Az orosz Interfax hírügynökség szerint mára 20%-kal drágább lett az üzemanyag Oroszországban, mint 2025-ben ilyenkor volt. Csak júniusban majdnem 7% volt a drágulás. idén Ukrajnamajdnem 70 nagy csapást mért az orosz olajfinomítókra. Mára az ország összes nagy finomítóját találat érte.
Az ukrán dróntámádadások következtében mostnara a termelés 40%-kal visszaesett. A benzinhiány olyan súlyos, hogy Csitában egy autós 39 órát várt a tankolásra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az orosz üzemanyag-gyártó kapacitás
A független, külföldre száműzött, orosz Meduza portál, amely részletesen foglalkozik az energetikai támadások hatásaival, úgy becsüli, hogy Oroszországban a működő finomítók száma valószínűleg 35. Ezek együttes névleges kapacitása, vagyis amennyit elméletileg évente feldolgozhatnak, körülbelül 302 millió tonna nyersolaj.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes szerint, aki az üzemanyag-ágazatért felel, az orosz finomítók 2024-ben a fentinél kisebb mennyiséget, 266,5 millió tonna nyersolajat dolgoztak fel. Ebből:
· 41,1 millió tonna benzint
· 81,6 millió tonna dízelüzemanyagot
állítottak elő.
2025 decemberében Szergej Civilev energiaügyi miniszter azt közölte, hogy a 2025-ös finomítási mennyiség várhatóan nagyjából megegyezik majd az előző évivel.
A hivatalos becslések szerint Oroszország éves belföldi igénye körülbelül:
· 36 millió tonna benzin
· 51 millió tonna dízel
A benzintermelés tehát szinte teljes egészében a hazai piacot szolgálja ki, míg a dízelolajból jelentős exporttöbblet keletkezik: a belföldi igények kielégítése után a termelés számottevő részét külföldre értékesítik.
Július 8-án azonban az orosz hatóságok megtiltották a dízel exportját.
Az orosz üzemanyag-kereskedelem
Az üzemanyag több különböző csatornán keresztül hagyja el az olajfinomítókat.
A piac legnagyobb részét a vertikálisan integrált olajvállalatok ellenőrzik. Ezek olyan vállalatcsoportok, amelyek egy kézben egyesítik a kőolaj-kitermelést, a finomítást, a logisztikát, a nagykereskedelmet, valamint – a legtöbb esetben – saját benzinkúthálózattal is rendelkeznek. Ide tartoznak a magántulajdonban lévő Lukoil, Szurgutnyeftegaz és Rusznyeft, valamint az állami tulajdonú Rosznyefty és Gazprom Nyefty.
A termelés egy másik részét közvetlen szerződések alapján értékesítik nagy felhasználóknak, például építőipari vállalatoknak, repülőtereknek vagy mezőgazdasági vállalkozásoknak.
Emellett az üzemanyag egy meghatározott hányadát kötelező bevezetni a Szentpétervári Nemzetközi Árutőzsdére (SPIMEX). 2026 júliusáig a nagy termelőknek – köztük a vertikálisan integrált olajvállalatoknak – legalább a benzintermelésük 15%-át, valamint a dízeltermelésük 16%-át kellett ezen a tőzsdén értékesíteniük. A jelenlegi üzemanyagpiaci válság miatt azonban a benzin esetében ezt a kötelező arányt 10%-ra csökkentették.
A nagy hálózatoktól és olajvállalatoktól független benzinkutak számára a tőzsde különösen fontos, hiszen ez szinte az egyetlen hely, ahol üzemanyagot tudnak vásárolni viszonteladásra. Az OMT-Konsalt adatai szerint 2026 elején Oroszországban mintegy 27 800 benzinkút működött, amelyeknek körülbelül 65%-a független tulajdonban volt. Ezek együttesen a piac mintegy 30–40%-át szolgálják ki.
A tőzsdén vásárlók egy másik csoportját az olajraktárak, a kisebb nagykereskedők és a kereskedőcégek alkotják. Ők azért vásárolnak üzemanyagot, hogy azt továbbértékesítsék a független benzinkutaknak, illetve ipari felhasználóknak, például közműszolgáltatóknak és logisztikai vállalatoknak.
