Lengyelországban és Portugáliában nő leginkább a háztartások reáljövedelme Európában, a nagy gazdaságok között Spanyolország vezet
Az országok és az intézmények a gazdasági növekedés mérésére számos mutatót figyelnek, ezek közül az egyik legszorosabban követett a bruttó hazai termék (GDP) növekedése.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A GDP növekedése azonban még inflációval kiigazítva sem tükrözi, hogy az emberek valójában mennyi reáljövedelmet visznek haza.
Az egy főre jutó reálháztartási jövedelem azt mutatja, hogyan változik az a kereset, amely ténylegesen a háztartások rendelkezésére áll fogyasztásra vagy megtakarításra, így az életszínvonal sokkal pontosabb mérőszáma.
Mely európai országokban nőtt tehát a legnagyobb mértékben az egy főre jutó reálháztartási jövedelem 2025-ben?
A 16 vizsgált európai ország közül 14-ben emelkedett az egy főre jutó reálháztartási jövedelem tavaly 2024-hez képest, miközben mindössze kettőben csökkent.
Lengyelország áll az élen 4,1 százalékos reálnövekedéssel. Az ország 2024-ben és 2025-ben is a legnagyobb bővülést érte el, ami azt jelzi, hogy a reálháztartási jövedelmek két év alatt kifejezetten dinamikusan nőttek.
Az OECD kiemelte, hogy „a munkavállalói jövedelmek emelkedése ellensúlyozta a szociális juttatások csökkenését, ami a reálháztartási jövedelem egy főre jutó növekedésének gyorsulását eredményezte” Lengyelországban.
Hollandia (2,3%) és Portugália (2%) szintén legalább 2 százalékos növekedést ért el. Dánia (1,9%), Görögország (1,8%) és Spanyolország (1,5%) 1,5 és 2 százalék közötti emelkedést könyvelhetett el.
Az OECD szerint Görögországban a nettó vagyonjövedelmek és a munkavállalói jövedelmek növekedése is hozzájárult a bővüléshez, miközben a munkanélküliségi ráta 2009 óta nem látott mélypontra süllyedt, ami jelentős szerepet játszott ebben.
Belgiumban (1,4%), Magyarországon (1,2%) és Svédországban (1,2%) egyaránt 1 százalék felett nőtt az egy főre jutó reálháztartási jövedelem.
Spanyolország vezet, Franciaország sereghajt a nagy gazdaságok között
Olaszország 0,8 százalékos növekedéssel megegyezett az OECD-átlaggal 2025-ben. Az országban ugyanakkor jelentős visszaesés következett be az egy főre jutó reálháztartási jövedelemben: a mutató 2025 negyedik negyedévében 0,9 százalékkal zsugorodott, miután a harmadik negyedévben még 0,4 százalékkal nőtt.
Ez elsősorban az emelkedő inflációnak és a befolyt vagyonjövedelmek csökkenésének tudható be az OECD szerint.
2025 egészét tekintve Csehország (0,7%), az Egyesült Királyság (0,7%) és Németország (0,6%) követte szorosan, mindannyian valamivel az átlag alatt maradva.
Az Egyesült Királyságban az utolsó negyedévben erős volt a növekedés: 1,1 százalékkal emelkedett a mutató, miután a harmadik negyedévben 1,2 százalékos csökkenést jegyeztek fel.
„Ez a fellendülés elsősorban a munkavállalói jövedelmek és a szociális juttatások emelkedésének, valamint a jövedelmet és a vagyont terhelő adók csökkenésének volt köszönhető” – magyarázta az OECD közleménye.
Ezzel szemben Franciaország mindössze 0,2 százalékos, alig mérhető növekedést mutatott.
Csak Finnország és Ausztria mutat csökkenést
Finnország és Ausztria volt az egyetlen két ország, ahol 2025-ben csökkent az egy főre jutó reálháztartási jövedelem, 0,7, illetve 1,8 százalékos visszaeséssel.
„Finnország esetében számos tényező befolyásolja a háztartási jövedelmek gyenge növekedését, de a fő okok feltehetően a jelenlegi üzleti ciklus során az elmúlt néhány évben tapasztalt lassú gazdasági növekedésből fakadnak” – mondta Tuomas Matikka, a VATT Gazdaságpolitikai Kutatóintézet munkatársa az Euronewsnak.
Matikka hozzátette, hogy a lassulást a munkanélküliség emelkedése, valamint a növekvő államháztartási hiány kezelését célzó szociális juttatás- és egyéb közkiadás-csökkentések is kísérik.
Az OECD a finn visszaesést a jövedelmet és vagyont terhelő adók emelkedésével is magyarázta.
2025 egészében az OECD-országokban az egy főre jutó reálháztartási jövedelem növekedése 0,8 százalékra lassult a 2024-ben mért 2,1 százalékról. Hasonló tendencia volt megfigyelhető általában az európai országokban is.
2024-ben a listán szereplő mind a 16 országban növekedést mértek. Ugyanakkor 2024-hez képest 2025-ben csupán négy országban volt magasabb a növekedési ráta.
Belgiumban és Dániában volt a legnagyobb gyorsulás: előbbi esetében a növekedés 0,5-ről 1,4 százalékra, utóbbiban 1-ről 1,9 százalékra emelkedett. Svédországban 0,4 százalékponttal nőtt az ütem, Hollandiában pedig 0,2 százalékponttal.
Ausztria ezzel szemben ellentétes irányba mozdult el: a 2024-es 3,6 százalékos bővülést 2025-ben 1,8 százalékos visszaesés követte.