Az eladási hullám azzal fenyeget, hogy megemeli az amerikai háztartások és vállalkozások hitelfelvételi költségeit.
Szerdán meredeken emelkedtek a hosszú lejáratú amerikai államkötvények hozamai, miután a kormány 6 milliárd dollár (5,2 milliárd euró) értékű kötvény-visszavásárlást jelentett be, csalódást okozva azoknak a befektetőknek, akik nagyobb beavatkozásra számítottak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A referenciának számító 10 éves államkötvény hozama 4,85 százalék fölé emelkedett, ami csaknem három éve nem látott szint, mielőtt kissé visszacsúszott.
A 30 éves kötvény hozama 5,29 százalékon állt, szemben az egy nappal korábbi 5,26 százalékkal. Augusztusban 5,33 százalékig emelkedett, ami a 2007 óta mért legmagasabb érték.
Az amerikai államkötvények hozamai hatással vannak a teljes gazdaságban alkalmazott kamatszintekre, vagyis tartós emelkedésük drágíthatja a jelzáloghiteleket, a vállalati kölcsönöket és más hitelformákat. A magasabb hitelköltségek fékezhetik a gazdasági növekedést, és nyomást gyakorolhatnak a részvényárfolyamokra is.
Az emelkedés azt követően következett be, hogy az amerikai pénzügyminisztérium közölte: csütörtökön legfeljebb 6 milliárd dollár értékben vásárol vissza 10–20 éves futamidejű kötvényeket. Ez háromszorosa a korábbi, hosszú lejáratú visszavásárlási műveletnek.
A lépés része Scott Bessent pénzügyminiszter múlt hónapban bejelentett tervének, amely a kötvénypiac likviditásának támogatását célozza.
A hozamokat az is felfelé hajtotta, hogy a Brent típusú kőolaj ára a július vége óta először hordónként 100 dollár fölé kúszott, az amerikai–iráni háború eszkalálódása közepette.
A kötvénypiaci szereplők egy része Bessent nyilatkozatai alapján arra számított, hogy a visszavásárlás eléri a 10 milliárd dollárt (8,6 milliárd euró) vagy még többet, szemben a szokásos 2 milliárd dollárral (1,7 milliárd euróval) – írta Stephen Innes pénzügyi kommentátor egy Substack-bejegyzésben.
Innes szerint a 6 milliárd dolláros összeg „közel volt a piaci pletykák által jelzett tartomány alsó végéhez”.
„Az államkötvénypiac egész délelőtt arra várt, hogy Scott Bessent elárulja, mekkora tűzerőt hajlandó a kibővített visszavásárlási program mögé állítani” – írta.
„Amikor végül megérkezett a szám, valóban nagyobb volt az eredeti vállalásnál, de még mindig túl kicsi ahhoz, hogy kielégítsen egy olyan piacot, amely már most fuldoklik a hosszú lejáratú papírok tömegétől.”
Patrick O’Hare, a Briefing.com elemzője szerint a visszavásárlás mérete miatti csalódottság magyarázatot adhat a hozamok megugrására. Egy másik lehetséges ok, hogy szerinte „a piac nagyjából szemfényvesztésként tekint az egészre”.
A pénzügyi világ néhány meghatározó szereplője bírálta a tervet, rövid távú megoldásnak tartva az Egyesült Államok államháztartásának mélyebb problémáira. Szerintük az államkötvénypiac túl nagy ahhoz, hogy ekkora volumenű visszavásárlásoknak érdemi hatásuk legyen.
O’Hare szerint Bessent terve „erőltetett, túlságosan átlátszó próbálkozás”.
Vitatott terv
A szerdai bejelentés azt követte, hogy augusztus 19-én ismertettek egy tervet, amely szerint „legalább megduplázzák” a hosszú lejáratú államkötvények visszavásárlásait.
A pénzügyminisztérium szerint a program célja a piaci likviditás megfelelő szintjének fenntartása, miután a 30 éves kötvény hozama majdnem két évtizede nem látott magasságba ugrott.
Bessent augusztus 20-án a CNBC-nek azt mondta, hogy a hozamemelkedést felerősítette a nyugodtabb nyári időszakban tapasztalt alacsony forgalom, és „nem tükrözi az alapvető fundamentumokat”.
Az elemzők a hozamok emelkedését több tényezővel hozták összefüggésbe, köztük a magas olajárakkal, a mesterséges intelligenciába irányuló jelentős beruházásokkal és az amerikai állam eladósodásának megugrásával, amelyet a költségvetési hiány táplál.
A tervet a pénzügyi szektor több ismert szereplője is bírálta, köztük Stanley Druckenmiller milliárdos befektető, Bessent egykori mentora.
„A piacok olyan információkat sűrítenek magukba, amelyek egyetlen bizottság birtokában sincsenek, és az árak révén jut el ez az információ a döntéshozókhoz” – írta Druckenmiller a Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében múlt hónapban.
„Az államkötvényhozamok mesterséges leszorításának minden egyes bázispontja a halogatás támogatása” – tette hozzá.
A kereskedők feszültséget látnak a pénzügyminisztérium visszavásárlási terve és a Federal Reserve elnöke, Kevin Warsh infláció megfékezésére irányuló erőfeszítései között.
A határidős piacokon nőtt a jegybanki kamatemelés beárazott valószínűsége, ahogy az olajárak és a kötvényhozamok emelkedtek.
A befektetők figyelme most az Egyesült Államok nagykereskedelmi és fogyasztói inflációs adataira irányul, amelyeket csütörtökön, illetve pénteken tesznek közzé.
O’Hare szerint a pénteken érkező fogyasztói árindex-adatok „vagy felerősítik, vagy mérséklik” az esetleges jegybanki kamatemeléssel kapcsolatos aggodalmakat.