A kőolaj ára 80 dollár/hordó alá esett, mert a piac bízik abban, hogy a Hormuzi-szoros lezárása hamarosan véget ér, utat nyitva a világ egyik legfontosabb olajexportőr térségéből érkező kínálat helyreállásának.
Szerdán tovább estek az olajárak: a nemzetközi etalonnak számító Brent hordónként jóval 80 dollár alatt forgott, amire március eleje óta nem volt példa, mivel az Egyesült Államok és Irán között létrejött ideiglenes békemegállapodás nyomán erősödő derűlátás tovább nyomja lefelé az árakat. A megállapodás értelmében a Hormuzi-szoros várhatóan a hét végéig ismét megnyílik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szoroson várhatóan újrainduló hajóforgalom enyhítette a félelmeket a Perzsa-öbölből érkező energiaellátás tartós zavarától, jóllehet a térség a globális olaj- és cseppfolyósítottföldgáz-export egyik kulcsfontosságú forrása.
A stratégiai hajózási útvonal gyakorlatilag zárva van azóta, hogy február 28-án kitört az Iránnal vívott háború. Ez időnként 120 dollár közelébe lökte a Brent hordónkénti árát, és világszerte felhajtotta az energiaárakat. Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy a szoros péntekre teljesen megnyílik, és tranzitdíjak nélkül fog működni.
A következő havi határidős Brent ára közép-európai idő szerint reggel 7 óra körül hordónként 78,37 dollár volt, az amerikai WTI benchmark pedig ugyanebben az időpontban 75,45 dollárba került. Ezzel egy időben az európai földgáz ára szerda reggel megawattóránként 42 euró alá süllyedt.
Az Iránnal vívott háború és a Hormuzi-szoros de facto lezárása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális olajpiac történetének legnagyobb kínálati zavarát idézte elő.
A Brent ára meredeken esett a néhány héttel ezelőtti, 100 dollár feletti szintről, és az elmúlt hónapban már több mint 33 százalékkal zuhant, mivel a piaci várakozások gyökeresen megváltoztak. Az energiaszektornak azonban még hónapokba telhet, mire ismét teljes kapacitással működhet.
Számos elemző továbbra is óvatos, mert a tárgyalások során még jelentős akadályokat kell elhárítani, köztük azt a kérdést is, mi legyen Irán nukleáris programjával. A Wall Streeten ugyanakkor abban bíznak, hogy a megállapodás hosszú távú rendezést hoz egy olyan konfliktusra, amely világszerte felerősítette az inflációt.
Bizonytalan az is, milyen gyorsan állhat helyre a térség kitermelése. A cseppfolyósított földgáz (LNG) termelése kapcsán továbbra is Katar Ras Laffan ipari komplexuma, a világ legnagyobb LNG-exportközpontja áll a figyelem középpontjában, miután jelentős létesítménykárokról érkeztek hírek.
Mire számíthat Európa
Korábbi elemzésében az Euronews azt mutatta be, miért nem biztos, hogy az európai energiaárak gyorsan csökkennek a konfliktus rendeződése után sem, még akkor sem, ha döntés születik a Hormuzi-szoros megnyitásáról.
Európát jelentősen érintette a válság, jóllehet olajának és gázának csak kis hányadát szerzi be közvetlenül a Hormuzi-szoroson keresztül. Ugyanakkor összességében olajfogyasztásának 80–85 százalékát importálja, és az olyan nemzetközi irányadó árakhoz igazodik, mint a Brent, amelyet a krízis erősen felhajtott.
„Még ha holnap béke is lenne, belátható időn belül akkor sem térünk vissza a normális kerékvágásba” – mondta április elején Dan Jørgensen uniós energiaügyi biztos.
Ahhoz, hogy az árak érdemben csökkenjenek az egész blokkban, a háborús kockázatokra kötött biztosítási díjaknak és a tankhajók fuvardíjainak is mérséklődniük kell, mivel mindkettő a nyersolaj leszállított árának kulcstényezője.
És bár úgy tűnik, a fuvardíjak emelkedése megállt, egyelőre kevés jel utal meredek csökkenésre. Ezzel párhuzamosan számos hajózási jelentés szerint a biztosítók még kivárnak: mielőtt újraáraznák a kockázatot, bizonyítékot várnak arra, hogy a szoros biztonságosan működik.