Ezért a kötelező tőzsdei benzinértékesítési arány 15%-ról 10%-ra történő csökkentése kettős hatású intézkedésnek tűnik. Elméletileg a kormány célja a piac stabilizálása: a nagy termelők valóban több üzemanyagot irányíthatnak közvetlenül saját benzinkúthálózataikhoz. Ugyanakkor a tőzsdén – és ezen keresztül a független benzinkutak, valamint más vásárlók számára – még kisebb lesz az elérhető üzemanyag mennyisége.
Az ukrán támadások hatása
Az ukrán fegyveres erők Oroszország teljes üzemanyag-ellátó rendszerét veszik célba. A Meduza nyílt források alapján azt írja, hogy 2026. január 1. és augusztus 11. között legalább 66 támadás érte az orosz üzemanyag- és energiaipari infrastruktúrát. Ezek nemcsak olajfinomítókat, hanem olajtárolókat, terminálokat és más létesítményeket is érintettek. A fő célpontok azonban maguk az olajfinomítók voltak: a 66 támadásból 50 ezek ellen irányult.
2026 januárjában és februárjában még elszigetelt esetekről volt szó. Márciusra azonban a dróntámadások már fontos üzemek leállását eredményezték. Március 21-én a szaratovi finomító ideiglenesen beszüntette működését, néhány nappal később, március 26-án pedig ugyanez történt a leningrádi területen, Kirisiben működő Kinyef finomítóval, amely az ország egyik legnagyobb olajfinomítója. Egy későbbi újabb támadás után ez az üzem még mindig nem működik teljes kapacitással.
Áprilisban Ukrajna már a finomítás teljes ellátási láncát támadta, a finomítóktól egészen a kikötői logisztikáig. A hónap elején találat érte a Nyizsnyij Novgorod megyei Ksztovóban működő Norszi finomítót, amely a Lukoil egyik legnagyobb európai-oroszországi üzeme. Április közepén egy tuapszei kikötői infrastruktúra elleni támadás miatt a helyi finomító kénytelen volt leállni. Ugyanekkor a Rosznyefty két szamarai finomítója – a szizrani és a novokujbisevszki üzem – is találatot kapott. A hónap végén a Lukoil–Permnyeftyeorgszintez finomítót támadták meg: először egy feldolgozó egységben keletkezett tűzről számoltak be, majd néhány nappal később az üzem teljesen leállt.
Májusban a támadások még gyakoribbá váltak. A hónap közepén a rjazanyi finomító egy csapás után felfüggesztette a feldolgozást, ezt követően pedig találat érte a moszkvai Kapotnyában működő finomítót is, amely a fővárosi régió legfontosabb üzemanyag-ellátó létesítménye. Május 20-án az ukrán vezérkar ismét bejelentette, hogy csapást mértek a ksztovói Norszi finomítóra, ahol egy elsődleges feldolgozó egység megsérült. Másnap a szizrani finomító teljesen leállította a feldolgozást. Május végére a volgográdi és a szaratovi finomítók is leálltak.
A támadások – legalábbis eddig – júniusban érték el csúcspontjukat. A moszkvai finomítót többször is támadás érte, és a hónap közepén végrehajtott csapások után olyan hírek jelentek meg, hogy az üzem várhatóan legalább 2026 végéig nem kezdi újra a működését.
Július 6-án az ukrán drónok első alkalommal támadták meg az omszki olajfinomítót, Oroszország legnagyobb finomítóját, amely több mint 2000 kilométerre fekszik a frontvonaltól. A támadás feltehetően egy kulcsfontosságú feldolgozó egységet ért, amely évente 8,4 millió tonna nyersolaj és 1,2 millió tonna gázkondenzátum feldolgozására képes. Ez a finomító teljes kapacitásának mintegy 41%-át jelenti. A jelentések szerint megsérült egy másik jelentős feldolgozó egység is, amely évente 8,6 millió tonna nyersanyagot képes feldolgozni.
2026-ban a legtöbb támadás a Krasznodari határterületet, Baskíriát, valamint a Jaroszlavli, Nyizsnyij novgorodi és Szamarai régiókat területeket érte. Ez nem véletlen: Oroszország európai részén találhatók azok a nagy olajfinomítók, amelyek a sűrűn lakott térségeket, az ipari központokat, Moszkvát és az ország déli részét látják el üzemanyaggal.
