Minden korábbinál többen jelentkeztek át külképviseleti névjegyzékbe a jövő vasárnapi választás előtt. Sokaknak egész napos program a voksolás, mert még nagy európai országokban is csupán néhány szavazókört alakítottak ki.
84 126: szerda délutánig ennyi választópolgár jelentkezett át valamelyik külképviseleti szavazókör névjegyzékébe. Ennyi tehát azoknak az embereknek a száma, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de a választás napján, jövő vasárnap nem tartózkodnak majd az országban, ezért külföldön szeretnének szavazni.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az átjelentezők száma minden korábbi rekordot megdöntött. Eddig a 2022-es országgyűlési választás előtt kerültek bele a legtöbben külképviseleti névjegyzékbe, valamivel több mint 65 ezren. A mostani szám jó 30 százalékkal nagyobb ennél, és április 2-án 16 óráig, azaz csütörtök délutánig még van lehetőség átjelentkezni.
Magyarországon a választási törvény a külföldi szavazás esetében különbséget tesz azok között, akiknek van magyarországi lakcímük, és azok között, akiknek nincs. Akiknek nincs, azok levélben szavazhatnak az országgyűlési választásokon, igaz, csak pártlistára, egyéni jelöltre nem. A magyarországi lakcímmel rendelkezők, de a szavazás idején bármilyen okból külföldön tartózkodók viszont csak a külföldön kialakított szavazókörökben adhatják le a voksukat, ők nem voksolhatnak levélben.
Politikai ügy a külföldön élő magyar szavazása
A magyar lakcímmel nem rendelkezőket a közbeszédben gyakran azonosítják a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarokkal, a külképviseleten szavazókat pedig a nyugatra emigrált magyarokkal. Fontos leszögezni, hogy a törvényben természetesen nincs ilyen kitétel, nem járnak valakinek azért többletjogok azért, mert határon túli magyar.
Ettől függetlenül a valóság erősen közelít a közvélekedéshez. A határon túli magyarok jelentős többsége kormánypárti, és a 2022-es levélszavazáson az érvényes szavazatok több mint 93 százaléka a Fidesz-KDNP-re érkezett (ez 251 ezer szavazatot és 2 mandátumot jelentett a kormánypártnak). A külképviseleteken szavazók között eközben sokan vannak olyanok, akik nyugatra mentek tanulni, dolgozni, vagy csak éppen külföldön járnak a választás idején, a körükben pedig jellemzően kisebb a kormánypárt támogatottsága.
Pontos számot itt nehéz mondani, mert a külképviseleti szavazatokat hozzáadják a hazai választókörzetekben leadott voksokhoz a szavazatszámlálásnál. Jellemző azonban, hogy négy éve Budapest 16. kerületében az ellenzéki jelölt a külképviseleti szavazatok összeszámlálása után tudta megfordítani a versenyt a kormánypárt jelöltjével szemben.
A Tisza Párt a mostani választás előtt komoly kampányt épített fel arra, hogy minél több külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező embert buzdítson szavazásra. Ez nem véletlen: a legutóbbi EP-választáson, 2024-ben a Tisza több mint 50 százalékot kapott a külképviseleteken, míg a Fidesz csak 19 százalékot ért el. Az országos támogatottsága ekkor a Tiszának 30, a Fidesznek 45 százalék körül alakult.
Sokan vannak, akik nem élnek a választójogukkal
A magyarországi gyakorlatot korábban megtámadták az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A testület azonban elutasította a keresetet, azzal a magyarázattal, hogy mivel a lakcímmel nem rendelkezők csak listára szavazhatnak az országgyűlési választáson, a lakcímmel rendelkezők viszont egyéni képviselőjelöltekre is, ezért elfogadható, hogy a szavazási lehetőségeik is különböznek.
Fontos még megjegyezni, hogy 2022-ben nagyjából ötödannyian szavaztak külképviseleten, mint levélben: kicsivel kevesebb, mint 52 ezer ember élt a lehetőséggel. Azt pontosan nem tudjuk, hogy hányan élnek külföldön, és azt sem, hogy közülük hányan utaztak haza a választási idejére. De az biztosnak tűnik, hogy a külföldön élő, de hazai lakcímmel rendelkező magyaroknak egy jelentős része nem megy el szavazni.
Ennek számos oka lehet, köztük az is, hogy sokaknak egyszerűen túl nagy macera lenne elutazni a legközelebbi külképviseletig – hiszen annyira azért nem fontos nekik a választás, hogy rászánják a teljes vasárnapukat, vagy szélsőséges esetben akár ennél is hosszabb időt. Az alábbiakban átnézzük, hogy a világ egyes pontjain mennyit kell utazniuk a magyaroknak azért, hogy szavazhassanak.
Az iráni háború is beleszól a szavazásba
A jövő vasárnapi országgyűlési választáson jelen állás szerint 149 külföldi helyszínen szavazhatnak majd a magyar állampolgárok. Ez kettővel több, mint ahány helyen a 2024-es EP-választás idején szavazni lehetett. Négy új város van, a Japánban található Oszaka, a csádi N'Djamena, Örményország fővárosa, Jereván, valamint a tanzániai Dar es-Salaam.
