása kevésbé jellemző a brit fogyasztási szokásokra, mivel a legtöbb fogyasztó inkább lágy gépi fagyit tölcsérben vagy csomagolt termékeket vesz a fagylaltos kocsiktól.
Egy nemrég készült felmérés, amelyet az Aldi rendelt meg, és amelyet a OnePoll 2000 brit szülő körében végzett, azt mutatta, hogy a válaszadók átlagosan 2,65 fontot, vagyis nagyjából 3,10 eurót fizettek egy fagylaltért a furgonokról.
Mennyi munkával keresi meg az ember egy gombóc árát?
Az euróban mérve legolcsóbb gombóc nem feltétlenül rója a legkisebb terhet a helyi fogyasztókra.
Annak megbecslésére, hogy mennyi munkát kell végezni egy gombóc árának megkereséséhez, az Euronews Business az összehasonlító árakat a jövedelmi és munkaidő-adatokkal vetette össze.
Az Európai Unió országaiban az éves nettó keresetekre vonatkozó adatokat az Eurostat szolgáltatta. Ez a mutató egy gyermektelen, egyedülálló munkavállaló becsült nettó bérét jelenti, aki a nemzeti átlagbér 100 százalékát keresi. Törökországra és az Egyesült Királyságra vonatkozó, összehasonlítható nettó béradatok az OECD-től származtak.
Az Euronews az Eurostat átlagos munkaidőre vonatkozó adatai alapján az éves nettó keresetet becsült perces bérre számolta át. Az Egyesült Királyságra vonatkozó megfelelő adatot a brit statisztikai hivatal (Office for National Statistics) szolgáltatta.
A számítás szemléltető jellegű, nem tükrözi az egyéni adózási körülményeket, sem a munkavégzés módjában, a bérekben és a fizetett szabadságban meglévő különbségeket. Másképp fogalmazva, hasznos viszonyítási pont, de nem hivatalos statisztika, és nem alkalmas bárki személyes pénzügyeinek mérésére.
Vajon mennyit harap ki egy gombóc a munkanapból?
Németországban a válasz nagyjából 7,4 percnyi nettó munkaidő.
Ez az érték az Egyesült Királyságban 9,3 percre, Belgiumban 11,4 percre emelkedik. Olaszországban 13,2 percre tehető az egy gombócra jutó munkaidő, Franciaországban pedig 14,5 percre.
Törökország, Lengyelország és Spanyolország nagyjából 15 percnél jár, Portugáliában 16,6 percre, Görögországban pedig 20,9 percre kúszik fel a mutató.
Ez azt jelenti, hogy a fenti feltételezések mellett egy görög munkavállalónak csaknem háromszor annyit kell dolgoznia, mint egy németnek, hogy kifizesse az összehasonlításban szereplő gombóc árát.
Olvadni kezd a fagylaltinfláció
Görögországban az elmúlt néhány évben jelentősen drágult a fagylalt.
Glykos a görög Ta Nea lapnak elmondta, hogy 2020 óta mintegy 20 százalékkal emelkedtek az árak, elsősorban a magasabb energiaárak halmozott hatása miatt. Hozzátette, hogy az energia továbbra is az ágazat fő aggodalma, míg az olajárak kisebb szerepet játszanak.
Egy későbbi interjúban, amelyet az ERT News Radio 105.8 adónak adott, Glykos azt mondta, hogy 2026-ban már nem nőttek tovább az előállítási költségek, a legutóbbi áremelkedések többsége pedig 2025-ben következett be.
Az alapanyagköltségek az íztől is függenek. Glykos szerint a jó minőségű pisztácia kilogrammonként 40 és 80 euró közötti összegbe kerülhet, miközben az olyan klasszikus ízeknél, mint a vanília vagy az eper, nem volt jelentős drágulás. A végső árat a bérleti díjak és az üzletek elhelyezkedése is befolyásolják.
A legfrissebb hivatalos inflációs adatok is arra utalnak, hogy az árnyomás az utóbbi időben enyhült, bár az egyes országok között jelentős különbségek vannak.
Az Eurostat jégre, fagylaltra és sorbetre vonatkozó harmonizált árindexe az Európai Unió egészében 0,4 százalékkal csökkent 2026 júniusáig tartó egy év alatt, az eurózónában pedig 0,2 százalékkal esett vissza.
A legnagyobb, 8,3 százalékos csökkenést Portugáliában jegyezték fel, ezt Svédország követte 4,6 százalékkal, majd Dánia és Luxemburg 2,8 százalékkal. Görögországban 2,6, Belgiumban 2,3 százalékkal estek az árak.
A skála másik végén Litvániában 7,9, Romániában 6,4, Szlovákiában 3,8, Ausztriában pedig 2,6 százalékkal emelkedtek az árak. Az összehasonlításban szereplő országok közül Spanyolországban 1,2, Németországban 0,8, Lengyelországban pedig 0,2 százalékos volt az infláció ebben a kategóriában. Franciaországban, Belgiumban, Görögországban és Portugáliában az index csökkent.
Az éves szinten negatív inflációs ráta nem jelenti azt, hogy a fagylalt ára visszatért a 2020 előtti szintre. Csupán azt mutatja, hogy az érintett árindex 2026 júniusában alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.