Basar el-Aszád bukása óta megváltozott a szíriaiak menekültügye: a német hatóságok gyakrabban vonják meg a védelmet, több kérelmet utasítanak el, de a státusz elvesztése nem jelent automatikus kitoloncolást.
A Németországban élő szíriai menekültek helyzete érezhetően megváltozott. A régóta hatalmon lévő Bassár el-Aszád 2024 decemberi bukása óta a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) egyre gyakrabban vizsgálja felül, fennállnak-e még a megítélt védelmi státusz feltételei.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
2026 első fél évében a 8 320 felülvizsgált ügy közül már 23,2 százalék végződött a védelmi státusz visszavonásával vagy megszüntetésével.
Rövid időn belül élesen megugrott ez az arány. 2025 egészében a felülvizsgálat után a szíriai menekülteknek mindössze 3,7 százaléka veszítette el védelmi státuszát, 2024-ben pedig 3,1 százalékuk. Idén májusban a visszavonási arány időlegesen a 30 százalékot is meghaladta.
A BAMF kiterjeszti a felülvizsgálatokat
Azután, hogy Damaszkuszban hatalomváltás történt, a BAMF először nagyrészt felfüggesztette a szíriai menedékkérelmekről szóló döntéshozatalt. Ennek hátterében az ország kaotikus, áttekinthetetlen helyzete állt. Időközben azonban a hivatal ismét szélesebb körben hoz határozatokat, és ezzel párhuzamosan a már megadott védelmi jogcímeket is felülvizsgálja.
Kezdetben a visszavonási eljárások elsősorban az elítélt bűnelkövetőkre, a veszélyesnek tartott személyekre, valamint azokra irányultak, akikről a hatóságok tudomást szereztek, hogy közben Szíriába utaztak, majd visszatértek.
Június közepe óta a szövetségi kormány tájékoztatása szerint újabb csoportok kerültek be a körbe. Ide tartoznak többek között azok, akiknek menedékkérelmi eljárása már több mint 21 hónapja húzódik, illetve azok az ügyek, amelyekben közigazgatási bíróságok egy sikeres mulasztási per után döntéshozatalra kötelezték a BAMF-ot.
Érintettek azok a szíriaiak is, akiket a hatóságok megítélése szerint nem tekintenek különösen védelemre szorulónak, és Szíriában saját maguk is biztosítani tudnák megélhetésüket. A származási országban meglévő családi vagy társadalmi kapcsolati háló szintén szerepet játszhat az értékelésben.
Az új menedékjogi döntéseknél is látszik a változás. A szövetségi kormány szerint az elutasítási arány a szíriai kérelmezők esetében legutóbb 68,6 százalék volt. Ezzel a korábbi gyakorlat, amely szerint a szíriaiak a polgárháború miatt nagyon sok esetben legalább kiegészítő védelmet kaptak, érezhetően átalakulóban van.
A védelmi státusz elvesztése nem jelent automatikusan kitoloncolást
Az, hogy valakinek megszüntetik a védelmi státuszát, önmagában nem jelenti feltétlenül azt, hogy el kell hagynia Németországot. Először az a döntő, hogy szóba jöhet-e más tartózkodási jogcím. Aki például teljesíti a foglalkoztatáson alapuló tartózkodási engedély feltételeit, az bizonyos körülmények között továbbra is legálisan Németországban maradhat.
A Szíriába történő kitoloncolások eddig kivételnek számítanak. A polgárháború kezdete óta tavaly először fordult elő ismét, hogy egy szíriait Németországból visszaküldtek az országba. 2026 első fél évében mindössze három további kitoloncolást hajtottak végre. A visszatelepítésekhez Németország emellett a szíriai hatóságok együttműködésére is rá van utalva.
Mintegy félmillió szíriai rendelkezik továbbra is védelmi státusszal Németországban. Ekkora nagyságrend mellett az eddigi megvonások száma viszonylag alacsonynak mondható.
Az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR adatai szerint az Aszád-uralom bukása óta több mint 1,6 millió szíriai menekült tért vissza hazájába, elsősorban a szomszédos országokból. A messze legnagyobb csoport a közvetlen szomszédokból indult útnak: mintegy 638 000-en Törökországból, 626 000-en Libanonból, 285 000-en pedig Jordániából tértek vissza.
Németországban a hazatérési hullám összességében jóval mérsékeltebb: 2025-ben csak a REAG/GARP állami támogatási program keretében 3 678 ember települt önként vissza Szíriába. Ehhez jönnek még a tartományi programokon keresztül, illetve saját költségen történő hazautazások, amelyek teljes számát nem tartják nyilván.
Kevesebb kitoloncolás, mint az előző években
Összességében is csökkent az utóbbi időben a Németországból történő kitoloncolások száma. A szövetségi belügyminisztérium adatai szerint 2026 első fél évében 9 663 embert toloncoltak ki, ami mintegy 18 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, amikor több mint 11 800 főt érintett az intézkedés. Ezzel egy több éve tartó emelkedő trend szakadt meg: 2025-ben összesen mintegy 22 800, 2024-ben több mint 20 000, 2023-ban pedig körülbelül 16 400 embert toloncoltak ki.
Továbbra is érvényes szabály, hogy útlevél vagy érvényes iratok hiányában Németországból alapvetően nem lehet csak úgy kitoloncolni senkit.
Afganisztán kapcsán általában továbbra is jelentős eltérés van a politikai bejelentések és a tényleges kitoloncolások száma között.
Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter (CSU) júniusban gyakorlatilag heti rendszerességű kitoloncolásokat helyezett kilátásba Afganisztánba.
A gyakorlati megvalósítás azonban láthatóan továbbra is olyan tényezőktől függ, mint az okmányok megléte és az afgán hatóságok együttműködése. Eddig, június 21. és július 28. között, mindössze egy nagyobb charterjárat indult 31 emberrel. Gondok adódnak a Dublin-szabályok keretében tervezett átszállításoknál is: Olaszország nem hajlandó visszafogadni azt a három, augusztus 19-ére betervezett migránst, akiknek visszaküldését elsőként határozták el.
Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni ezt többek között azzal indokolja, hogy sok menekültet német civil szervezetek hajói szállítottak Olaszországba.