Az Európai Központi Bank 0,25 százalékponttal 2,25%-ra emelte betéti kamatát, egyértelműen visszafordulva a szigorítás felé, miközben az iráni háború az eurózóna inflációját közel hároméves csúcsra löki.
Az Európai Központi Bank (EKB) csaknem három év után először emelt kamatot: a csütörtöki kormányzótanácsi ülését követően a betéti rendelkezésre állási ráta 2 százalékról 2,25 százalékra nőtt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EKB az euróövezet monetáris politikáját három irányadó kamaton keresztül határozza meg, amelyek közül a betéti rendelkezésre állási ráta számít a fő referenciaértéknek.
Az EKB betéti rendelkezésre állási rátáját legutóbb 2023 szeptemberében emelték, amikor egy, a világjárványt követő inflációs válság fékezését célzó szigorítási ciklust követően elérte 4,0 százalékos csúcsát.
Az EKB emelte a fő refinanszírozási műveletek kamatát is, 2,4 százalékra, az aktív rendelkezésre állási rátát pedig 2,65 százalékra.
A kulcskamatok emelése egyértelműen szakít azzal a lazítási ciklussal, amely 2025 nagy részében meghatározta az EKB politikáját. Májusban az euróövezeti infláció 3,2 százalékra ugrott, ami 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték, elsősorban az energiaárak 10,9 százalékos megugrása miatt.
Lényegében a kormányzótanács arra a következtetésre jutott, hogy a tétlenség többé nem tartható.
A csütörtöki ülés előtt a pénzpiacok szinte biztosra vették a kamatemelést, miután az EKB kormányzótanácsának tagjai – a szigorítás pártiaktól a visszafogottabb döntéshozókig – egyaránt júniusi emelést jeleztek előre.
Az euróövezet gazdasága nyomás alatt
A kamatemelés az euróövezet gazdasága számára különösen nehéz időszakban érkezik.
A valutaunió gazdasága 2026 első negyedévében 0,2 százalékkal zsugorodott az előző három hónaphoz képest, ami arra késztette a közgazdászokat, hogy stagfláció – a gyenge növekedés, a meglóduló infláció és a romló bizalmi szint együttese – kockázatára figyelmeztessenek.
Az EKB saját, szakértői előrejelzéseket összesítő felmérése a 2026-os éves GDP-növekedést mindössze 0,9 százalékra teszi. A lefelé történő korrekciót közvetlenül az iráni háború nyomán megugrott energiaárak kedvezőtlen hatásával indokolták.
Az infláció 3,2 százalékra emelkedett, ami 2023 óta a legmagasabb érték. A volatilis élelmiszer- és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció szintén nőtt: áprilisi 2,2 százalékról májusban 2,5 százalékra. Ez gyengíti azt az érvet, hogy az árnyomás kizárólag az energiára korlátozódik.
A 21 tagországot tömörítő övezet háztartásai és vállalatai számára a döntés magasabb hitelkamatokat jelent a jelzáloghitelek és a vállalati kölcsönök esetében, miközben a vásárlóerőt már most is erősen szorítják a tartósan magas üzemanyag- és gázárak.
A piacok nagyjából 50 százalékos esélyt áraznak egy újabb, szeptemberi emelésre is, ami arra utal, hogy a csütörtöki lépést nem egyszeri, célzott beavatkozásként, hanem egy újabb szigorítási szakasz kezdeteként értelmezik.
Közgazdászok riadót fújtak
A csütörtöki emelés szakmai érveit már korábban megfogalmazták, és talán a leghatározottabban Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja, a bank piaci műveleteiért felelős döntéshozó tette ezt meg.
Schnabel amellett érvelt, hogy az EKB-nak júniusban mindenképpen kamatot kell emelnie, függetlenül attól, sikerre vezetnek-e a folyamatban lévő iráni béketárgyalások. Indoklásában a konfliktus elhúzódására és arra hivatkozott, hogy a magas energiaárak egyre inkább begyűrűznek a tágabb gazdaságba.
Egy szöuli konferencián arra figyelmeztetett, hogy „egyre nagyobb az inflációs várakozások elszabadulásának kockázata”, és hogy a bank „többé nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a sokkot”.
Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza és igazgatósági tagja szintén úgy nyilatkozott, hogy a márciusi előrejelzések óta romlottak a feltételek, és a júniusi ülésen az EKB felfelé módosítja inflációs prognózisát. Schnabel még tovább ment: szerinte az infláció az év végéig akár 4 százalékra is emelkedhet.