A két kieső az iráni Teherán és az iraki Erbil, ezekben a városokban az iráni háború miatt nem lehet majd szavazni - ezt közölte legalábbis a Nemzeti Választási Iroda, de szerda délutáni állás szerint mindkét helyszín szerepel a külképviseleti szavazókörök listáján, és az erbili névjegyzékbe 5 embert fel is vettek (ezért a két város a mi térképünkön is rajta van). Az NVI arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború miatt előfordulhat, hogy Bejrútban és Ramallahban is elmaradhat a szavazás, erről jövő szombaton döntenek majd.
Az EU legnagyobb tagállamaiban kell a legtöbbet utazniuk a szavazóknak
A legtöbb külföldi szavazókör természetesen Európában található, azon belül is főleg a környező országokban és az Európai Unió tagállamaiban. A legtöbben ezekben a szavazókörökben fognak voksolni: szerda délutáni állás szerint Londonban 8835, Münchenben 5078, Hágában 5949, Bernben 3877, Stuttgartban 3788, Bécsben 2678 ember jelentkezett be a szavazásra.
Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy leginkább az EU legnagyobb és legfontosabb államaiban okoz problémát az utazás. Például a rengeteg magyarnak otthont adó Németországban, ahol ugyan öt szavazókör is működik majd, de az ország középső részére egy sem jutott. Brémából, Hannoverből és Hamburgból is jó 300 kilométerre van a legközelebbi külképviselet, úgyhogy aki ezekben a városokban dolgozik, de szavazni szeretne, annak rá kell szánnia a vasárnapját erre a programra.
A szintén számos magyarnak otthont adó Egyesült Királyságban első ránézésre egy kicsit jobb a mindössze 3 szavazókör eloszlása, de bőven vannak olyan régiói az országnak, amik messze esnek ezektől. Newcastle-ből jó kétszáz kilométert kell utazni Edinburgh-ig, és Wales is kiesik (Swansea-ből például London van a legközelebb, 300 kilométerre). Aki Cornwallban él, az pedig 4-500 kilométeres útra készülhet.
Dél-Olaszországban az egyik legrosszabb a helyzet
Franciaországban az ország nyugati részén élők járnak a legrosszabbul. A térség legnagyobb városából, Nantes-ból 400 kilométert kell utazni Párizsig, a második legnagyobból, Bordeaux-ból pedig 550-et Lyonig. Spanyolországban szintén óriási üres foltok vannak a térképen. A legtávolabb talán Galícia esik a szavazóköröktől, a régió egyik központjának számító A Coruñából 600 kilométerre van a madridi követség, és nagyjából ennyi az út Lisszabonba is.
Ezeknél az országoknál is rosszabb a helyzet Olaszországban, különösen az ország déli részén. A 60 milliós, 300 ezer négyzetkilométeres államba csak két szavazókör jutott. Aki mondjuk Bariba, a tengerpartra repül a választás hétvégéjén, annak vasárnap 450 kilométert kellene utaznia ahhoz, hogy szavazhasson Rómában.
Nem sokkal jobb a helyzet az ország középső részén sem, a nyaranta a magyarok körében is népszerű Riminiből például nagyjából 330 kilométerre van a milánói és a római külképviselet is. Aki pedig Palermóba ment dolgozni, de szavazni szeretne, az szinte biztosan jobban jár, ha repülőre ül: a szárazföldön (és a Messinai-szoroson át) 930 kilométeres, jó 12 órás út várna rá a legközelebbi, római szavazókörig.
Görögországban egyedül Athénban lehet szavazni, az ott dolgozó idegenvezetőknek, vendéglátósoknak, turistáknak mind a fővárosba kellene utazniuk, ha szavazni szeretnének. Ez a szigetekről szinte biztosan repülőutat, Szaloniki környékéről pedig jó 500 kilométeres autózást jelent. Bulgária fekete-tengeri partvidéke szintén nagyon messze van a szavazóköröktől, Burgaszból Isztambul van a legközelebb, bő 300 kilométerre.
A szélsőségeket Európában a skandináv országok jelentik – legalábbis ha nem számoljuk Oroszországot, ahol hatalmasak a távolságok. Bár valószínűleg nem sok magyar lakik Norvégia, Svédország vagy Finnország északi részén, nekik szóba se jöhet az, hogy szárazföldön jussanak el a szavazókörig. Egy olvasónk például a sarkkörön túl található Tromsø környékéről készül Oslóba utazni. Észak-Norvégia legfontosabb városa a fővárostól 1740 kilométeres autóútra van, ami a Google szerint jó 23 órát vesz igénybe, úgyhogy az egyetlen reális megoldás ebben az esetben a repülő.
