A kormány az előterjesztés preambulumában fair közteherviselést, az elmúlt években méltatlanul elhanyagolt társadalmi csoportok támogatását, újrainduló gazdasági növekedést és a közpénzügyek egyensúlyának helyreállítását ígéri.
A büdzsé a dokumentum szerint az igazságosság és a fejlődés alapelvére épít, a kormány törvényjavaslatban az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezi a költségvetést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Országgyűlés honlapjára pénteken késő este került fel a 348 oldalas törvényjavaslat. Preambulumában elsőként azt rögzítik, hogy 2026-ban egy "romokban heverő országot" örökölt meg az új kormány, valamint, hogy gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is "mélypontra került" Magyarország. A 2027-es évet pedig az ország újjáépítése első teljes évének nevezik.
A dokumentum szerint a 2027-es költségvetési törvényjavaslat arra a kérdésre keresi a választ, "hogyan lehet egyszerre rendbe tenni az ország pénzügyeit és jobb életet biztosítani azoknak, akiket a legtovább hagytak magukra". Rögzítik: a költségvetés két alapelvre, az igazságosságra és a fejlődésre épül". A fejlődés növeli azt, ami elosztható, az igazságosság pedig mindenkinek esélyt ad arra, hogy részesüljön a fejlődés eredményeiből" - fejtik ki.
A preambulumban az előző kormány felelősségét több ponton is érintik, hangsúlyozva, hogy a gazdaság évek óta stagnált, a korábbi kabinet politikai döntései miatt Magyarország nem jutott hozzá a neki járó uniós forrásokhoz, a költségvetés GDP arányos kamatkiadása az Európai Unióban a legmagasabb volt, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer fejlesztése helyett pedig a közpénz jelentős része túlárazott, felesleges és pazarló kiadásokra jutott.
A javaslatban a költségvetés igazságosságának öt elemét nevezik meg, elsőként azt, hogy jövőre többet kapnak a munkából élők, és akiket az elmúlt években "méltatlanul elhanyagoltak". Kiemelik a minimálbéren dolgozók nettó bérének emelkedését, a nyugdíjminimum több mint négyszeresére növekedését és a családi pótlék összegének megduplázását.
Az igazságosság második elemeként a nyugdíjasok és a családok legfontosabb támogatásainak megőrzését sorolják fel, harmadikként a közszolgáltatások megerősítését, negyedikként pedig az igazságos közteherviselést, ezen belül a vagyonadó bevezetését említik. Az igazságosság ötödik elemének azt nevezik, hogy az állam önmagán kezdi a felelős gazdálkodást, és a pazarlás felszámolását, így a hiánycsökkentés terhét az elsősorban az állam viseli.
A törvényjavaslat szerint a fejlődés középpontjában a gazdasági növekedés helyreállítása áll. A jövőre 2,4 százalékos növekedéssel számolnak, míg a bruttó átlagkereset a tervezet szerint 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig - a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatására - 6,3 százalékkal emelkedik. A fejlődés fontos forrásának nevezi a javaslat az európai uniós támogatások teljes körű lehívását és a fejlődés jelentős feltételeként határozza meg a kiszámítható, átlátható és versenysemleges vállalkozási környezetet, kiemelve, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) ismét széles körben elérhetővé válik.
A törvényjavaslatban közpénzügyek rendbetételét, a hiány tartós csökkentését és az államadósság-ráta három éve tartó emelkedésének megállítását és ismét csökkenő pályára állítását ígérik.
A fejlődés hosszabb távú zálogaként írnak az euró bevezetéséről, kiemelve: a kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit. "A 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése. Olyan Magyarország felé vezet, ahol a munka többet ér, a nyugdíjasok és a családok biztonságban élnek, a közpénz a közjót szolgálja és a fejlődés eredményei mindenkihez eljutnak." - összegeznek.