A rendkívül ritka, selymes szőrű Aqzhan nevű ló Kazahsztánban a jólét és a hatalom hagyományos jelképének számít, és országszerte ünneplik.
A világ egyik legkorábbi, lóházasításra utaló lelőhelyének nyomait Kazahsztánban találták meg.
Korábbi régészeti feltárások a közép-ázsiai Botai-kultúrában arra utaltak, hogy a gyakorlat Kr. e. 2200 körülre vezethető vissza. Új kutatások azonban azt jelzik, hogy a folyamat már akár Kr. e. 3500 táján elkezdődhetett.
A lovak története
A lovak különleges helyet foglalnak el a térség nomád kultúrájában, és egykor központi szerepet játszottak a kereskedelemben, a hadviselésben és a vándorlásban.
Évszázadokon keresztül a lovak az emberek hatalmát, gazdagságát és közlekedési eszközeit jelképezték.
A jószágokat arra használták, hogy településeket költöztessenek a sztyeppén, családokat lássanak el élelemmel, és hadseregeket juttassanak el a hadjáratoktól a hódításokig a hatalmas ázsiai pusztaságokon át.
A hunok, avarok, magyarok és mongolok egyaránt nagymértékben építettek a lovas közlekedésre. A lovak a közlekedésben és a hadseregben az ipari korszakig, sőt még a világháborúk idején is kulcsszerepet töltöttek be.
Az ember és a ló kapcsolata művészetet inspirált, és gazdag kulturális hagyományt teremtett, amely mindmáig él. Kazahsztánban például a legtöbb nemzeti ünnep és népszerű közösségi esemény ma is lóversenyekkel párosul. Aligha talál ma olyan történeti múzeumot, ahol ne állítanák ki a híres nomád „szarvas lovat”.
Elnöki jóváhagyás
Nemrég virálissá vált Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnök egyik közösségimédia-bejegyzése, miután felkereste az elnöki istállót, és beszélt az ott tenyésztett lovakról.
Az államfő megjegyezte, hogy úgy döntött, személyesen ellenőrzi, milyen körülmények között tartják és gondozzák az állatokat.
„A májusi ünnepek alatt időt szakítottam rá, hogy benézzek, és megnézzem, hogyan gondoskodnak az évek során ajándékként kapott lovakról. Egy évvel ezelőtt Aqzhannak neveztem el egy világos színű Akhal-Teke csikót. Fajtajegyei már az alkatán is látszanak: magas, kecses nyakú, apró fülű, karcsú testű, tekintete tiszta. Magabiztosan mozog, és intelligensnek, nemesnek tűnik” – mondta az elnök.
Aligha meglepő, hogy a ló megjelenése széles körű figyelmet keltett. Aqzhan ritka izabellaszínű – az Akhal-Teke lovaknak mindössze 3 százaléka ilyen –, és 2025. március 30-án született Asztanában. Egy laikus szemében úgy tűnhet, mintha valamilyen albínó jellegű eltérése lenne, valójában azonban nem az.
Szőre különleges optikai hatást kelt: a finom szőrszálak megtörik a fényt, így szinte selymes, már-már földöntúli csillogást adnak neki. A sztyeppék kultúrájában az izabellaszínű ló mindig jó jelnek, a szerencse és a jólét hírnökének számított. Ez nem véletlen, hiszen még az Akhal-Teke fajtán belül is rendkívül ritka az ilyen szín.
Ragyogó szőre és nemes megjelenése a közösségi médiában és a nemzetközi magazinokban is beszédtéma lett.
„Aqzhan nem pusztán a Nagy Sztyeppe égi lova” – írja egy helyi kazah napilap. „Metafora a modern Kazahsztánra, ahol a polgári felelősségvállalás és az erkölcsi értékek kulcsszerepet játszanak a városi identitás és a nemzeti tudat formálásában.”
Az Aqzhan név – „Tiszta lélek” – egy új korszak jelmondatának hat. Olyan korszaké, amelyben a valódi luxus az, ha az ember a mindennapokban is őszinte, környezettudatos és felelősségteljes tud maradni.
A kazah hagyományoknak megfelelően Tokajev államfőként az Elnöki Istálló patrónusa. Számos különleges ló található itt, köztük külföldi vezetőktől kapott állatok is, például Katar által Kazahsztánnak ajándékozott arab telivérek. Az elnök hangsúlyozta, hogy rendszeresen felkeresi az istállót, és személyesen is részt vesz az állatok gondozásában, többek között az etetésben.
Tokajev a lovak kazah kultúrában betöltött jelentőségét is kiemelte. Mint mondta, a lovak hagyományosan különleges helyet foglalnak el az emberek életében, ezért a lótenyésztés és a lovassportok fejlesztése is kiemelt figyelmet érdemel.
A lovak gondozását gyakran használja a lovassportok népszerűsítésére, de arra is, hogy felhívja a figyelmet az állatvédelemre, és arra ösztönözze az embereket, hogy zéró toleranciát tanúsítsanak a bántalmazással szemben, a felelősök ellen pedig büntetőeljárást követeljen.
Az elmúlt tíz hónapban Kazahsztán sikeresen lezárta a Przsevalszkij-ló visszatelepítésének első szakaszát a sztyeppére – annak a lónak, amelyet a modern házilovak genetikailag változatlan ősének tartanak.
A modern tudomány azonban úgy véli, hogy csupán az egyik ősük. Akárhogy is, a vadlovakat nagyszabású visszatelepítési program keretében engedik vissza az ország középső részén fekvő Altyn Dala Állami Természetvédelmi Területre. Miután helyben 200 éve kihaltak, egy nemzetközi összefogás révén 22 lovat szállítottak át európai tenyészközpontokból a rezervátumba, azzal a céllal, hogy 2029-re mintegy 40 egyedből álló, önfenntartó állomány jöjjön létre.