Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

OECD: elhúzódó iráni háború recesszióba taszíthat gazdaságokat

Archív felvétel: a thyssenkrupp duisburgi Schwelgern régebbi nagyolvasztói működés közben, 2024. október 8.
Archív: a thyssenkrupp régi schwelgerni nagyolvasztói működnek Duisburgban, Németországban. 2024. október 8. Szerzői jogok  AP Photo/Martin Meissner
Szerzői jogok AP Photo/Martin Meissner
Írta: Doloresz Katanich
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

OECD: a közel-keleti háború világszerte rontja a növekedési kilátásokat, egy 2027 előtti tűzszünet nélkül még súlyosabb sokk várható.

Az OECD rontotta globális növekedési kilátásait, és arra figyelmeztet, hogy az emelkedő energiaárak, a geopolitikai feszültségek és a tartós infláció visszafogják a világgazdaságot, és recesszióba taszíthatnak több országot, ha a zavarok tovább folytatódnak.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Negyedéves frissítésében a 38 iparosodott országot képviselő szervezet 2,8 százalékos globális gazdasági növekedést prognosztizál 2026-ra, ami visszalépés a korábbi, 2,9 százalékos becsléshez képest.

Ha azonban a konfliktus 2027-ig elhúzódik, a globális növekedés 2,1 százalékra lassulhat – közölte az OECD. Ez jóval elmaradna a 2013 és 2019 között, a Covid19-világjárvány előtt mért, évi átlagos 3,4 százalékos növekedési ütemtől.

„Minél tovább tartanak a zavarok, annál nagyobbak lesznek a gazdasági és társadalmi költségek” – mondta a jelentésben az OECD vezető közgazdásza, Stefano Scarpetta.

Arra is figyelmeztetett, hogy sok országban recesszió fenyeget, miközben a gyengébb beruházási aktivitás – beleértve az energiaigényes iparágakat és a mesterséges intelligenciát – várhatóan a munkanélküliség növekedéséhez vezet.

Energiaárak jelentik a legnagyobb rövid távú kockázatot

A jelentés egyik központi témája a Közel-Keleten tapasztalható feszültségek által kiváltott, meredek nyersanyagár-emelkedés.

Az OECD több kulcsfontosságú nyersanyag jelentős drágulását emeli ki, köztük az ázsiai földgázét (+80,8%) és az európai földgázét (+43,2%), valamint az olajét, a műtrágyához kapcsolódó termékekét és más, az öböl menti szénhidrogén-termeléshez kötődő árucikkekét.

Ezek az áremelkedések fenyegetik a növekedést, és inflációt gerjeszthetnek az energiaimportőr gazdaságokban. A hatás várhatóan különösen súlyos lesz a fejlődő országokban, ahol a háztartások jövedelmük nagyobb hányadát költik energiára és élelmiszerre.

undefined

Az infláció makacsabbnak bizonyul

Még ha a konfliktus a következő hetekben véget is ér, az OECD arra számít, hogy a globális infláció idén 4,0 százalékra emelkedik, szemben a 2025-re jelzett 3,4 százalékkal.

A magasabb energiaköltségek, a növekvő ipari termelési költségek, az ellátási láncok zavarai és a dráguló műtrágyákon keresztül növekvő élelmiszerárak egyaránt felfelé hajtják az árakat.

A nagy jegybankok nehéz egyensúlyozásra kényszerülnek a gazdasági növekedést alacsonyabb kamatokkal támogató, illetve az inflációt szigorúbb monetáris politikával fékező célok között.

„A jegybankoktól nagyrészt azt várják, hogy 2026-ig változatlanul hagyják az irányadó kamatlábakat, miközben egyensúlyt keresnek aközött a kockázat között, hogy az inflációs várakozások elszabadulnak, illetve hogy a konfliktus miatt a növekedés hirtelen fékeződik” – közölte az OECD.

undefined

„2027-ben a mérséklődő energiaárak feltételezhetően lehetővé teszik az irányadó kamatok csökkentését számos országban, köztük az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kolumbiában, Magyarországon, Izlandon, Törökországban, Brazíliában, Romániában és Dél-Afrikában” – tette hozzá a szervezet.