Az orosz olajipar elleni hadművelet augusztusban érte el a csúcspontját. A Reuters összefoglalója alapján a hónap első felében hat orosz energetikai és petrolkémiai létesítmény vált az ukrán drónok célpontjává. Ezek közül az orszki olajfinomító több hónapra egészen biztosan kiesett a termelésből, a hírt az Orenburgi terület kormányzója, Jevgenyij Szolncev jelentette be.
A Meduza összesítése szerint július elejére Oroszország valamennyi legnagyobb olajfinomítóját támadás érte. Az utolsó csapások július 14-én Szalavat, illetve Afipszkij létesítményeiben okoztak súlyos károkat. Ezek az üzemek szerte az országban találhatók, így majdnem az összes ún. terület lakói, körülbelül 50 millió ember, közvetlenül is tapasztalhatta a háború hatásait.
40 %-kal csökkent az orosz üzemanyag-gyártás
Még egy előre megtervezett és gondosan előkészített nagyjavítás is hetekig vagy hónapokig tarthat. Egy támadás után azonban a helyreállítás időigénye sokkal kiszámíthatatlanabb. A legkedvezőbb esetben a leállás csupán néhány napig tart, de ha egy elsődleges vagy egy összetett másodlagos feldolgozó egység súlyosan megsérül, a javítás akár hónapokig is elhúzódhat. Oroszországban a helyreállítást tovább nehezíti, hogy bizonyos speciális berendezéseket importálni kell. Az Associated Press beszámolója szerint a szankciók miatt a pótalkatrészek beszerzése és a helyettesítő megoldások keresése jelentősen megnövelte a javítások költségét és időigényét. A Novaja Gazeta Europe becslése szerint június közepére Oroszország teljes olajfinomító-kapacitásának mintegy 40%-a már kieshetett a termelésből.
Mivel részletes hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, a tőzsdei kereskedési adatbázis közvetett képet adhat arról, hogy mennyi üzemanyag tűnik el a piacról. Eszerint 2026 júniusára a tőzsdei kereskedési volumen a januári szint 53%-ára esett vissza, miközben az árak 146%-ra emelkedtek.
Több nagy finomító esetében az adatok nemcsak az összesített forgalmat, hanem az egyes kiszállítási bázisok teljesítményét is lehetővé teszik elemezni. Kiszállítási bázisnak azt a helyet nevezik, ahonnan az üzemanyagot a vevőhöz továbbítják – ez lehet maga a finomító, egy közeli vasútállomás vagy egy olajraktár. A legnagyobb visszaesés a moszkvai finomítónál volt megfigyelhető. A június 16–18-i támadások előtt a hozzá tartozó kiszállítási bázisokról naponta átlagosan 4400 tonna benzint és dízelt értékesítettek. A támadások után ez az érték mindössze 400 tonnára esett vissza, vagyis a korábbi mennyiség egytizedére.
Üzemanyagot kénytelen importálni a világ egyik legnagyobb kitermelője
A kialakult hiány miatt Oroszország már benzinimportba is kezdett. A Reuters beszámolója szerint legalább 60 ezer tonna benzin érkezett Indiából – abból az országból, amelyet Oroszország maga lát el nyersolajjal –, és Moszkva összesen havonta mintegy 400 ezer tonna benzin importját tervezi. A Reuters adatai szerint Fehéroroszországból Oroszországba irányuló benzinszállítások júniusban történelmi rekordot értek el: a hónap első 25 napjában 141 ezer tonna benzin érkezett, ami 2,4-szerese a május egészében leszállított mennyiségnek.
Ennek ellenére a helyzet nem javult. A benzinértékesítési korlátozások szinte lépésről lépésre követték a júniusi termelés- és tőzsdei forgalomcsökkenést. A korlátozások – amelyek egyes helyeken egész régiókra, máshol csak bizonyos benzinkúthálózatokra vonatkoznak – mára gyakorlatilag az egész országra kiterjednek. Az ASTRA orosz hírügynökség azt közölte augusztus 16-án, hogy pl. a tambovi régióban nincs 95-ös benzin, 92-es pedig egy 600 kilométer sugarú körben mindössze két benzinkúton kapható. A hiány egyre súlyosabb, az árak folyamatosan emelkednek, és az orosz autósok sok helyen rendkívül hosszú sorokban várakoznak tankolásra. Az egyik különösen beszédes – bár mára már nem meglepő – esetben egy csitai férfi 39 órát állt sorban, hogy megtankolhassa az autóját. Vlad Vaseruk az Instagramon közvetítette a maratoni várakozását.