Óriási a vagyoni szakadék az idősebb európaiak között: Luxemburgban a 65–74 éves háztartások medián vagyona 1,22 millió euró, Lettországban csak 36 300. Ez is mutatja, hogy a lakhatás, a nyugdíj és a családi támogatás mennyire befolyásolja a nyugdíjbiztonságot.
Az európai nyugdíjasok vagyoni helyzete rendkívül eltérő, és a pusztán nyugdíj-jövedelemnél jóval nagyobb mértékben hat az életszínvonalra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egyes országokban az idősebb háztartások több mint harmincszor akkora vagyonnal rendelkeznek, mint máshol, ami rámutat, milyen meghatározó a lakhatás, a nyugdíjrendszer és a családi támogatás a későbbi anyagi biztonság szempontjából.
De hol élnek a leggazdagabb 65 év felettiek?
Az Európai Központi Bank Háztartási Pénzügyi és Fogyasztási Felmérése (HFCS), amelyet 2023 közepén tettek közzé, összehasonlítható adatokat szolgáltat az idősek vagyonáról.
Az euróövezetben a 65–74 éves háztartások medián nettó vagyona 185 300 euró. A 22 vizsgált európai országban ez az érték Lettországban 36 300, Luxemburgban pedig 1 219 500 euró között szóródik. (Az összehasonlíthatóság érdekében a vagyonadatok mindenhol euróban szerepelnek, még a nem euróövezeti országok esetében is.)
Luxemburg egyértelműen kilóg a sorból. A második legmagasabb értéket Málta mutatja 310 000 euróval.
Belgium és Írország vezet, Franciaország és Németország előtt
Ha kihagyjuk az EU két legkisebb népességű országát, akkor Belgiumban és Írországban a leggazdagabbak az idősebb háztartások. A 65–74 évesekből álló háztartások medián nettó vagyona Belgiumban 307 700 euró. Írország pedig szintén közel jár a 300 000 euróhoz 296 700 euróval.
Franciaország 232 800 euróval az ötödik, szorosan mögötte Németország következik 232 100 euróval. Spanyolországban ebben a korcsoportban 200 800 euró a medián nettó vagyon.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Olaszországban a legalacsonyabb ez az érték, 168 000 euró, vagyis a nyugdíjkorú franciák és németek több mint 60 000 euróval nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint az olaszok.
Ausztria (188 500 euró) éppen az euróövezeti átlag fölött, Finnország (176 100 euró) pedig közvetlenül alatta helyezkedik el.
Hollandia is az átlag alatti országok között
Hollandia (134 400 euró) azért emelkedik ki, mert a 65 év felettiek körében viszonylag szerény háztartási vagyonnal rendelkezik, jóllehet magasan értékelt nyugdíjrendszere van, ami aláhúzza, hogy az erős nyugdíj-bevételek nem feltétlenül járnak együtt magas magánvagyonnal.
Ugyanakkor Szlovéniában (138 200 euró), Görögországban (104 300 euró), Csehországban (102 900 euró) és Szlovákiában (100 800 euró) is jócskán az átlag alatt van a medián nettó vagyon.
A rangsor végén Lettország mellett további öt országban marad 100 000 euró alatt a 65–74 éves háztartások medián nettó vagyona: Litvániában (51 400 euró), Magyarországon (54 400 euró), Észtországban (73 500 euró), Horvátországban (75 900 euró) és Portugáliában (99 200 euró).
Az euróövezetben a 75 év felettiekből álló háztartások medián nettó vagyona 144 400 euró, ami 40 900 euróval, azaz 22%-kal alacsonyabb, mint a 65–74 éves korosztályé.
A vizsgált országok szinte mindegyikében alacsonyabb a medián vagyon a 75 év felettiek háztartásainál, mint a 65–74 éveseknél; egyedül Luxemburg és Belgium jelent kivételt.
Ausztriában 51%-kal, Németországban 44%-kal, Franciaországban pedig mindössze 14%-kal alacsonyabb.
Mi áll az országok közötti különbségek mögött?
Az HFCS egyik korábbi jelentése emlékeztetett arra, hogy az országok közötti vagyonkülönbségek fő mozgatórugói közé tartoznak a jövedelmi szintek eltérései, a háztartások összetétele, a saját lakás aránya, az ingatlanvásárláshoz felvehető hitelek és az ingatlanárak.
