Big Tech és új AI-startupok versenye az általános mesterséges intelligenciáért: elit kutatók és mérnökök a piac sztárjátékosai.
A feltörekvő MI-ipar olyan munkaerőpiacot hozott létre, amilyenhez hasonlót a Szilícium-völgyben a dotkomlufi óta nem láttak; most azonban valószínűleg csak néhány száz ember képes nagy léptékben élvonalbeli MI-rendszereket építeni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az OpenAI, a Meta, a Google DeepMind, az Anthropic, az xAI, a Safe Superintelligence és az egyre szaporodó MI-startupok mind azért a rendkívül szűk, kiemelkedően képzett szakembergárdáért versengenek.
Ennek következtében az elmúlt két évben hírek láttak napvilágot százmilliós nagyságrendű fizetési csomagokról, hatalmas részvényjuttatásokról és olyan toborzókampányokról, amelyeket személyesen vezetett többek között Mark Zuckerberg és Sam Altman.
Mivel az interneten keringő összegek egy része vitatott vagy nem hitelesített, ez a cikk azokra a vezető szakemberekre összpontosít, akiknek toborzási értékéről és piaci keresletéről nagy hírügynökségek megbízhatóan beszámoltak, vagy maguk a tárgyalásokban érintett személyek erősítették meg azokat.
Az alábbiakban a világ öt legismertebb, sorrend nélkül felsorolt MI-mérnöke és kutatója következik, akiknek története jól mutatja, milyen licitháborúk zajlanak jelenleg az iparágban.
Ilya Sutskever
Kevés szereplő élvez akkora megbecsülést az MI-szektorban, mint az izraeli–kanadai számítógépes kutató, Ilya Sutskever.
Az OpenAI társalapítójaként és korábbi tudományos vezetőjeként Sutskever kulcsszerepet játszott a GPT-modellek mögötti áttörésekben, és széles körben a generatív MI-robbanás egyik szellemi építészének tekintették.
Az OpenAI előtt a Google Brainnél dolgozott – ez volt a Google DeepMind elődje –, ahol hozzájárult azokhoz az alapvető eredményekhez, amelyek beindították a mélytanulási forradalmat.
Miután az OpenAI-nál 2023-ban drámai irányítási válság robbant ki Sam Altman vezérigazgató ideiglenes eltávolításával, Sutskever végül elhagyta a céget, és 2024-ben társalapítója lett a Safe Superintelligence-nek (SSI).
Az SSI azonnal a világ egyik legszorosabban figyelt MI-startupjává vált, és bár még nem dobott piacra kereskedelmi terméket, 2025-ben zárt körben nagyjából 32 milliárd dollárra (27,5 milliárd euróra) értékelték.
Később kiderült, hogy a Meta felvásárlási tárgyalások lehetőségét is vizsgálta az SSI-vel kapcsolatban, és Mark Zuckerberg 2025-ös MI-s toborzási offenzívája során agresszíven próbálta elcsábítani a céghez köthető tehetségeket.
Múlt héten Sutskever a nagy téttel járó perben, amely Elon Musk és a ChatGPT-t létrehozó vállalat között zajlik, tanúvallomásában megerősítette, hogy 7 milliárd dollár (6 milliárd euró) értékű részesedése van az OpenAI-ban. Ő a második újonnan azonosított OpenAI-milliárdos, miután Greg Brockman elnök korábban arról tanúskodott, hogy közel 30 milliárd dollár (25,8 milliárd euró) értékű részesedést birtokol.
Sutskever értékét az a rendkívül ritka kombináció adja, amelyben tudományos hitelesség, élvonalbeli nagy modellprojektekben szerzett tapasztalat és vezetői képesség találkozik. Sok befektető szerint azon nagyon kevés ember egyike, aki képes egy általános mesterséges intelligencia (AGI) léptékű kutatószervezet irányítására.
Mira Murati
Az OpenAI-tól távozó másik nagy név a korábbi műszaki igazgató, Mira Murati volt, aki 2024-ben hagyta ott a céget.
