Júniusban felgyorsult Kína exportja: éves összevetésben 27 százalékkal nőtt, részben a mesterséges intelligencia fellendülésének köszönhetően, közölte kedden a vámhatóság.
Az export júniusi növekedése jóval felülmúlta a közgazdászok várakozásait. Májusban az export éves összevetésben 19,4 százalékkal emelkedett.
A júniusi import 36 százalékkal ugrott meg, felülmúlva a májusi, 27,4 százalékos éves növekedést. Elemzők szerint a bővülés részben az iráni háborúnak tudható be, amely megemelte a behozatal költségeit.
Kína júniusban 125,6 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el, amely az előző havi 105,4 milliárd dollárról bővült.
„A kereskedelmi forgalom értéke júniusban újabb nagyot ugrott” – írta Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics kínai gazdaságért felelős vezetője keddi elemzésében. „Ez elsősorban a félvezetők árának közelmúltbeli megugrását tükrözi, amelyet az AI körüli fellendülés táplál. De még ezt leszámítva is erős marad a kínai termékek iránti külföldi kereslet.”
A járművek – különösen az elektromos autók – és más technológiai termékek kínai exportja fellendült, mivel a mesterséges intelligencia gyors terjedése növeli a félvezetők és egyéb elektronikai berendezések iránti igényt.
Az exportorientált ipar erőteljes teljesítménye részben ellensúlyozta a belföldi fogyasztás és beruházások tartós gyengeségét, amelyet az ingatlanpiac elhúzódó visszaesése okoz.
A vámhatóság adatai szerint Kína exportja január és június között éves összevetésben 17,6 százalékkal nőtt, míg az import 26,6 százalékkal ugrott meg.
Döntéshozók, köztük az Egyesült Államokban és Európában, aggodalmukat fejezték ki a Kínával szembeni növekvő kereskedelmi hiány miatt. Az olyan akadályok megkerülésére, mint a magasabb vámok, kínai vállalatok egyre gyakrabban helyezik át gyáraikat például Európába. Kína emellett egyre többet exportál Délkelet-Ázsiába, Latin-Amerikába és Afrikába is.
Noha Kína exportnövekedése várhatóan folytatódik, egyre sérülékenyebbé válik – mondta Wei Li, a BNP Paribas Securities (China) többeszköz-befektetésekért felelős vezetője. Szerinte az autók és az AI-hez kapcsolódó termékek erős szállításai továbbra is a globális kereslettől és a szabályozási akadályoktól függenek.
A Délkelet-Ázsiába irányuló export júniusban csaknem 35 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg az Európai Unióba és Latin-Amerikába irányuló szállítások több mint 18, illetve 28 százalékkal emelkedtek.
Az Egyesült Államokba irányuló export csaknem 14 százalékkal bővült az előző évhez képest. A Kínából az USA-ba irányuló szállítások az elmúlt hónapokban részben azért emelkedtek, mert egy évvel ezelőtt visszaestek, miután Donald Trump elnök tavaly visszatért hivatalába és magasabb vámokat vezetett be.
Kína szerdán teszi közzé az április–júniusi időszakra vonatkozó növekedési adatokat. A kínai vezetés az idei évre 4,5–5 százalékos éves növekedési célt tűzött ki, valamivel alacsonyabbat a 2025-re kitűzött 5 százaléknál.
A múlt héten a Nemzetközi Valutaalap 0,2 százalékponttal, 4,6 százalékra emelte Kína idei növekedési előrejelzését. Ugyanakkor azt közölte, hogy 2027-ben már csak 4,1 százalékos növekedésre számít a kínai gazdaságban.
A kínai vezetők különféle intézkedésekkel – például autókra és háztartási gépekre nyújtott csereprogram-támogatásokkal – igyekeznek élénkíteni a fogyasztást. Sok átlagos kínai azonban érzi a lassuló gazdaság miatti nyomást, és kerüli a nagyobb értékű vásárlásokat.