Az egyre instabilabb geopolitikai környezetben az EU-nak nincs más választása, mint átvenni saját pénzügyei feletti ellenőrzést, közölte az EKB elnöke egy brüsszeli panelbeszélgetésen.
Az euró nem lesz „egyik napról a másikra” globális tartalékvaluta – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, felszólítva a jogalkotókat, hogy fejezzék be a tőkepiaci unió kialakítását, amelyet a legfontosabb lépésnek nevezett.
Az euró globális szerepének bővítésén gondolkodik Európa, miközben Donald Trump amerikai elnök konfrontatív külpolitikai és kereskedelempolitikai fellépése felgyorsította a vitát.
A vita középpontjában három fő kihívás áll: a függőség csökkentése az amerikai fizetési infrastruktúrától, az uniós reformprogram végrehajtásának befejezése, valamint az euró versenyképes globális valutává tétele egy olyan környezetben, ahol a dollár fölénye már nem magától értetődő.
„Ez nem megy egyik napról a másikra. Ha megnézzük a történelmet, egyetlen valuta sem vált nemzetközi tartalékvalutává addig, amíg nem volt képes megvédeni önmagát, és nem rendelkezett olyan katonai erővel, amelynek révén ellenfeleivel szemben is helyt tudott állni” – mondta Lagarde a rendezvényen.
Az amerikai óriásvállalatok, a Visa és a Mastercard adják a kártyás fizetések 61 százalékát az euróövezetben, és gyakorlatilag az összes határokon átnyúló tranzakciót bonyolítják – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) 2025-ös adataiból.
Ennek kezelésére az EU a digitális euró bevezetését szorgalmazza: ez egy, az EKB által garantált, nyilvános digitális valuta, amely a készpénz kiegészítésére szolgál. A jogszabályt várhatóan 2026 végéig fogadják el; a döntő szavazást kedden tartják az Európai Parlamentben.
A digitális euró mellett az EKB március végén új fizetési stratégiát is bemutatott, amely két hálózati infrastruktúra, a „Pontes” és az „Appia” létrehozását is tartalmazza, hogy az intézményt olyan új technológiákhoz igazítsák, mint a tokenizáció és az elosztott főkönyvi technológia (DLT).
Az EKB célja, hogy az intézmény által garantált jegybankpénzt lehorgonyozza ebben az új, technológiavezérelt fizetési környezetben. Lagarde szerint sürgető feladat e rendszerek kiépítése, a digitális euró elfogadása, valamint az európai tőkepiacok reformja.
Az EKB stratégiájának következetes végrehajtása részben válasz a magánszereplők által kibocsátott stabilcoinok – az eredetileg kisebb árfolyam-ingadozásra tervezett kriptoeszközök – térnyerésére a fizetések piacán, amelyek ezekre az új technológiákra épülnek.
Miközben Oroszország és Kína saját digitális állami valutát vezetett be, az Egyesült Államok más utat jár: Trump leállította a jegybanki digitális dollár terveit, és inkább a stabilcoinok mellett tette le a voksát.
A Guiding and Establishing National Innovation for US Stablecoins (GENIUS) Act olyan jogszabály, amely szabályozási keretet teremt ezeknek a kriptoeszközöknek.
Mivel a világon forgalomban lévő stabilcoinok 95 százalékát az amerikai dollár fedezi, Trump arra törekszik, hogy ezzel az új technológiával tovább erősítse az amerikai fizetőeszközt, és a stabilcoinokat kulcsfontosságú fizetőeszközzé tegye a nemzetközi és stratégiai jelentőségű tranzakcióknál.
Az EU nemzetközi szerepének erősítését célzó javaslatok között szerepel több, euróban denominált stabilcoin létrehozása is – derül ki az Európai Bizottság euró nemzetközi szerepéről szóló, az Euronews birtokába került dokumentumából.