Magyarországon naponta 11–13 focipályány területet vonnak ki a természetes körforgásból, mert lebetonozzák, beépítik. Ezzel csökken az ország vízmegtartó képessége, értékes termőterületek tűnnek el, növelve a klímaváltozás okozta negatív hatásokat. Mert a természetben minden mindennel összefügg.
A végtelen róna korántsem végtelen. Sem a bolygónk nem lesz nagyobb, sem az ország földfelülete. Az elmúlt 30 évben Magyarország mégis úgy számolta fel értékes termőföldjét és természetese területeit, mintha nem lennének határok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az élő földfelületet több oldalról megtámadva Magyarország elvesztette a termékeny felszín 20 százalékát. Ebbe beletartoznak a gyárak építése, hatalmas parkolók lebetonozása, feleslegesen és nem feltétlenül jól leaszfaltozott utak, de akár a kertesházak lebetonozott parkolói is.
“A földnek a felülete az igazából a természetes takarója az országnak. Nekünk is van kültakarónk, úgy hívják: bőr. Ha az ember elveszti az egészséges bőrfelületének a 20 százalékát, az egy nagyon súlyos állapot.” - magyarázta a probléma komolyságát Dr. Zlinszky János biológus az Euronews-nak.
Túlbetonozva - fotópályázat
A talaj nem egy egyszerű építési terület. Élő rendszert alkot: vizet tárol, hűti a környezetét, élőhelyet biztosít növényeknek, állatoknak, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az élelmiszer-termelés alapja. Amikor egy területet beépítenek vagy leaszfaltoznak, mindezen funkciók elvesznek. Erre a problémára hívta fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó tudósok legújabb, Túlbetonozva című fotópályázata.
Schaffhauser Tibor, a szervezők részéről a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója elmondta, hogy több mint 120 pályamunka érkezett. Sokan több képet is beküldtek, egyrészt arról, hogy egy adott terület hogyan nézett ki a feljújítás vagy építkezés előtt és utána. A fotók jól illusztrálták azt, hogy veszi el az ember a természetes zöldterületet és térkövez le minél nagyobb területet.
A 10 legjobb pályamunka augusztus 8-ig látható Budapesten, a Dunai Nyitott Műhelyben.
"A fotópályázat célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a kihívásokra, a nagyberuházások, parkolók, plázaépítésekre. Volt egy másik eleme is, ami arra mutatott rá, hogy a lakosság is nagyon szeretne kertet, zöldet a térkő helyett." - mondta Schaffauser Tibor az Euronews-nak, hozzátéve, hogy elindult egy párbeszéd a lakosság körében. A tudósokkal karöltve lesz egy utókövetése is a kampánynak, amelynek során megoldási javaslatokkal szolgálnak. Ezen felül benyújtanak egy javaslatcsomagot a kormánynak arról, mit lehetne tenni a túlbetonozás ellen.
A példa a szomszédos Ausztria, ahol a kormány már tett egy kötelezettségvállalást, hogy 2050-re megállítja a mesterséges felszínborítást.
Kevesebb beton, több élet
A föld egy véges dolog és pótolhatatlan. Egyszer elfogy az a terület, amit még le lehet betonozni, ha pedig egyszer lebetonoztak egy területet, az tönkremegy. Minél tovább van egy talajfelszín elzárva a levegőtől és víztől, annál nehezebb visszaállítani a természetes közeget.
“Van a nagyléptékű lebetonozás, ami a nagyberuházásokról szól és van ez a kúszó, amit mi magunk, állampolgárok csinálunk, például a kert lekövezésével.” - mondta Dr. Zlinszky János.
A biológus szerint a nagyléptékű dolgokat csak jogszabállyal lehet rendezni. A kisléptékű dolgokról, mint a kertek, például az autóbeállók térkövezéséről, beszélgetni kell az emberekkel, mert sokan nem is tudják milyen problémát okoz az, ha minél nagyobb talajterületet elzárnak a napfénytől, levegőtől, csapadéktól.
Egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet.
“Valahogy azt kell, hogy megértsük, hogy ha adott ütemben fogyasztunk egy véges mennyiséget, akkor az el fog fogyni. Tehát attól nem növekszik, hogy én az egyik oldalán fogyasztom. Ez bármilyen banális dolog is, de ezzel szembesülni kell.” - emelte ki Dr. Zlinszky János.
A nagyvárosokban már több helyen látható, hogy a foghíjtelkeken pici közösségi kerteket létesítenek. Zlinszky János hangsúlyozta, hogy városokban különösen most, ahogy a klímaváltozás egyre hosszabb és rosszabb hőhullámokat hoz, nagyon fontos lenne a zöldfelületek növelése. A kő ugyanis magába szívja a hőt, majd kibocsátja azt, míg a fű, a fák, a zöld felület pont hűti a környzetét. Ez pedig létfontosságú a városokban.
Ha egy közösség megérti a folyamatokat, úgy könnyebb klímabarát döntéseket hozni a közjó érdekében - tette hozzá a szakember.
Magyarország a lebetonozott területek egyik éllovasa
A Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Unió LUCAS-felmérése szerint a beépített és mesterséges felszínek aránya 6,5%, ami valamivel meghaladja az 5,1%-os uniós átlagot. A terőföldterülek területe 1990 óta több mint 1,4 millió hektrárral csökkent.
Szlovákiában a lebetonozott, aszfaltozott vagy épületekkel fedett területek aránya az ország teljes területéhez képest viszonylag alacsony, körülbelül 4,8% és 5% között mozog.
Csehországban a beépített, biológiailag inaktív területek aránya a teljes országterülethez viszonyítva körülbelül 5-6% körül mozog.
Horvátországban ez az arány 3,5% - 4% között mozog, míg Szlovéniában az ilyen jellegű burkolt felületek a hivatalos környezetvédelmi és területhasználati statisztikák alapján a teljes terület 2,7 - 3,5%-át fedik le.