Hét szavazókör van az Egyesült Államokban
Európához hasonlóan a Föld többi kontinensén is jórészt a nagykövetségeken és a konzulátusokon lehet majd szavazni április 12-én, de ahogy az itt élő magyarokból is jóval kevesebb van, úgy a külképviseletek sűrűsége is jóval alacsonyabb, mint Európában. Ez persze azzal jár, hogy adott esetben sokkal hosszabb utakra kell vállalkozniuk azoknak, akik voksolni szeretnének, ez a probléma azonban jóval kevesebb embert érint.
Kezdjük Észak-Amerikával: Kanadában négy, az Egyesült Államokban hét szavazókör üzemel majd, ami egész soknak tűnik még az uniós tagállamokhoz képest is. De ezek az országok olyan hatalmasak, hogy így is óriási területek maradnak lefedettség nélkül. Ha például a denveri magyarok közül valaki el szeretne menni szavazni, nagyjából 1600 kilométert kell utaznia Chicagóig. Az Egyesült Államok középső része esik a legtávolabb a szavazóköröktől, de rengeteg olyan hely van, ahonnan több mint 500 kilométernyi a távolság.
Nashville-ből például szintén Chicago van a legközelebb, 750 kilométerre. A jó 150 alaszkai magyar számára pedig a vancouveri konzulátus a legkönnyebben elérhető, bár nyilván ez is csak repülővel: aki Alaszka fővárosából, Anchorage-ből neki akar indulni kocsival, az 3500 kilométeres, 40 órás útra számíthat. A regisztráltak száma egyébként egész magas az amerikai szavazókörökben, a New York-i főkonzulátusra például 1322-en jelentkeztek be.
Közép- és Dél-Amerikában a több ezer kilométeres távolságok sem ritkák
Közép-Amerikában alig működnek magyar külképviseletek, így aki a térségben akar szavazni, annak vagy Panamavárosba, vagy Mexikóvárosba kell mennie. A kettő között nagyjából félúton található San Salvadorból ez 1500-1600 kilométeres utazást jelent. Dél-Amerikában eközben a fővárosok nagyobb részében működik magyar képviselet, de egynél több (vagyis kettő) szavazókör csak Brazíliában lesz, és a távolságok itt is óriásiak.
A térképet böngészve Dél-Amerikában nagyon könnyű belefutni üres területekbe, úgyhogy csak néhány érdekességet emelünk ki. Az Európai Űrügynökség Francia Guyanában található központjából például a brazíliavárosi nagykövetség van közúton a legközelebb, 3300 kilométernyi kocsikázásra.
Ezen a kontinensen a földrajzi viszonyok is sokat számítanak, légvonalban ugyanis Brazíliaváros nagyjából ugyanúgy 2300 kilométerre van az ESA-központtól, mint Kolumbia fővárosa, Bogotá, kocsival azonban mindkét városba – oda viszont 4100 kilométer megtételével lehet eljutni közúton.
Légvonalban hasonlóan óriási távolságra van Chile déli, elszigetelt, de a turisták körében egyre népszerűbb csücske Santiagótól, és Bolívia legnagyobb városából, Santa Cruz de la Sierrából is 2000 kilométert kell utazni az ikszelésért, La Pazban ugyanis nem lehet szavazni.
Európán kívül Ázsia van a legjobban ellátva szavazókörökkel
Afrikában hasonló a helyzet, mint Dél-Amerikában. A legjobban azok járnak, akik a Földközi-tenger partvidékén fekvő országokban élnek, vagy a Viktória-tónál, annak 200 kilométeres körzetében ugyanis három szavazókör is működik majd. A kontinens többi részén ritkábbak a nagykövetségek, Fokvárosból például 1500 kilométert kell utazni a legközelebbiig, és bőven vannak még távolabbi pontok is.
Ázsiában már jóval több külképviselet működik, különösen a Perzsa-öböl térségében, a Közel-Keleten, Kínában és Indokínában. Lehet majd például szavazni Palesztinában, Ramallahban (már ha a biztonsági helyzet megengedi), Kína öt különböző pontján, Vietnámban pedig pont ugyanúgy két helyen, mint Olaszországban. Óriási távolságok persze Ázsiában is vannak, az igazi szélsőségekért pedig érdemes ránézni Oroszországra vagy Indonéziára.
A kisebb indonéz szigetekről könnyen több napba is beletelhet eljutni a jakartai nagykövetségre, ahol szerda délutánig 141 magyar választópolgárt vettek fel a névjegyzékbe. De az érdekesség kedvéért autóval akár egy 180 órás, 5200 kilométeres utat is össze lehet hozni Pápua tartomány fővárosából, Jayapurából (ugyanez az út 5 óra repülővel). Szibériában pedig szintén bőven vannak olyan helyek, amelyek több ezer kilométerre fekszenek a legközelebbi magyar követségtől, de igazából minden mástól is.
Egy mondat erejéig érdemes még kitérni Ausztráliára. A hatalmas ország keleti partvidékén három szavazókör is üzemel majd, úgyhogy igazán rosszul csak azok járnak, akik nyugaton, leginkább Perthben laknak: ők egy 3400 kilométeres útra készülhetnek Melbourne-ig.