Az uniós nyugdíjasok mintegy 13%-a tovább dolgozik. Ennek jelentős oka az anyagi kényszer, de a szakértők szerint a változó normák, a demográfiai átalakulás és a tartós munkaerőhiány is szerepet játszik.
Az európai országokban a nyugdíjjövedelem alacsonyabb, mint a pályafutásuk végén elért kereset. Az EU-ban egy olyan ember, aki 50 és 59 éves kora között 100 eurót keresett, 2023-ban 65 és 74 éves kora között 58 euró nyugdíjbevételre számíthatna – derül ki az Eurostat adataiból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez sok idős ember számára megnehezíti, hogy nyugdíjba vonulás után fenntartsa életszínvonalát. Az EU-ban csaknem minden hatodik nyugdíjas a szegénység kockázatának van kitéve.
Sok nyugdíjas a nyugdíjba vonulás után is tovább dolgozik. Ennek okai eltérőek. A legfontosabb indok a munkavégzés öröme és a produktív tevékenység fenntartása (36,3 százalék), de a pénzügyi kényszer (28,6 százalék) is jelentős hajtóerő.
Így hát mely országokban dolgoznak tovább az emberek, miután megkapják öregségi nyugdíjukat? És mely európai országokban a legnagyobb a pénzügyi kényszer szerepe?
A 2026-os állapot szerint elérhető legfrissebb, 2023-as adatok szerint az EU-ban az emberek 12,9 százaléka dolgozott tovább az első öregségi nyugdíj folyósítását követő hat hónapban.
Ez Európán belül rendkívül széles skálán mozog: Romániában 1,7, Észtországban 54,9 százalék – derül ki az Eurostat adataiból.
A tovább dolgozók aránya Lettországban (44,2 százalék), Litvániában (43,7 százalék) és Svédországban (41,7 százalék) is meghaladja a 40 százalékot. Az élmezőnyben két másik északi ország is feltűnik, köztük középen Ciprussal (29,7 százalék): Norvégiában 37,7, Finnországban pedig 28,5 százalék a nyugdíj mellett dolgozók aránya.
Románia (1,7 százalék) mellett különösen alacsony ez az arány Görögországban (4,2 százalék), Spanyolországban (4,5 százalék) és Horvátországban (5 százalék).
„Görögország korábban nagyon szigorúan viszonyult a dolgozó nyugdíjasokhoz. Ezt az álláspontot a válság, a nyugdíjcsökkentések és a nyugdíjreform hatására enyhítették” – mondta a Pireuszi Egyetem professzora, Platon Tinios az Euronews Businessnek.
Hozzátette, hogy egy 2022-es jelentős szabályozási változás a regisztráltan dolgozó nyugdíjasok számának meredek növekedéséhez vezetett. Ez a növekedés azonban nem látszik a statisztikákban, mivel 2023 második felét követően következett be.
Számos országban a pénzügyi kényszer a legfőbb oka annak, hogy valaki tovább dolgozik. Azok körében, akik nyugdíjasként is folytatták a munkát, a pénzügyi kényszert fő indokként említők aránya Svédország 9,4 százalékától Ciprus 68,5 százalékáig terjed.
„Természetesen ahol az emberek azt mondják, hogy pénzügyi kényszerből dolgoznak, ott ez azt jelenti, hogy elégtelennek érzik nyugdíjjövedelmüket” – mondta Olga Rajevska, a Rigai Stradins Egyetem munkatársa az Euronews Businessnek.
„Az ilyen válaszok magas aránya arra utal, hogy az adott országok nyugdíjrendszere nem megfelelő, és nem képes megfelelő jövedelmet biztosítani.”
Romániában (54,3 százalék) és Bulgáriában (53,6 százalék) a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy pénzügyi kényszerből dolgozik tovább. Háromból egynél is magasabb ez az arány Horvátországban (48,2 százalék), Lettországban (47,9 százalék), Portugáliában (39 százalék), Magyarországon (38,1 százalék), Franciaországban (37,7 százalék) és Németországban (35,8 százalék).
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolországban a legalacsonyabb ez az arány, 19,6 százalék. Olaszország (29,7 százalék) hajszállal haladja meg az uniós átlagot.
A rangsor végén Norvégia (9,8 százalék) szorosan követi Svédországot (9,4 százalék). Csehországban és Luxemburgban a pénzügyi kényszerből dolgozó nyugdíjasok aránya továbbra is 15 százalék alatt marad.
Hány nyugdíjas dolgozik, mert muszáj?
