Eurozóna-infláció 3,2% májusban, 2023 óta csúcs: energia, szolgáltatások hajtják, piacok szerint jövő heti EKB-kamatemelés biztosra vehető.
Májusban ismét gyorsultak az áremelkedési nyomások az euróövezetben, mivel a Hormuzi-szoros blokádja okozta zavarok tovább hullámzottak az energiapiacokon, közel három éve nem látott szintre lökve az inflációt, és megerősítve a várakozásokat egy küszöbön álló kamatemelésre az Európai Központi Bank részéről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az euróövezet éves inflációja májusban 3,2 százalékra emelkedett az áprilisi 3,0 százalékról – derül ki az Eurostat kedden közzétett gyorsbecsléséből. Az adat megegyezett a közgazdászok várakozásaival, és a 2023 szeptember óta mért legmagasabb inflációs értéket jelenti.
Májusi infláció emelkedése: mi áll a háttérben
Az energia maradt a drágulás fő hajtóereje: az ebbe a kategóriába tartozó árak 10,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, alig változva az áprilisi 10,8 százalékhoz képest.
A döntéshozók számára azonban még aggasztóbb volt a szolgáltatási infláció alakulása, ezt a mutatót figyeli legszorosabban a Kormányzótanács a belföldi áremelkedési nyomás jeleként.
A mutató 3,0-ról 3,5 százalékra gyorsult, ami Frankfurtban a fő inflációs adatnál is nagyobb aggodalmat kelt, mivel arra utal, hogy az energiashock kezd átszivárogni a szélesebb gazdaságba.
Az energiaárakat nem tartalmazó maginfláció 2,2-ről 2,4 százalékra emelkedett.
A kép tagolt az egyes tagállamok között. A nagyobb gazdaságok közül Spanyolországban volt a leggyorsabb ütem, 3,6 százalék, ezt követte Olaszország 3,3 százalékkal, ahol az infláció az egy hónappal korábbi 2,8 százalékról ugrott fel.
Franciaországban 2,8 százalékon, az euróövezet legnagyobb gazdaságának számító Németországban 2,7 százalékon állt az infláció.
Portugália azon kevés ország közé tartozott, ahol enyhülést mértek: az infláció 3,3-ról 3,1 százalékra csúszott vissza áprilishoz képest.
Fogyasztók tartósan magasabb inflációra számítanak
Az adatokkal egy időben újabb bizonyítékok érkeztek arra, hogy a háztartások további áremelkedésekre készülnek.
Az EKB hétfőn közzétett, áprilisi fogyasztói várakozásokat vizsgáló felmérése szerint a következő 12 hónapra vonatkozó medián inflációs várakozás 4,0 százalékon maradt, ami a jegybanki cél kétszerese, miközben az előző évre érzékelt inflációs ráta 3,5-ről 4,0 százalékra ugrott.
A hosszabb távú várakozások valamivel jobban horgonyzottak maradtak.
A három évre előretekintő inflációs várakozások kismértékben 2,9 százalékra csökkentek, az öt évre vonatkozó várakozások pedig 2,4 százalékon maradtak. Az EKB ugyanakkor jelezte, hogy az inflációs várakozásokat övező bizonytalanság továbbra is magas.
A felmérés a gazdasági kilátások romlását is kiemelte.
A fogyasztók a következő év növekedési kilátásait illetően még pesszimistábbá váltak, miközben a kiadások növekedésére vonatkozó várakozásaik emelkedtek, ami arra utal, hogy a háztartások további megélhetési költségnyomásra számítanak.
Piacok szinte teljesen beárazzák a júniusi kamatemelést
A pénzügyi piacok egyre inkább úgy látják, hogy az EKB-nak alig maradt választási lehetősége, és kénytelen tovább szigorítani a politikát.
A Polymarket nevű fogadási piac jelenleg 97 százalékos valószínűséget ad annak, hogy a Kormányzótanács jövő heti ülésén 25 bázispontos emelést hajtanak végre a betéti kamaton.
Számos közgazdász osztja ezt a véleményt.
Bill Diviney, az ABN AMRO vezető közgazdásza arra számít, hogy a következő két ülésen egymást követő emelések jönnek.
„Egy olyan intézménynél, amely elmozdult az előretekintő iránymutatástól, ez nagyjából a lehető legerősebb jelzés egy közelgő kamatemelésre” – mondta, utalva Christine Lagarde EKB-elnök közelmúltbeli kijelentéseire.
Az ING globális makrogazdasági elemzésekért felelős vezetője, Carsten Brzeski úgy véli, hogy a júniusi ülés egyre inkább egy „biztosítéki kamatemelésre” hasonlít, amelynek célja, hogy megakadályozza az inflációs várakozások elszabadulását.
„Még ha a közel-keleti háború holnap véget érne, az inflációra gyakorolt kár már bekövetkezett” – mondta Brzeski. „Az infláció már elkezdte – és folytatni is fogja – fékezni az euróövezeti gazdaságot.”
Nehéz egyensúlyozás az EKB számára
Joe Nellis, az MHA könyvvizsgáló és tanácsadó cég gazdasági tanácsadója szerint az EKB egyre nehezebb kompromisszummal szembesül.
„Az infláció mostani emelkedésével egyre valószínűbb, hogy az EKB a jövő héten 0,25 százalékponttal megemeli a kamatokat” – mondta Nellis.
A magasabb hitelkamatlábak ugyanakkor tovább nyomhatják a vállalati beruházásokat, a háztartási költekezést és a magasan eladósodott kormányokat.
„Az EKB nehéz egyensúlyozási feladat előtt áll. A magasabb kamatok tovább növelik a nyomást azokon a vállalkozásokon, amelyek már most is visszafogják beruházásaikat, valamint azokon a háztartásokon, amelyek emelkedő jelzálogtörlesztésekkel és feszített költségvetéssel szembesülnek” – tette hozzá.
Ruben Segura-Cayuela, a Bank of America közgazdásza továbbra is két, egyenként negyed százalékpontos kamatemelésre számít júniusban és júliusban, ami 2,5 százalékra emelné a betéti rátát, ugyanakkor elismeri, hogy a gyengébb gazdasági adatok a második lépést szeptemberre tolhatják.
Az árfolyam-piacok szempontjából Enrique Díaz-Alvarez, a pénzügyi szolgáltató Ebury chef közgazdásza úgy véli, az EKB illetékesei elég egyértelműen előre jelezték a júniusi lépést ahhoz, hogy mostanra kevés dolog tudná kisiklatni azt, miközben szerinte alig marad tér további szigorításra, ha az energiaárak csökkennek, és az Egyesült Államok és Irán közelebb kerül egy, a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról szóló megállapodáshoz.
Az euró nem erősödött olyan mértékben, mint amit az energiaárak visszaesése indokolna – tette hozzá –, amit a beszerzésimenedzser-indexekben is látható gyenge üzleti bizalom fog vissza.
Út június után
A fő vita arról szól, hogy az energiashock átmeneti epizódnak bizonyul-e, vagy az ellátási láncok zavarai olyan másodkörös hatásokat generálnak, amelyektől az EKB a leginkább tart.
Az EKB számára a jövő heti döntés gyakorlatilag eldőltnek tűnik. Sokkal nehezebb kérdés, meddig tart a szigorítás, ha az azt kiváltó kínálati sokk mérséklődni kezd.