Egy természetvédelmi konferencián elhangzottak szerint vízpótlás nélkül a Balaton képe alapvetően átalakulhat, ami soha nem látott változásokat hozhat a turizmusban, vagy a helyi gazdaságban. A tavat nem csak a klímaváltozás, hanem a beépítések és a védett növényzet irtása is veszélyeztetik.
Vízpótlás nélkül a Balaton a század vége felé akár három nagyobb, egymástól elkülönülő nyílt vízfelületre húzódhat vissza. Fülöp Bence vízépítő mérnök egy tihanyi természetvédelmi konferencián ismertette a tó vízszintjét vizsgáló kutatói modelleket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy kedvezőtlen klímaforgatókönyv szerint, tartósan nagyon alacsony vízállás mellett, vízpótlás nélkül az évszázad utolsó harmadában drámaian romolhat a Balaton vízmérlege.
Ez azt jelenti, hogy mínusz 2 méteres vízállásnál az 1 méternél mélyebb, így potenciálisan nyílt vízként megmaradó területek már három nagyobb medencerészben lennének – ahogy arról több médium (pl: Infostart, Veol) is beszámol.
A kutatás következtetése nagyon erős még akkor is, ha valószínűségi modellezésről és egy meghatározott klímaforgatókönyvről van szó: a Balaton jelenlegi kiterjedése a század vége felé már csak jelentős, végül tartósan működő vízpótlással tartható fenn.
A vízszintingadozás azonban még vízpótlás mellett sem tüntethető el!
Rendkívül alacsony nyári vízállás
A Balaton vízszintje 2026. június közepe és augusztus 27. között 34 centimétert apadt, eközben Tihanyban a Belső-tó vízszintje is drasztikusan visszahúzódott.
Hatalmas mederrészek kerültek felszínre és tömeges halpusztulást is regisztráltak.
A Belső-tó állapotából ugyan nem lehet közvetlen következtetéseket levonni a Balaton jövőjére nézve, a tartós aszály és vízhiány hatásait azonban ott már látványosan lehetett érzékelni.
Fülöp Bence előadása szerint nem a ma ideálisnak tartott balatoni vízszint megőrzésére kell berendezkedni, hanem a változásokhoz való alkalmazkodás képességét kell növelni.
A tét ugyanis már nem néhány centiméteres vízszint-ingadozás: egy kedvezőtlen klímaforgatókönyvben
Előadásában Fülöp a zöldterületek beépítések miatti fogyásának veszélyére is figyelmeztetett. Mint mondta, a beruházások és a területhasználat felerősíthetik a már zajló folyamatokat.
A gyorsuló felmelegedéshez és a változó vízháztartáshoz ezért nem pusztán műszaki megoldásokkal kell alkalmazkodni: fontosak a természet megőrzése és a természetalapú megoldások is.
Védett nádast irtottak ki
A Balatont veszélyeztető egyik legutóbbi tevékenységet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője, Erdős Sarolta jelentette: védett nádast irtottak ki szárazföldi markológéppel egy lakópark előtti mederrészen Balatonberényben.
A munkagépkezelő mintegy ezer négyzetméteren gyakorlatilag legyalulta az országos védettséget élvező, Natura 2000-es területen lévő, legmagasabb ökológiai minősítésű nádast, megsemmisítve a terület egész életközösségét, ökoszisztémáját, benne védett állatokkal.
– mondta a tájegységvezető.
A munkagépkezelőt – akinek a megbízója ismeretlen, illetve nem volt engedélye – lakossági bejelentés után érték tetten. A megbízó vélhetően közvetlen strandterülethez akart jutni, pedig a közelben található egy strand.
A természetvédelmi őrök kimentettek a területről egy vélhetően a munkálatok során megsérült mocsári teknőst. A Magyarország egyetlen őshonos teknősfajához tartozó hüllő mellett a gyökerestől eltávolított nádszálakban – szintén védett – nádi állaspók egyedeket is találtak.
Erdős Sarolta azt mondta, három éve tájegységvezető a Balaton déli részén, azóta ilyen jelentős, első osztályú nádast érintő irtás nem történt a területén – de két nagyobb, és több kisebb igen.
Az ügyben rendőrségi nyomozás indult.