Az albán–amerikai mérnök és üzletasszony kulcsszerepet játszott a ChatGPT, a DALL-E és a GPT-4 bevezetésében, és az MI-forradalom egyik legismertebb arcává vált. Korábban vezető termékmenedzserként dolgozott a Teslánál is.
Miután elhagyta az OpenAI-t, Murati útjára indította a Thinking Machines Labot, amely gyorsan vonzani kezdte a volt OpenAI-kutatókat, és rövid időn belül az MI-startup-ökoszisztéma egyik meghatározó új szereplőjévé vált.
Akárcsak Sutskever SSI-je, a cég még nem dobott piacra terméket, de a hírek szerint közvetlenül az indulás után már több mint 5 milliárd dollárra (4,3 milliárd euróra) értékelték. A hangsúlyt az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére helyezi, nem pedig kizárólag teljesen autonóm MI-rendszerek fejlesztésére.
Alig egy hete a Thinking Machines Lab előzetesen bemutatta úgynevezett „interaction models” megoldásait, amelyeket állítólag teljes egészében hangutasítással lehet majd irányítani, és amelyek többek között közvetlen hozzáférést kapnak a felhasználó képernyőjéhez, így a felület használata a beszámolók szerint szinte észrevétlenül gördülékeny lesz.
A Meta szintén agresszíven próbálta megszerezni Muratihoz és a Thinking Machines Labhoz kötődő elit kutatókat, mivel a startup olyan mérnököket tudott maga köré gyűjteni, akik korábban a ChatGPT-n, a Character.ai-n, a Mistralon, a PyTorchen és más MI-modelleken és keretrendszereken dolgoztak.
Murati stratégiai értékét az adja, hogy azon kevés vezető közé tartozik, akik képesek nagy léptékben magukhoz vonzani a legfelső kategóriás kutatókat.
Az MI-szektorban ez a toborzási „gravitáció” önmagában is versenyelőnynek számít, különösen most, amikor a cégek egyre inkább felismerik, hogy az elit MI-tehetségek viszonylag kevés élvonalbeli laboratóriumban koncentrálódnak.
Alexandr Wang
Sutskeverrel és Muratival ellentétben – akik mindketten az OpenAI-nál kezdték pályafutásukat, majd onnan léptek tovább saját startupok alapítására – a második generációs kínai–amerikai mérnök, Alexandr Wang alapítóként vált ismertté, és csak később igazolt a Metához.
Wang már 2016-ban elindította a Scale AI-t, amely létfontosságú infrastruktúrát épített a gépi tanulási rendszerekhez adatcímkézéssel, értékeléssel és modellesztelő eszközökkel.
A Scale AI azzal vált a generatív MI-ökoszisztéma szerves részévé, hogy kormányokkal, nagyvállalatokkal és vezető MI-laborokkal dolgozott együtt. 2025-ben a hírek szerint a Meta 14,3 milliárd dollárért (12,3 milliárd euróért) 49 százalékos, szavazati joggal nem járó részesedést szerzett a cégben, amivel a Scale AI értéke 29 milliárd dollárra (25 milliárd euróra) rúgott.
Alexandr Wang vezető szerepet kapott a Meta Superintelligence Labsnél, Mark Zuckerberg vállalatának MI-részlegénél.
Kiszivárgott dokumentumok alapján úgy vélik, hogy a juttatási csomagja a Szilícium-völgy történetének egyik legnagyobbika: alapfizetése 1 millió dollár (860 ezer euró), ehhez többmilliós bónuszok társulnak, valamint 100–150 millió dollár (86–129 millió euró) értékű, öt év alatt kifutó részvénycsomag.
A lépést széles körben úgy értelmezték, mint Zuckerberg kísérletét arra, hogy felgyorsítsa a Meta MI-képességeinek fejlesztését, miután a cég a közvélekedésben lemaradt az OpenAI mögött.
A pusztán akadémiai kutatókkal ellentétben Wang azért vált különösen értékessé, mert mélyen érti, hogyan épülnek fel és skálázódnak az élvonalbeli MI-rendszerek. Szakértelme kiterjed az infrastruktúrára, az adatkészletekre, az értékelési folyamatokra és a szervezeti megvalósításra is.
