Az euróövezet gazdasága 2026 első három hónapjában 0,2 százalékkal zsugorodott az Eurostat, az EU statisztikai hivatala pénteken közzétett végleges becslése szerint.
Ez az adat jelentős romlást jelez a korábbi gyorsbecslésekben jelzett 0,1 százalékos bővüléshez képest, és megfordítja a 2025 utolsó negyedévében mért 0,2 százalékos növekedést.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Éves összevetésben az euróövezet gazdasága mindössze 0,3 százalékkal nőtt az időszakban az előző évi 1,2 százalékkal szemben; ez a lassulás tükrözi az Iránban zajló háború okozta egyre erősödő nyomást, amely továbbra is jelentős károkat okoz az európai energiaellátásban, valamint az üzleti és fogyasztói bizalomban.
Írország torzítja a képet, de nem magyaráz meg mindent
Az Eurostat-közlés leginkább szembetűnő száma Írország negyedévről negyedévre mért 12,1 százalékos zsugorodása és az egy évvel korábbihoz képest 16,8 százalékos visszaesése.
Ilyen számok a legtöbb gazdaság számára katasztrófát jelentenének, Írország GDP-jét azonban közismerten erősen torzítják a nagy multinacionális vállalatok, különösen a gyógyszeripari cégek tevékenysége.
Az ír statisztikai hivatal korábban is jelezte, hogy az ilyen kilengéseket jellemzően a multik által dominált ipari szektor mozgatja, nem pedig a belföldi konjunktúra, a közgazdászok pedig rendszeresen óva intenek attól, hogy az ír összesített GDP-adatokat készpénznek vegyék.
Az első negyedéves zuhanás nagyrészt a korábbi negyedévek rendkívüli megugrását tükrözi: a jelek szerint a gyógyszeripari exportőrök előrehozták az Egyesült Államokba irányuló szállításaikat a vámtarifák határidői előtt, ami felfújta az ír kibocsátást, és ezzel együtt az euróövezeti mutatókat is.
Írország nélkül az euróövezet teljesítménye kevésbé tűnik riasztónak.
A blokk legnagyobb gazdasága, Németország 0,3 százalékkal bővült az első negyedévben, két évnyi krónikus alulteljesítés után. Olaszország szintén 0,3 százalékkal nőtt, míg Spanyolország továbbra is vezeti a nagy gazdaságok mezőnyét 0,6 százalékos növekedéssel.
Franciaország azonban 0,1 százalékkal zsugorodott, tovább erősítve azt a gyengeségi mintázatot, amely már a jelenlegi energiaválság előtt is jellemezte a gazdaságot.
Az Eurostat bontása szerint a növekedés legnagyobb fékje a külkereskedelem volt, amely 0,3 százalékponttal húzta le a gazdasági teljesítményt, míg a gyengébb beruházások további 0,1 százalékponttal csökkentették a növekedést.
Irán-háború szorítása: európai energiapiacok
Az Iránban zajló háború, amely 2026 februárjában az Egyesült Államok és Izrael közös csapásait követően robbant ki, meghatározó szerepet játszik az euróövezet gyengülő pályájában.
Az EKB saját gazdasági közleménye szerint az olajárak közvetlenül a csapások után hordónként mintegy 104 dollárra ugrottak. Az iráni megtorló akciók óta az árak nagyjából ezen a szinten maradtak, amit a Hormuzi-szoros blokádja tart fenn; ezen az útvonalon halad át a világ olajkínálatának mintegy 20 százaléka.
A Perzsa-öbölbeli kitermelési infrastruktúra, köztük katari létesítmények elleni támadások szintén megbénították a cseppfolyósított földgáz áramlását, amelyre az európai importőrök nagymértékben támaszkodnak.
Számos közgazdász ismételten figyelmeztetett, hogy a hormuzi zavarok, az amerikai vámnyomás és a kínai exportverseny kombinációja súlyosan megtépázza az európai gazdaságokat, és hogy a stagfláció, vagyis a stagnáló növekedés és emelkedő árak együttese vált a blokk központi kockázati forgatókönyvévé.
EKB júniusi ülésén sorsdöntő választás előtt
Az euróövezetben a fogyasztói árak inflációja februári 1,9 százalékról márciusban 2,5 százalékra gyorsult, majd áprilisban elérte a 3 százalékot, döntően az energiaárak emelkedése miatt.
Az EKB áprilisi ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, miközben jelezte, hogy szorosan figyeli az inflációs nyomást.
Mivel a következő kamatdöntésre június 11-én kerül sor, a piacok gyakorlatilag biztosra áraznak egy 25 bázispontos emelést 2,25 százalékig a piaci valószínűségi mutatók szerint.
Egy májusban publikált Bloomberg-felmérés szerint a közgazdászok idén két kamatemelésre számítottak, júniusban és szeptemberben. Az új GDP-zsugorodási adat azonban bonyolítja ezt a kilátást.
A foglalkoztatás frontján az euróövezetben dolgozók száma 0,1 százalékkal nőtt az első negyedévben, ugyanakkor a ledolgozott órák száma 0,2 százalékkal csökkent.
A munkanélküliségi ráta áprilisban 6,3 százalékra kúszott fel a márciusi 6,2 százalékról; ez a csekély, de beszédes elmozdulás összhangban van a munkaerő iránti kereslet lanyhulásával, és azt jelzi, hogy a mindeddig ellenálló munkaerőpiac kezd nyomás alá kerülni.