IEA: olajpiac várhatóan hiányban marad az év végéig a Hormuzi-szoros ellátási zavarai miatt, nő az árvolatilitás kockázata
Több mint tíz héttel a közel-keleti háború kezdete után rekordütemben apadnak a globális olajtartalékok, mivel a Hormuzi-szoroson átívelő szállítások akadozása tovább szűkíti a kínálatot – közölte szerdán a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az IEA előzetes adatai szerint a globális olajtartalékok márciusban 129 millió, áprilisban pedig újabb 117 millió hordóval csökkentek az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai, valamint az azt követő öbölbeli exportzavarok nyomán.
A legnagyobb visszaesést az OECD-országokban mérték, ahol a szárazföldi készletek 146 millió hordóval zsugorodtak. A nem OECD-gazdaságok látható készletei 24 millió hordóval estek vissza.
Az ügynökség közlése szerint az öböl menti termelők összesített nyersolaj-kiesése már meghaladta az egymilliárd hordót, naponta több mint 14 millió hordó olaj reked a térségben. A helyzetet „példátlan kínálati sokknak” nevezte.
A Nemzetközi Energiaügynökség márciusban bejelentette, hogy 400 millió hordót szabadít fel a tagországok vészhelyzeti tartalékaiból a globális piacok támogatására, ebből mintegy 164 millió hordót már lehívtak.
Az olajpiacok erőteljesen kilengtek az Egyesült Államok és Irán közötti diplomáciai erőfeszítéseket övező bizonytalanság közepette, amelyek célja a szoros megnyitása és a konfliktus lezárása.
A rövid távú fizikai szállítások egyik irányadó jegyzése, az északi-tengeri Dated nyersolaj ára hordónként 144 dolláros csúcsról 100 dollár alá esett, mielőtt ismét emelkedésnek indult.
Ezzel párhuzamosan az olajtermelők lépéseket tettek a globális piacokra gyakorolt hatás mérséklésére. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyes exportjaikat a szoroson kívüli terminálokra irányították át, miközben az Atlanti-medence termelői – köztük az Egyesült Államok – növelték Ázsiába irányuló szállításaikat.
Oroszország exportja is nőtt, miután a hazai finomítók elleni ismétlődő támadások visszafogták a belföldi keresletet, és az átmeneti amerikai szankciófelmentések több orosz szállítmány megjelenését tették lehetővé a világpiacon.
Gyengülő kereslet, fokozódó árvolatilitás
Ugyanakkor a lanyhuló gazdasági aktivitás és a magas üzemanyagárak fékezik a fogyasztást. Mivel a végfelhasználók visszafogják felhasználásukat, a finomítók is csökkentették kapacitáskihasználtságukat, és jelentősen visszavágták a nyersolajimportot.
Az IEA jelenleg arra számít, hogy a globális olajkereslet 2026-ban napi 420 ezer hordóval, 104 millió hordóra csökken. Ez napi 1,3 millió hordós lefelé módosítás ahhoz képest, amit az ügynökség az iráni háború előtt várt.
Az ügynökség szerint a petrolkémiai és a légiközlekedési ágazat szenvedte el a legnagyobb csapást, miközben a magasabb árak és a keresletcsökkentő intézkedések a következő hónapokban tovább mérsékelhetik az üzemanyag-felhasználást.
Az IEA szerint a kereslet az év későbbi szakaszában kezdhet ismét élénkülni, ha sikerül megállapodni a Hormuzi-szoroson átívelő szállítások fokozatos helyreállításáról a harmadik negyedévtől.
A kínálat azonban várhatóan lassabban áll helyre, így a piac az év utolsó negyedéig hiányos maradhat.
Előrejelzésében az ügynökség azt valószínűsítette, hogy bár a kereslet az év vége felé ismét növekedésnek indulhat, ha sikerül megállapodni a háború lezárásáról, és – ahogy azt a jelentés feltételezi – 2026 harmadik negyedévétől (3Q26) fokozatosan újraindulnak a szállítások a Hormuzi-szoroson, a kínálat helyreállása valószínűleg lassabb lesz.
„Mivel a globális olajtartalékok már most rekordtempóban apadnak, a nyári keresleti csúcs előtt további árkilengések valószínűek” – közölte az IEA.