Ez az átfogó tudás egyre fontosabb, ahogy az MI-rendszerek egyre nagyobbá és drágábbá válnak a betanítás és üzemeltetés szempontjából.
Demis Hassabis
Wanghoz hasonlóan Demis Hassabis is alapítóként kezdte pályafutását az MI-szektorban, mielőtt egy technológiai óriásvállalathoz csatlakozott.
A görög, ciprusi, kínai és szingapúri felmenőkkel rendelkező brit mérnök éveken át építette a DeepMindot a világ egyik vezető MI-kutatóközpontjává. A cég olyan áttörésekkel vált híressé, mint az AlphaGo – amely mesteri szinten sajátította el a go nevű ősi kínai táblajátékot –, illetve az AlphaFold, amely fehérjestruktúrákat jósol meg.
2024-ben az AlphaFold2 modell megoldott egy ötvenéves, a fehérjék háromdimenziós szerkezetének pontos előrejelzésére vonatkozó tudományos kihívást, amiért Hassabis 2024-ben kémiai Nobel-díjat kapott.
A DeepMindot eredetileg Londonban alapították, a Google pedig 2014-ben vásárolta fel, amiből létrejött a ma is működő Google DeepMind, a techóriás MI-részlege.
A végső vételárat soha nem hozták hivatalosan nyilvánosságra, de a hírek szerint 400 és 650 millió dollár (344–559 millió euró) közötti összegért kelt el, abban az időszakban, amikor az MI még alig szerepelt a technológiai napirenden.
Hassabis alapfizetését nem hozták nyilvánosságra, de a Google DeepMind vezérigazgatójaként éves teljes juttatási csomagját többmillió dolláros nagyságrendre becsülik.
A hírek szerint konkrét teljesítményalapú jutalmakat is kapott, például jelentős, 3 millió dolláros (2,58 millió eurós) bónuszt a Gemini MI-projekt sikereiért. Hassabis becsült nettó vagyona mintegy 600 millió dollár (516 millió euró).
Miután a ChatGPT elindítása tovább élezte az MI-fegyverkezési versenyt, a Google egyre több MI-tevékenységét vonta a Google DeepMind alá Hassabis vezetésével. A cég hirtelen élesebb versenyben találta magát az OpenAI-jal, az Anthropickal és a Metával mind a tehetségek, mind a nyilvános láthatóság terén.
Hassabis szerepe különösen értékes, mert alapítói státuszt, kiemelkedő tudományos hátteret és szervezeti vezetői tapasztalatot egyesít.
Ahogy az MI-iparban egyre gyorsabban emelkednek a fizetési elvárások, a DeepMind kulcskutatóinak megtartása stratégiailag létfontosságúvá vált a Google számára.
Andrej Karpathy
A sort Andrej Karpathy zárja, aki szintén az OpenAI társalapítója.
Miután segített útjára indítani a nagy MI-vállalatot, a szlovák–kanadai kutató a Tesla MI-igazgatója lett, ahol 2017 és 2022 között a neurális hálózatokra épülő önvezető rendszerek fejlesztését irányította.
Karpathy később rövid időre visszatért az OpenAI-hoz, majd 2024-ben megalapította a Eureka Labs nevű vállalatot.
A cég piaci értékelését nem hozták nyilvánosságra, mivel független oktatási és startup-kezdeményezésekre összpontosít.
Karpathy nettó vagyonát ugyanakkor korábbi munkaköreinek köszönhetően 50 és 150 millió dollár (43–129 millió euró) közé becsülik.
Bár neve nem forog annyit a legnagyobb fizetési pletykákban, mint más élvonalbeli laborok kutatóié, Karpathy továbbra is az egyik stratégiailag legfontosabb MI-szereplőnek számít. Ennek oka, hogy képes formálni a fejlesztői közösségeket és vonzani a tehetségeket, részben a mérnöki kultúrára gyakorolt korábbi hatásának köszönhetően.