Ha a nyugdíjba vonulás után dolgozó nyugdíjasok arányát kombináljuk azok arányával, akik fő okként a pénzügyi kényszert jelölik meg, akkor megkapjuk a pénzügyi kényszerből dolgozó nyugdíjasok összesített arányát.
Ez az EU-ban 3,7 százalék, európai szinten pedig 0,9 százalék (Románia) és 21,2 százalék (Lettország) között mozog.
Cipruson (20,3 százalék) szintén minden ötödik nyugdíjas fölött van ez az arány, míg Észtországban (17,3 százalék) és Litvániában (%) is két számjegyű.
„A balti államokban az elsődleges tényező a pénzügyi kényszer, mert ezekben az országokban a nyugdíjak messze elmaradnak az európai átlagtól” – mondta Rajevska.
„Amíg az emberek képesek dolgozni, addig egyszerűen azért folytatják, hogy megkeressék egy tisztes életszínvonalhoz szükséges jövedelmet.”
Bulgáriában (8,9 százalék), Magyarországon (7,7 százalék) és Szlovákiában (7,5 százalék) az összes nyugdíjas legalább 7,5 százaléka dolgozik tovább pénzügyi kényszer miatt.
A nagy gazdaságok között Németországban a legmagasabb ez az arány, 4,5 százalék, míg Franciaország (3,7 százalék) megegyezik az uniós átlaggal.
Spanyolországban (1 százalék) a legalacsonyabb a pénzügyi kényszerből dolgozó nyugdíjasok aránya. Olaszország (2,8 százalék) szintén az uniós átlag alatt marad.
A nyugdíjasok egészségesebbek és képzettebbek, mint korábban
Kène Henkens professzor, a Holland Interdiszciplináris Demográfiai Intézet (NIDI) kutatója rámutatott, hogy a gyenge nyugdíjakkal rendelkező országokban nagyobb eséllyel dolgoznak tovább az emberek. De a jó nyugdíjrendszerrel rendelkező országokban is megfigyelhető a nyugdíj utáni munkavégzés növekedése, ami mögött több fontos ok húzódik meg.
„A nyugdíjasok egészségesebbek és magasabban képzettek, mint korábban, ennek eredményeként pedig erősebb a kapcsolatuk a munkaerőpiaccal” – mondta az Euronews Businessnek.
„Az Eurostat adataiból az látszik, hogy a dolgozó nyugdíjasok többsége elsősorban örömszerzésből és a társas kapcsolatok fenntartása érdekében vállal munkát.”
Változó normák
Hozzátette, hogy ezt a tendenciát erősítik a vállalatokon belül a nyugdíj utáni munkavégzéssel kapcsolatos normák változásai is.
„Hollandiában például jól látható, hogy a munkaadók egyre pozitívabban viszonyulnak a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók foglalkoztatásához. Ennek köze van a demográfiai változásokhoz és a tartós munkaerőhiányhoz is. A nyugdíjasokat a munkaerő-kínálat kiegészítő tartalékaként tekintik” – mondta.
Sokan dolgoznának, de nem találnak munkát
Henkens arra figyelmeztetett, hogy a szegényebb országokban sok nyugdíjas szeretne ugyan dolgozni, de nem talál munkát. Hangsúlyozta, hogy emiatt a statisztikák csak azokat fedik le, akik ténylegesen dolgoznak. Az akaratuk ellenére munka nélkül maradó nyugdíjasok száma is jelentősen eltérhet országonként.
Tinios hozzátette, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetősége fontos eleme az aktív idősödési stratégiának, mivel rugalmasságot ad a teljes munkaidős foglalkoztatásból a teljes nyugdíjba vonulás felé vezető átmenethez. Emellett lehetővé teszi, hogy a társadalom hasznosítsa az idősek tudását, miközben segít betölteni a demográfiai okokból kialakuló munkaerőpiaci hiányokat.
A pénzügyi kényszer relatív fogalom
Lauri Leppik professzor, a Tallinni Egyetem oktatója rámutatott, hogy a „pénzügyi kényszer” relatív fogalom, amely nem feltétlenül a köznyugdíj abszolút összegéhez kapcsolódik.
Hangsúlyozta, hogy bár a gazdasági motivációk – a pénzügyi szükséghelyzet vagy a köznyugdíj munkajövedelemmel való kiegészítésének szándéka – releváns tényezők a dolgozó nyugdíjasok jelensége mögött, a nyugdíjak megfelelősége és a nyugdíjaskori foglalkoztatottság közötti kapcsolat nem egyértelmű, hanem jóval árnyaltabb.