Olajár ugrik, európai részvények esnek: Trump az iráni háború kezdete óta első országos beszédében ígéri, hogy Amerika tovább támadja Iránt és „befejezi a munkát”.
Ahelyett, hogy győzelmet hirdetett volna, vagy egyértelműen vázolta volna stratégiáját az iráni háborúban, az amerikai elnök az elkövetkező két-három hétre újabb támadásokat ígért, ami ismét felerősítette az infláció emelkedésével és a gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos aggodalmakat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni háború mielőbbi lezárásával kapcsolatos lanyhuló remények nyomták le az európai és ázsiai részvényárakat, miközben csütörtök kora reggel újabb lendületet adtak az olajáraknak. A nemzetközi referenciaértéknek számító Brent hordónként rövid időre 108 dollár fölé emelkedett, majd az európai tőzsdék nyitására nagyjából 107,70 dollárnál állapodott meg. Ezzel egy időben az amerikai irányadó WTI ára 6,2 százalékkal, hordónként 106,30 dollárra kúszott fel.
Amerikaiaknak szóló főműsoridős beszédében Donald Trump azt mondta: „Az elkövetkező két-három hétben rendkívül keményen fogjuk őket támadni. Visszajuttatjuk őket a kőkorszakba, oda, ahová tartoznak.”
Az amerikai elnök további csapásokat helyezett kilátásba az energetikai létesítmények ellen arra az esetre, ha nem születik megállapodás Teheránnal. Trump azt is közölte, hogy az Egyesült Államok hamarosan „befejezi a munkát” Iránban, mivel „a legfontosabb stratégiai célok teljesülése a végéhez közeledik”, és a hadműveletek rövid időn belül lezárulhatnak.
Trump nem tett említést arról a közelgő határidőről, amelyet Iránnak szabott a Hormuzi-szoros – a globális olaj- és gázszállítás szempontjából kulcsfontosságú vízi útvonal – megnyitására, miután korábban azzal fenyegetőzött, hogy amerikai csapások érik az ország energia-infrastruktúráját, ha a szorost nem nyitják meg újra. Nem vázolt fel egyértelmű forgatókönyvet sem az ellátási zavarok megszüntetésére, amelyek az egekbe hajtották az energiaárakat.
„A piac csalódottságát fejezte ki, mert Trump elnök beszéde jóval elmaradt a várakozásoktól” – mondta Takashi Hiroki, a tokiói Monex vezető stratégája. „Nem hangzott el semmiféle konkrétum az Iránnal folytatott ellenségeskedés lezárásáról.”
„A piac egy világos tűzszüneti menetrendet szeretne látni” – tette hozzá.
Hogyan reagáltak a vezető tőzsdék?
Az európai részvényindexek csökkenéssel nyitottak csütörtökön: a londoni FTSE 0,7 százalékkal esett a nyitáskor. A párizsi CAC 40 1,2 százalékkal, a frankfurti DAX pedig 1,5 százalékkal került lejjebb. Milánó és Madrid vezető indexei rendre 1,3, illetve 1,5 százalékos mínuszban álltak.
A legjobban teljesítő részvények az ENI S.P.A. és a TotalEnergies voltak, amelyek a nyitásra egyaránt több mint 2 százalékkal erősödtek. Ezzel szemben a Deutsche Telekom, a Schneider Electric, a Rheinmetall, az Infineon Technologies és az ASML Holding árfolyama mind több mint 3 százalékot veszített.
Az euró 0,5 százalékkal gyengült a dollárral szemben, az árfolyam 1,1531-en állt.
Ázsiában is jelentős veszteségekkel zárták a napot a vezető tőzsdeindexek: Tokióban a Nikkei 225 2,4 százalékkal esett, a dél-koreai Kospi pedig 4,5 százalékot veszített értékéből.
A hongkongi Hang Seng 1,1 százalékkal, a sanghaji kompozit index 0,7 százalékkal gyengült.
Az amerikai határidős indexek 1,1 és 1,5 százalék közötti mínuszban álltak.
Az arany és az ezüst ára is csökkent. Az arany 3,5 százalékkal 4644,40 dollárra esett unciánként, az ezüst pedig 6,8 százalékkal 70,90 dollárra unciánként.