Egyéni megtakarítási szokások és hosszú távú kölcsönhatások
„Ezek a nemzetközi különbségek emlékeztetnek rá, hogy a vagyon soha nem pusztán az egyéni megtakarítási magatartás eredménye” – mondta Fabian Pfeffer, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität professzora, a Munich International Stone Center for Inequality Research (forrás: angol) alapító igazgatója.
„Sokkal inkább a lakáspiacok, a jóléti államok, a nyugdíjrendszerek, a hitelintézetek, a családi vagyonátadások és a tulajdonszerzés történeti mintázatai közötti hosszú távú kölcsönhatásokat tükrözik” – tette hozzá.
A saját lakás szerepe
Rámutatott, hogy ezek az adatok jól megmutatják, mennyire eltérően szervezték meg az európai társadalmak a magánvagyon felhalmozását. Sok háztartás számára az otthon jelenti a legfontosabb vagyonelemet.
„Ahol az idősebb háztartások széles körben juthattak saját tulajdonú lakáshoz, és profitáltak az ingatlanárak emelkedéséből, ott a medián nettó vagyon jellemzően sokkal magasabb. Ahol viszont inkább a bérlakás a jellemző, ott alacsonyabbnak tűnhet a magánvagyon, még akkor is, ha az idősebbek más módon védettek” – magyarázta.
Fabian Pfeffer példaként említette, hogy Németország és Ausztria a háztartások nettó vagyonát mutató statisztikákban gyakran kevésbé tehetősnek látszik, részben azért, mert a háztartások nagyobb része bérli a lakását.
„Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az idős bérlők szegények lennének. Azt viszont igen, hogy gazdasági biztonságuk kisebb része jelenik meg magánvagyonként a háztartási mérlegekben” – fogalmazott.
Az állami nyugdíjak nem szerepelnek az adatokban
A nettó vagyonra vonatkozó adatok nem tartalmazzák az állami vagy foglalkoztatói nyugdíjjogosultságok jelenértékét. Pfeffer hangsúlyozta, hogy a nyugdíjjogosultságok sok idős ember számára a legfontosabb gazdasági erőforrások közé tartoznak.
„Egy bőkezű állami nyugdíjrendszer csökkentheti annak szükségességét, hogy az emberek nagy magánvagyont halmozzanak fel a nyugdíjas éveikre. Ebben az értelemben az idősebb háztartások alacsonyabb magánvagyona olykor inkább az erősebb jóléti államot, mintsem a gyengébb gazdasági biztonságot tükrözi” – mondta.
A családi vagyon is egyre fontosabb
Toby Whelton, az Intergenerational Foundation vezető kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi vagyon szerepe egyre fontosabbá vált.
Mivel a lakhatáshoz és a vagyonhoz való hozzáférés pusztán munkajövedelemből egyre nehezebb, a szülőktől és nagyszülőktől érkező anyagi támogatás egyre inkább meghatározza, ki tud már fiatalabb korban is vagyont felhalmozni.
„Ez aggodalmakat vet fel az esélyegyenlőség szempontjából, mert a gazdasági helyzetet egyre inkább a családi háttér, és nem az egyéni erőfeszítés határozza meg” – mondta az Euronews Businessnek.
Mit jelent a nettó vagyon?
A nettó vagyon a háztartás teljes eszközállománya és teljes kötelezettségállománya közötti különbség. A teljes eszközök közé tartoznak:
Valós eszközök: a saját tulajdonú fő lakóingatlan értéke, egyéb ingatlanok, járművek, értéktárgyak – például ékszerek, műalkotások, antik tárgyak –, valamint az önfoglalkoztatás keretében működtetett vállalkozások értéke.
Pénzügyi eszközök: betétek (látra szóló és megtakarítási számlák), befektetési alapok, kötvények, részvények, a háztartással szembeni követelések, a háztartás tagjai által kötött önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások és életbiztosítások értéke, valamint egyéb pénzügyi eszközök.
Teljes kötelezettségek közé tartoznak a háztartás fő lakóingatlanára és egyéb ingatlanjaira bejegyzett jelzáloghitelek, valamint a nem jelzálogfedezetű hitelek – ideértve a fogyasztási hiteleket, a magánkölcsönöket és egyéb hiteleket, a folyószámlahiteleket és a hitelkártya-tartozásokat.