Az olajár hordónként 80 dollár alá esett, mert a piac szerint hamarosan véget ér a Hormuzi-szoros hatékony lezárása. Közben a fejlett országok stratégiai olajtartalékai 1990 óta a legalacsonyabb szintre estek – közölte az IEA.
Az olajárak szerdán tovább estek, a nemzetközi referenciaolaj, a Brent hordónkénti ára március eleje óta először 80 dollár alá süllyedt, mivel az Egyesült Államok és Irán közötti keretbékemegállapodás nyomán kialakult optimizmus tovább nyomta lefelé az árakat, és a várakozások szerint a hét végéig újra megnyílik a Hormuzi-szoros.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szoroson újrainduló forgalom lehetősége enyhítette a Perzsa-öbölből érkező energiaellátás elhúzódó zavaraitól való félelmeket; a térség a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-exportjának egyik kulcsfontosságú forrása.
Ez a fejlemény véget vethet annak, amit a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a globális olajpiac történetének legnagyobb kínálati zavarának nevezett.
Az OECD-országok olajtartalékai 1990 óta a legalacsonyabb szintre estek: IEA
Az Egyesült Államok és Irán közötti ideiglenes békemegállapodás egy olyan időszakban született, amikor a fejlett gazdaságok stratégiai olajtartalékai 1990 óta nem látott mélypontra kerültek – közölte szerdán a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A kormányok továbbra is vészhelyzeti készleteiket használják fel, hogy ellensúlyozzák az Öböl menti konfliktus okozta zavarokat.
Ezzel párhuzamosan az ügynökség arra is figyelmeztetett, hogy a konfliktus a fogyasztásra is rányomja a bélyegét.
Az IEA júniusi Olajpiaci Jelentésében csökkentette a globális olajkeresletre vonatkozó előrejelzését, és közölte: immár arra számít, hogy 2026 egészében csökken a fogyasztás, mivel a magasabb üzemanyagárak és a kínálati zavarok visszafogják a keresletet. A szervezet 2027-től vár ismét növekedést, amikor a kereskedelmi áramlások normalizálódnak, és javulnak a gazdasági feltételek.
A békemegállapodás ellenére az IEA arra is figyelmeztetett, hogy az olajkínálat helyreállása nem feltétlenül lesz azonnali. A szervezet szerint továbbra is jelentős akadályok állnak fenn, többek között az aknamezők lassú felszámolása és a hajózási útvonalak tartós zavarai, még akkor is, ha az ideiglenes amerikai–iráni megállapodás segíti a Közel-Kelet olajexportjának helyreállását.
Zuhannak az olajárak, a kereskedők az amerikai–iráni békemegállapodásra fogadnak
A nemzetközi referenciaolajok ára azért esett, mert a kereskedők arra számítanak, hogy Donald Trump amerikai elnök ígéretének megfelelően péntekre teljesen megnyílik a szoros, és áthaladási díj nélkül működik.
A következő havi szállítású Brent ára közép-európai idő szerint délelőtt 10 óra körül 79 dollár volt hordónként, miközben az amerikai WTI ugyanekkor 76 dollárba került. Az európai földgázárak szerdán délelőtt 42 euró/megawattóra alá süllyedtek.
A Brent ára néhány héttel ezelőtti, 100 dollár feletti szintekről meredeken zuhant, és az elmúlt hónapban már több mint 33 százalékkal esett, ahogy a piaci várakozások hirtelen megváltoztak. Az energiaszektornak azonban így is hónapokba telhet, mire újra teljes gőzzel működik.
Sok elemző továbbra is óvatos, mivel a tárgyalások során még mindig komoly akadályokat kell leküzdeni, például kérdés, mi lesz Irán nukleáris programjával. Wall Streeten ugyanakkor abban bíznak, hogy a megállapodás hosszú távú megoldást hoz egy olyan konfliktusra, amely világszerte felerősítette az inflációt.
Nyitott kérdés az is, milyen gyorsan tud helyreállni a térségben a termelés. A cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítása kapcsán a figyelem továbbra is Katar Ras Laffan ipari komplexumára, a világ legnagyobb LNG-exportközpontjára irányul, miután jelentős károkról érkeztek hírek az ottani létesítményekben.
Mire számíthat Európa?
Korábbi elemzésében az Euronews már rámutatott, hogy az európai energiaárak a konfliktus rendezése után sem feltétlenül esnek gyorsan, még akkor sem, ha döntés születik a Hormuzi-szoros megnyitásáról.
Európát jelentősen érintette a válság, noha olaj- és gázimportjának csak kis hányada érkezik közvetlenül a Hormuzi-szoroson át, ugyanakkor olajszükségletének 80–85 százalékát importból fedezi, és a nemzetközi referenciaárakhoz – mindenekelőtt a Brenthez – igazodik, amelynek árát a válság jelentősen felhajtotta.
„Még ha a béke már holnap megköttetik is, belátható időn belül akkor sem térünk vissza a normalitáshoz” – mondta április elején Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa.
Ahhoz, hogy az árak érdemben csökkenjenek az egész unióban, a háborús kockázati biztosítási díjaknak és a tankhajók fuvardíjainak is csökkenniük kell, mivel mindkettő kulcsfontosságú tényezője a leszállított kőolaj végső árának.
Bár úgy tűnik, hogy a fuvardíjak emelkedése megállt, egyelőre kevés jel utal arra, hogy meredeken esnének. Ezzel egy időben több hajózási jelentés is arról számol be, hogy a biztosítók továbbra is kivárnak, és csak akkor árazzák újra a kockázatot, ha bizonyítékot látnak arra, hogy a szoros biztonságosan működik.