Hatalmas az eltérés a kontinensen annak tekintetében, hogy a bruttó átlagbértől mennyi marad a családi kasszában. A családbarát adózás mintapéldája Lengyelország és Szlovákia lehet, ahol a kedvezmények és juttatások miatt akár több pénzhez juthat a család, mint a keresők bruttó bére.
HIRDETÉS
A bruttó és a nettó bérek közti különbségek országonként változnak, egyes helyeken jelentős, máshol csekély a különbség. A különbségek fő oka az adózás és a társadalombiztosítási járulékok eltérése, egyes európai országokban pedig a családi pótléknak is jelentős hatása van egy háztartás gazdálkodására.
Hol viszik haza a legtöbb fizetést a munkavállalók Európában? És mennyi marad a bruttó fizetésből az adók és egyéb levonások után?
A válasz nagyban függ attól, hogy egy-egy embernek vannak-e eltartott gyermekei, és hogy a partnerének is van-e jövedelme, esetleg jár-e nekik adóvisszatérítés. Az Euronews három tipikus forgatókönyvet vizsgált meg 2024-re vonatkozóan, ezek egytől egyig a nemzeti átlagbérek 100%-át kereső egyéneken alapulnak. Az átlagnál többet vagy kevesebbet keresők esetében az otthoni bevétel aránya ennek megfelelően változik. A nettó kereset azt az összeget jelenti, amit egy egyén vagy háztartás megtart, miután a bruttó fizetésből levonták az adókat és a munkavállalói társadalombiztosítási járulékokat, és hozzáadták az eltartott gyermekek után járó családi juttatásokat.
1. Gyermek nélküli egyedülállók
Az Eurostat adatai szerint 2024-ben egy gyermek nélküli egyedülálló személy az EU-ban átlagosan a bruttó fizetésének 68,6%-át viszi haza. Ez azt jelenti, hogy ha amennyiben egy országában az átlagfizetés 1000 euró, akkor 686 euró marad az egyénnél, míg 314 euró megy el adókra és társadalombiztosítási járulékokra.
31 országban (köztük az összes uniós tagállamban, valamint Svájcban, Norvégiában, Izlandon és Törökországban) a nettó fizetés aránya a bruttóhoz képest a belgiumi 60,3%-tól a ciprusi 84,4%-ig terjedt.
Az otthonról hozott jövedelem aránya 7 országban kevesebb, mint kétharmad
Hét országban a bruttó fizetés kevesebb mint kétharmadát adták meg nettó jövedelemként. Belgiumon kívül ezek közé tartoztak Litvánia (61,8%), Németország (62,6%), Románia (63,1%), Dánia (64,3%), Szlovénia (64,4%) és Magyarország (66,5%).
A legjobb fizetésekkel rendelkező országok
Tíz országban a munkavállalók a bruttó keresetük legalább háromnegyedét (75%-át) hazavihetik, tehát ezek az országok Európában a legjobbak a nettó fizetés szempontjából. Cipruson és Svájcban ez az arány meghaladja a 80%-ot, de a listán szerepel még Észtország (79,5%), Csehország (79%), Bulgária (77,6%), Spanyolország (77,5%), Svédország (76,9%), Szlovákia és Lengyelország (mindkettő 75,9%), valamint Portugália (75%).
Összehasonlításképpen: Franciaországban 71,9% és Olaszországban 69,6% a bruttó-nettó arány.
2. Kétgyermekes párok, akik közül csak az egyik keres
A két gyermeket nevelő párok (ahol csak az egyik dolgozik) esetében a hazavihető fizetés aránya néhány országban jelentősen eltolódik, míg más országokban közel a gyermek nélküli egyedülálló egyének szintjén marad.
Az egész EU-ban az átlagos nettó jövedelem aránya 82,6%, a romániai 70,4%-tól a szlovákiai 107,1%-ig, majd a lengyelországi 102,5%-ig terjed. Ebben a két országban a nettó kereset ténylegesen meghaladja a bruttó keresetet, ami nemcsak a családi pótlékoknak köszönhető, hanem a "negatív jövedelemadó" bevezetésének is, amely extra pénzügyi támogatást nyújt, és erős családbarát politikát tükröz. Svájcban, Csehországban, Luxemburgban és Portugáliában is 90% feletti ez az arány, az alsó határon, Románián túl 75% alá esik Törökországban, Dániában és Finnországban a nettó-bruttó aránya.
A legnagyobb növekedést a gyermek nélküli egyedülállókhoz képest Szlovákiában (+31,2 százalékpont), Lengyelországban (+26,6 százalékpont), Luxemburgban (+22,4 százalékpont) és Belgiumban (+19,8 százalékpont) tapasztalták.
Az arány Törökországban nem változott, míg a legkisebb növekedést Görögországban (+2,4 százalékpont), Cipruson (+4,3 százalékpont), Finnországban (+4,6 százalékpont), Norvégiában (+4,8 százalékpont) és Svédországban (+5,9 százalékpont) regisztrálták.
3. Kétkeresős házaspár két gyermekkel
Az EU-ban egy kétkeresős, kétgyermekes házaspár átlagosan a bruttó kereset 73,6%-át viszi haza, az arány a belgiumi 65,8%-tól a szlovákiai 88,9%-ig terjed.
A gyermek nélküli, egyedülálló egyénekkel összehasonlítva Törökországban és Görögországban nem változott a hazavihető jövedelem aránya, a legnagyobb növekedést pedig Szlovákiában regisztrálták, összesen 13 százalékpontot.
Mindössze nyolc országban haladta meg az emelkedés az 5 százalékpontot, ami arra utal, hogy a gyermekes háztartásoknak nyújtott családi támogatások gyakran nem vezetnek az otthoni fizetés jelentős növekedéséhez.
Tényleges fizetési adatok
2024-ben az EU-ban egy gyermek nélküli egyedülálló személy, aki az átlagbér 100%-át keresi, bruttó 43 105 euróból 29 573 eurót visz haza.
Svájc mind a bruttó, mind a nettó fizetések tekintetében kiemelkedik a sorból, a 100 ezer eurót, illetve a 85 ezer eurót meghaladó összegekkel. Ebben a forgatókönyvben Izlandon és Luxemburgban az éves nettó kereset meghaladta az 50 ezer eurót, míg a legalacsonyabb nettó fizetéseket Bulgáriában (11074 euró) és Törökországban (11440 euró) regisztrálták.
További öt országban a nettó kereset meghaladta a 40 000 eurót, köztük Hollandiában, Norvégiában, Dániában, Írországban és Ausztriában.
Az egykeresős, kétgyermekes házaspárok éves nettó keresete a törökországi 11 ezer 440 eurótól a svájci 98 ezer 835 euróig terjedt, míg az uniós átlag 35 ezer 656 euró volt.
A kétkeresős, kétgyermekes pár esetében a nettó kereset vagy fizetés a törökországi 22 ezer 880 eurótól a svájci 178 ezer 553 euróig terjedt, míg az uniós átlag 63 ezer 523 euró volt.
Mindezek a tényleges számadatok is jelzik a jövedelmi egyenlőtlenségek szintjét Európa-szerte.