Az Európai Központi Bank 36 fizetési szolgáltatót választott ki, hogy 2027-ben egyéves kísérletben teszteljék a digitális eurót, csökkentve a külföldi hálózatoktól való függést.
Az Európai Központi Bank (EKB) kedden a digitális euró projektet a következő működési szakaszba léptette, amikor 36 fizetési szolgáltatót jelölt ki, amelyek a jövőbeni fizetőeszközt egy nagyszabású, 2027 második felében induló kísérleti programban segítenek tesztelni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EKB közlése szerint a résztvevőket több mint 50 pályázó közül választották ki az euróövezetben, és az EKB-val, valamint az euróövezet 19 nemzeti jegybankjával – Bulgáriát és Máltát leszámítva – együtt dolgoznak majd egy 12 hónapos tesztidőszak során.
A kísérleti program célja, hogy felmérje a digitális euró technikai infrastruktúráját, működési folyamatait és felhasználói élményét, és lehetővé tegye a személyek közötti, illetve a vállalkozásoknak történő fizetések tesztelését online és offline környezetben egyaránt, mielőtt döntés születne a fizetőeszköz kibocsátásáról.
A bejelentés közelebb viszi a digitális eurót a fogyasztókkal, kereskedőkkel és fizetési szolgáltatókkal végzett gyakorlati teszteléshez, és a projekt egyik legjelentősebb mérföldkövét jelenti azóta, hogy az EKB 2023 végén elindította az előkészítő szakaszt.
A kiválasztott szolgáltatók között hagyományos bankok, digitális bankok és fizetési társaságok szerepelnek; a résztvevők között vannak Európa legnagyobb pénzintézetei közül is néhányan, köztük a Deutsche Bank, az UniCredit, a Revolut, az Adyen és a Stripe.
Piero Cipollone, az EKB igazgatósági tagja szerint az érdeklődés mértéke azt mutatja, hogy a fizetési ágazat készen áll a projekt következő szakaszának alakítására.
„A kísérleti program iránti erős piaci érdeklődés azt jelzi, hogy a magánszektor készen áll aktívan részt venni, és gyorsan előrelépni a digitális euró projekttel annak érdekében, hogy megerősítse az európai fizetési piacot” – fogalmazott Cipollone.
„Várjuk, hogy szorosabb együttműködést alakíthassunk ki, miközben az európai fizetési szolgáltatókkal közösen dolgozunk és tanulunk egy biztonságos, hatékony és inkluzív digitális euró fejlesztésén” – tette hozzá Cipollone.
A jogalkotási jóváhagyás továbbra is a döntő mérföldkő
A kísérleti program elindításával párhuzamosan tovább folynak az egyeztetések az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között arról a jogszabályról, amely megteremtené a digitális euró jogi alapját.
Az EKB következetesen hangsúlyozza, hogy a jogszabály elfogadása nélkül nem bocsáthatja ki a fizetőeszközt.
A jelenlegi tervek szerint a formális jóváhagyás 2027-re várható, ezt követné a kísérleti szakasz lezárása és egy esetleges nyilvános bevezetés 2029-ben, bár ez az ütemezés továbbra is a jogalkotási folyamat alakulásától függ.
A digitális euró a fogyasztók számára díjmentesen lenne elérhető felügyelt fizetési szolgáltatókon keresztül, és az EKB többször igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy az új fizetőeszköz a készpénz eltűnéséhez vezethetne, vagy gyengítené a magánszféra védelmét.
A jelenlegi bevezetési terv szerint a digitális euró után nem járna kamat, és a birtokolt összegekre várhatóan felső korlátot szabnának, hogy megelőzzék a jelentős pénzkiáramlást a kereskedelmi banki betétekből.
Exkluzív interjúban az Euronewsnak nyilatkozva az elmúlt héten az EKB elnöke, Christine Lagarde üdvözölte, hogy az Európai Parlament döntést hozott a jogszabályról szóló tárgyalások megkezdéséről, és megismételte, hogy a digitális euró a készpénzt kiegészíteni hivatott, nem pedig felváltani.
„A készpénz és a digitális euró egyaránt törvényes fizetőeszköz lesz, ami azt jelenti, hogy Európa egyetlen pontján sem mondhatja majd senki, hogy: ‘Elnézést, nem fogadom el a bankjegyeit’” – mondta Lagarde a The Europe Conversation című műsorban, amelyet Maria Tadeo vezet, megerősítve, hogy a készpénz továbbra is az európai monetáris rendszer állandó eleme marad.
A digitális euró célja az is, hogy csökkentse Európa függését a nemzetközi fizetési szolgáltatóktól, és erősítse az unió stratégiai autonómiáját a fizetések terén.
Lagarde az Euronewsnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a projekt legalább annyira szól Európa gazdasági szuverenitásának megerősítéséről, mint a fizetések modernizálásáról, rámutatva, hogy a blokk továbbra is nagymértékben támaszkodik külföldi tulajdonú fizetési hálózatokra.
„Elsősorban amerikai, de olykor kínai hálózatokra támaszkodunk a fizetések lebonyolításához. Európai megoldásra van szükségünk, mert szuverének akarunk lenni a saját otthonunkban” – fogalmazott Lagarde.