Az IMF szerint az euróövezet 2031-ig évente alig több mint 1 százalékkal nő. Ugyanakkor a leggyorsabb növekedés kisebb gazdaságokban várható, köztük a háború sújtotta Ukrajnában, amely több mint kétszer gyorsabban bővülhet az euróövezetnél.
Európát évekig tartó, visszafogott gazdasági növekedés várja.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A magas államadósság, az elöregedő társadalmak, a gyenge termelékenység, a tartós energiaköltségek és a makacs geopolitikai bizonytalanság várhatóan az évtized hátralévő részében a történelmileg megszokottnál jóval alacsonyabb szinten tartják a növekedést.
A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi World Economic Outlook jelentése szerint az euróövezet 2027 és 2031 között átlagosan évente mindössze 1,2 százalékkal bővülhet, és a legjobb évnek várható 2028-ban is csak 1,4 százalékos növekedésre számítanak.
A tágabb értelemben vett Európai Unió valamivel jobban teljesít, átlagosan évi 1,4 százalékkal, a csúcsot itt is 2028-ban érve el 1,6 százalékkal.
Ez bármilyen mércével mérve szerény kép. A világgazdasági kibocsátás ugyanebben az időszakban várhatóan évi mintegy 3,2 százalékkal nő. A feltörekvő és fejlődő Ázsia éves növekedési üteme 4,6 százalék lehet, Indiaé 6,5 százalék, és még Afrika szubszaharai térsége is 4,6 százalékos növekedési pályán van.
Mindezek ellenére a Földközi-tengertől a Nyugat-Balkánon át Kelet-Európáig húzódó, jóval kisebb országokból álló európai csoport az előrejelzések szerint a következő öt évben több mint kétszer olyan gyorsan növekszik majd, mint az euróövezet.
5. Moldova: Reformok és EU-integráció adják a növekedés alapját
Moldova 2027 és 2031 között várhatóan évi átlagban 3,5 százalékkal nő, a legerősebb évnek 2028 ígérkezik, mintegy 3,7 százalékos bővüléssel. A kilábalást súlyos sokkok sorozata előzi meg: háború a határainál, energiaválság és aszály, amelyek 2024-ben gyakorlatilag lenullázták a növekedést.
A fordulat az uniós forrásokra és a reformokra épül. Brüsszel 2022-ben tagjelölti státuszt adott Moldovának, 2024-ben megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat, az EU Növekedési Terve pedig most közpénzeket irányít a közberuházásokba.
A növekedés nagy részét a háztartások fogyasztása adja, amelyet a növekvő reálbérek és a GDP mintegy tizedét kitevő hazautalások támasztanak alá, miközben a kínálati oldalt az informatikai és más szolgáltató ágazatok vezetik.
Az IMF februárban, a 2025-ös IV. cikkely szerinti országjelentés lezárásakor úgy fogalmazott, hogy a kilábalást „jó termés, erős belföldi kereslet és jelentős uniós finanszírozás” támogatja.
A Valutaalap szerint létfontosságú, hogy a reformok lendülete fennmaradjon.
A szervezet figyelmeztetése egyértelmű: a legnagyobb kockázatot az ukrajnai háború, illetve az EU-hoz kapcsolódó reformok esetleges megtorpanása jelenti.
4. Szerbia: Beruházási boom tartja fenn a lendületet
Szerbia hajszállal előzi meg Moldovát, évi átlagban 3,52 százalékos növekedéssel, és szokatlan módon a lendület inkább az időszak vége felé erősödik, nagyjából 2030–31-ben tetőzve.
A rövid távú kilátásokat azonban egyetlen dátum határozza meg.
Belgrád jövőre ad otthont az Expo 2027 világkiállításnak, amelytől milliós látogatói számot várnak.
A rendezvény egy építőipari és infrastrukturális szuperciklust indított el – autópályák, vasútvonalak, városrehabilitáció –, az egyre bővülő feldolgozóipari exportbázis és a kínai tőke által támogatott jelentős rézbányászati beruházások tetejére építve. Itt elsősorban nem a fogyasztás, hanem a közberuházások a növekedés fő hajtóereje.