A tartós inflációs kockázatokra tekintettel az OECD óva intett a túl korai kamatcsökkentésektől, és hangsúlyozta a jegybanki hitelesség megőrzésének fontosságát.

Európa növekedési kilátásai továbbra is sérülékenyek

Az euróövezetben csak mérsékelt növekedés várható, mivel ez a régió az egyik leginkább kitett a földgázár-sokkoknak és a növekvő ipari energiaköltségeknek. Az OECD szerint az euróövezet GDP-je 2026-ban 0,8 százalékkal bővülhet, szemben a 2025-re várt 1,4 százalékkal.

Ha azonban a konfliktus a következő hónapokban rendeződik, a blokk fokozatosan magához térhet, és a növekedés 2027-re elérheti az 1,2 százalékot.

Az OECD szerint az euróövezetet várhatóan segíteni fogja a rugalmas munkaerőpiac és a növekvő védelmi kiadások. Ezeket a pozitív hatásokat azonban több gazdaságban ellensúlyozza majd a szigorúbb költségvetési politika és az, hogy fokozatosan kifutnak a NextGenerationEU helyreállítási program keretében nyújtott kiadások.

Az Egyesült Királyságban a növekedés a 2025-ös 1,4 százalékról 0,9 százalékra lassulhat 2026-ban, majd 2027-ben 1,1 százalékra gyorsulhat, ahogy javul a világszintű kereskedelem és a pénzügyi feltételrendszer.

Az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés 2026-ban 2,0 százalékra mérséklődhet a 2025-ben várható 2,1 százalékról.

undefined

MI-beruházások maradnak ritka növekedési motor

Az OECD kilátásaiban az egyik kevés pozitívum a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó beruházások tartós ereje.

A szervezet szerint a MI-infrastruktúrára fordított kiadások már a konfliktus előtt is támogatták a beruházásokat, a termelést és a kereskedelmet, és a fokozódó geopolitikai és gazdasági nyomás ellenére is segítettek fenntartani a világgazdaság lendületét.

Az OECD közölte, hogy előrejelzései egy „szilárd alapdinamika” közepette készültek, amelyet az erős, MI-hez kötődő beruházások és a kedvező pénzügyi feltételek támasztanak alá.

Hozzátette: a vállalatok az elmúlt években figyelemre méltó alkalmazkodóképességet mutattak a gazdasági sokkokhoz. Ez, valamint az, hogy egyre láthatóbbá válnak az MI-technológiákból származó lehetséges termelékenységnövekedések, felfelé tolhatja a növekedést, különösen 2027-ben – áll a jelentésben.

Az OECD ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az energiaellátás hosszan tartó zavarai veszélyeztethetik azt a gazdasági termelékenységjavulást, amelyet az MI-től várnak. Az MI-infrastruktúra, beleértve az adatközpontokat, nagymértékben a megbízható energiaellátástól függ, míg a kulcstechnológiák, például a félvezetők, speciális, az öböl menti gazdaságokból származó inputokra támaszkodnak.

A jelentés azt is felveti, hogy az MI a jelenleg vártnál nagyobb lökést adhat a növekedésnek. Miközben eddig az Egyesült Államok vezeti az MI-hez kapcsolódó tőkeberuházások hullámát, más nagy gazdaságok is egyre inkább profitálhatnak belőle, ahogy az alkalmazás szélesebb körben elterjed, és a beruházások felgyorsulnak.

Az OECD szerint az MI által hozott termelékenységnövekedés mértéke és időzítése továbbra is bizonytalan, de hozzátette: a következő két évben a jelenleg feltételezettnél is jobban láthatóvá válhatnak az előnyök.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

EBRD vágja növekedési prognózist: az iráni háború energiapiaci sokkja fékezi gazdaságokat

Új amerikai vámterv célozza az EU-t és több tucat gazdaságot kényszermunkával készült import miatt

Az infláció 3,2 százalékon áll, ami 2023 óta a legmagasabb: elkerülhetetlen az EKB-kamatemelés?