IEA: áprilisban nem indulnak új energiaszállítmányok, a zavar súlyosbodik, erősödhet a globális energia- és gazdasági hatás
Április a közel-keleti háború miatt még nehezebb hónap lehet az energiapiacok és a világgazdaság számára, mint március – mondta hétfőn Washingtonban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője az Atlantic Council rendezvényén.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Márciusban még megérkeztek azok a szállítmányok a térségből, amelyeket „jóval a válság kezdete előtt raktak hajóra”, áprilisban viszont „egyetlen új szállítmányt sem indítottak útnak” – hangsúlyozta Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
Az olajárak egyelőre nem tükrözik az Iránnal vívott háború okozta, példátlan kínálati válság súlyosságát – tette hozzá.
„Úgy vélem, hamarosan látni fogjuk, hogy az árak közelebb kerülnek a valós helyzethez, ami természetesen rendkívül érzékeny kérdés a világgazdaság számára” – mondta.
Birol arra figyelmeztetett, hogy „jelenleg napi 13 millió hordóval kevesebb olaj áll rendelkezésre. Holnap ez még több lehet. Gázból Oroszország ukrajnai inváziója idején körülbelül 75 milliárd köbmétert veszítettünk, ma pedig már jóval e fölött járunk”.
Az Iránnal vívott háborút és következményeit a valaha volt legnagyobb energiaválságnak nevezte.
„Minél tovább tart a zavar, annál súlyosabbá válik a probléma” – mondta újságíróknak a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) tartott egyeztetés után.
Birol hozzátette, hogy az IEA „kész cselekedni”, és szükség esetén további készletfelszabadításra is készen áll.
Nyilatkozataira azt követően került sor, hogy az IMF és a Világbank vezetőivel találkozott egy nemrég létrehozott munkacsoport keretében, amely a háború gazdasági következményeire adott válaszok összehangolásán dolgozik.
Birol közölte, hogy az ügynökség folyamatosan figyelemmel kíséri a térség energiatermelő létesítményeit, és rámutatott: a több mint 80 érintett létesítmény közül több mint egyharmad súlyosan megrongálódott. Újraindításuk akár két évig is eltarthat.
Megismételte, hogy a világ súlyos energiabiztonsági kihívással néz szembe, hozzátéve, hogy „egyetlen ország sem védett ezzel a problémával szemben”.
Kristalina Georgieva, az IMF vezetője hétfőn úgy fogalmazott, hogy fel kell mérni a háború okozta infrastrukturális károk teljes hatását.
Ajay Banga, a Világbank elnöke szerint az intézmények különböző forgatókönyvekre készülnek attól függően, milyen hosszúra nyúlik és mennyire súlyosbodik a konfliktus.
A korábbi közlések szerint az IMF legfeljebb 50 milliárd dollár (42,5 milliárd euró), a Világbank pedig akár 25 milliárd dollár (21,25 milliárd euró) finanszírozást bocsát rendelkezésre.
Banga hétfőn hozzátette: ha az ellenségeskedések folytatódnak, a bank a következő hat hónapban összesen akár 60 milliárd dollárt (51 milliárd eurót) is rendelkezésre bocsáthat.
Irán elleni amerikai-izraeli csapások február 28-án kezdődtek; Teherán válaszul gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amely kulcsfontosságú vízi útvonal az energia- és egyéb szállítmányok számára.
Az Egyesült Államok és Irán múlt szerdán két hétre szóló tűzszünetben állapodott meg, hogy teret adjanak a tárgyalásoknak, az iszlámábádi hétvégi egyeztetések azonban kudarcba fulladtak, így Trump tengeri blokád alá vonta a szorost.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) szerint a 12 tagú kartell olajkitermelése márciusban napi 7,89 millió hordóval, 20,79 millió hordóra esett vissza, mivel a szoros lezárása súlyosan visszafogta a termelést.
„A térség hajózási útvonalainak zavarai tartós aggodalmakat keltettek a regionális szállítási folyamatokkal kapcsolatban, miközben az azonnali (spot) piaci szállítmányok erős vásárlása, a termeléscsökkentések és a vis maiorra hivatkozó nyilatkozatok tovább fokozták az árak emelkedő trendjét” – közölte az OPEC.
A szervezet közölte, hogy az idei kereslet egyelőre stabilnak tűnik, ám a folyó negyedévre vonatkozó előrejelzését a háborúra hivatkozva csökkentette.