Az IMF szerint Szerbia fontos makrogazdasági védőhálókat épített ki, miután sikeresen leszorította az inflációt, miközben megőrizte a fiskális fegyelmet.
A kockázatok között szerepelnek a 2027-es választásokat megelőző politikai feszültségek, valamint az, hogy a gyors ütemű állami beruházások valóban tartós termelékenységnövekedést eredményezzenek.
3. Ukrajna: Az újjáépítés válik a növekedés motorjává
Az IMF Ukrajna számára átlagosan évi 3,8 százalékos növekedést jelez előre, kiemelkedő évnek 2028-at várja, mintegy 4,2%.
A prognózis lényegében az újjáépítésre épül. Az előrejelzés – az IMF alapforgatókönyvéhez hasonlóan – azt feltételezi, hogy a háború lecseng, és megkezdődik a nagyszabású rekonstrukció, amely hatalmas tárgyi beruházási hullámot indítana el. A Világbank jelenleg közel 600 milliárd dollárra teszi az újjáépítés költségeit.
Ha ezt a feltételezést kivesszük a képletből, a kép drámaian romlik: az IMF negatív forgatókönyve, amely elhúzódó harcokkal számol, 2027-re mindössze 1 százalékos növekedést vetít előre.
„A kilátások rendkívül bizonytalanok, mivel a háború továbbra is súlyosan sújtja a lakosságot és a gazdaságot” – figyelmeztetett az IMF legutóbbi, IV. cikkely szerinti országjelentésében.
2. Koszovó: Figyelemre méltóan ellenálló belföldi kereslet
Előrejelzések szerint Koszovó viszonylag kis mérete ellenére továbbra is Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdasága marad.
A növekedés várhatóan mintegy 4 százalék körül stabilizálódik, amit erős lakossági fogyasztás, állami beruházások, a diaszpóra pénzátutalásai és fiatal munkaerőpiac támogat.
„Az EU új növekedési tervének időben történő végrehajtása további lendületet adhatna a növekedésnek és a foglalkoztatásnak” – áll a Valutaalap Koszovóról készült legutóbbi, IV. cikk szerinti jelentésében.
A növekedést hajtó tényezők meglehetősen sajátosak. A főként Németországban és Svájcban élő, nagy létszámú diaszpóra hazautalásai egyaránt finanszírozzák a fogyasztást és a vállalati beruházásokat, amit a közösségi infrastruktúra-fejlesztések és a mélyülő bankszektor egészítenek ki.
A gyenge pont ugyanennek az éremnek a másik oldala: a növekedést a kereslet hajtja, erősen az importokra támaszkodik, és az ország még nem épített ki versenyképes exportbázist.
1. Málta: Európa leggyorsabban növekvő gazdasága
Málta vezeti az IMF középtávú európai növekedési rangsorát. A Valutaalap szerint a gazdaság a következő öt évben évente csaknem 4 százalékkal bővülhet.
Az elmúlt évtizedben a szigetgazdaság évente közel 7 százalékkal nőtt, elsősorban a turizmusnak, az online szerencsejátéknak, valamint az üzleti és pénzügyi szolgáltatásoknak köszönhetően, miközben külföldi munkavállalókat vonzott a dinamikusan bővülő munkaerőigény.
Ez a modell mostanra kezd kifutni. A rekord alacsony munkanélküliségi ráta és az egyre súlyosbodó munkaerőhiány mellett Málta már nem támaszkodhat kizárólag a munkaerő gyors bővülésére.
Az IMF megjegyezte: „A korábban a gazdasági aktivitást tápláló külföldi munkavállalók beáramlása az infrastruktúrát és a közszolgáltatásokat is túlterhelte, ami rávilágít a jelenlegi, munkaerő-igényes növekedési modell korlátaira.”
Málta gazdasági sikertörténetének következő szakasza már kevésbé a munkaerő bővítésétől, sokkal inkább a termelékenység javulásától függ majd.
Az IMF szerint kulcsfontosságú lesz az államháztartás megerősítése, miközben nőnek az infrastruktúrába, az oktatásba és az innovációba irányuló beruházások; ez emelheti a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját.