Buda Péter szerint "Gundalf" kitálalásánál is árulkodóbb az, hogy a kormány nem tagadja: a titkosszolgálattal próbálta tönkretenni a TISZA Pártot. Szerinte ha az AH valódi nyomozást folytatna, nem tette volna közzé a kihallgatásról készült videót. Ezt a ,,hibát" politikai nyomásra követte el.
A rendszerváltás óta minden bizonnyal nem volt olyan nehéz 12 órájuk a belbiztonsági szolgálatoknak és a külügyminisztériumnak, mint hétfőről keddre virradóra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Először hétfő este jött ki a 444-en egy videó, amelyen a TISZA Párt egykori önkéntes informatikusa azt állította, hogy hónapokon keresztül orránál fogva vezette az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Azt a titkosszolgálati szervet, amely állítása szerint éppen őt akarta felhasználni a legnagyobb ellenzéki párt ellehetetlenítésére. A médiában "Gundalfként" ismertté vált Hrabóczki Dániel azt állította, hogy egy Theo nevű informátor előre tájékoztatta az AH nyomozásáról, és minden házkutatás vagy kihallgatás előtt figyelmeztette őt. Ha Hrabóczki igazat mond, abból két következtetést mindenképpen le lehet vonni: a magyar szolgálatok annyira felkészületlenek és óvatlanok, hogy még egy 19 éves fiú is meg tudja vezetni őket. Ráadásul megbomlott a szervezet egysége, és egy vagy több ismeretlen bizalmas információkat tud kiszivárogtatni.
A kormány ,,Gundalf" coming out-ja után is kitartott azon állítása mellett, miszerint a rivaldafénybe kilépő szereplők - akárcsak Szabó Bence százados - egy ukrán kémelhárítási nyomozást hátráltatnak azzal, hogy bizalmas részleteket hoznak nyilvánosságra.
Nem kellett sokat várni, a HVG már kedd reggel bevitte az újabb ütést a kormánypárti narratívának. Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese ezt nyilatkozta a lapnak:
Telkes szerint a nyilvánosságra került információk alapján egyértelmű, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezényelte le a Tisza párt informatikusa ellen irányuló akciót, melynek fő célpontja nem egy ukrán ügynökhálózat, hanem maga az ellenzéki párt volt. Márpedig Telkes András szerint ,,egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának."
Még délelőtt 10 óra sem múlt el, amikor kikerült a Vsquare-re egy baráti hangvételű beszélgetés Szijjártó Péter külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között. A hangfelvétel két szereplője arról egyeztet, hogy le kellene húzni az EU szankciós listájáról Aliser Uszmanov orosz oligarchát, Putyin egyik bizalmasának lánytestvérét. A magyar diplomácia vezetője - aki később elismerte, hogy ő szerepel a felvételen - kissé zavartan megígéri, hogy szlovák partnereivel ki fog állni az orosz érdekek mellet az EU-ban, majd azzal zárja a beszélgetést, hogy
Szijjártó Péter később azzal védekezett, hogy azért korteskedett Uszmanov mellett, mert a magyar kormány mindig is elítélte az EU szankciós politikáját, amely veszélybe sodorja Magyarország energiaellátását.
A szivárogtatások közt Buda Péter segít elnavigálni
De vajon megállja-e a helyét ez az érvelés? És hol hibáztak a magyar titkosszolgálatok? Hogy megértsük az óránként változó diplomáciai és belbiztonsági helyzetet, egy volt nemzetbiztonsági tiszttől, Buda Pétertől kértünk segítséget.
Volt nemzetbiztonsági főtisztként el tudja-e képzelni a látottak alapján, hogy ez a 19 éves fiatal ilyen csúnyán félre tudta vezetni a szolgálatokat?
**,,**Nem tartom kizártnak. Ugyanakkor persze bizonyítottnak sem. “Gundalf,” vagyis Hrabóczki Dániel tegnapi interjúja rengeteg kérdést vet fel, amelyeket bizonyítékokkal alátámasztva lehetne tisztázni. Azonban az ártatlanság vélelmének elve alapján a bizonyítási kényszer az őt gyanúba keverő hatóságokat terheli. Az semmiképpen nem elfogadható, hogy sejtetésekkel és tendenciózusan megvágott videofelvételekkel próbálják hírbe hozni, mielőtt lezárult volna bármiféle vizsgálat, ami megállapította a felelősségét. Gundalf reagálásból egy dolog látszik biztosnak, mindaddig míg azt az AH hihetően nem cáfolja: hogy átment azon a poligráfos vizsgálaton, amely azt volt hivatott megállapítani, hogy tart vagy tartott-e kapcsolatot külföldi titkosszolgálattal. Ezt a nem jelentéktelen részletet valamilyen okból levágták a nyilvánosságra hozott meghallgatási felvételről. Így jelenleg a következő a helyzet:
Csakhogy a hatóságok éppen abban a kérdésben hallgatták el az igazságot, ami a legfontosabb, tudniillik, hogy Gandalf együttműködik-e külföldi titkosszolgálattal. Vagyis egyelőre 1:0 Gundalfnak."
Mit mond el mindez a magyar belbiztonság állapotáról?
,,Mindenképpen aggasztó vészjelzésként kell az esetet értékelni, attól függetlenül, hogy Gundalf az interjúban hazudott-e vagy a meghallgatáson. Az mindenképpen nagyon komoly szakmai hiba, hogy ennyire félreismerték, és nem számítottak arra, hogy a meghallgatásának nyilvánosságra hozott felvételrészletei nem fogják arra sarkalni, hogy reagáljon.
A titkosszolgálatok bele lettek hajtva ebbe az ügybe, ebből fakadóan eltorzulnak a hangsúlyok, a teljesítési kényszer a propaganda azonnali kisegítésében jelenik meg, nem pedig az ügyek tényleges, türelemmel “kihordott” végigvitelében. Most látszik igazán, mi a hatása annak, ha a propagandaminiszter (az interjúalany Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterre értette ezt a megnevezést - a szerk.) a felelőse a titkosszolgálatoknak is."
Mennyire törvényes az, hogy a kormány közölte az AH kihallgatás összevágott videóját? És mennyire büntethető Hrabóczki Dániel amiatt, hogy kitálalt az ügyről?
,,A titokgazdának, jelen esetben az AH-nak, jogában áll feloldani a felvétel minősítését, amit ő nyilvánvalóan politikai utasításra tett meg, nem a maga feje után. Ha a törvény szellemét nézzük, és nem csupán a betűjét, akkor ez véleményem szerint nem törvényes lépés volt. Ugyanis erre csak különösen indokolt esetben, a titkosszolgálat nemzetbiztonsági törvényben szabályozott feladatát tiszteletben tartva, annak elősegítése érdekében kerülhetne sor.
Hrabóczki mindezek hátterén indokoltan érezhette feljogosítva magát arra, hogy amennyiben a titoktartási “szerződés” egyik fele feloldja magát a megállapodás alól, úgy ez a továbbiakban már rá sem érvényes. Annál is inkább, mert a videófelvétel beazonosíthatóvá tette őt a hangja alapján, és a manipulált felvétel - különösen az említett poligráfos rész levágásával - alkalmassá vált arra, hogy ő rágalmazás tárgyává váljon. Egy ilyen helyzetben a legtermészetesebb reakció a védekezés, ha már az állam nem látja el ezt a feladatát."
Van-e régiós példa ilyen manipulálási kísérletre? Lehet azt mondani, hogy ez már az orosz titkosszolgálatok működésére emlékeztet?
,,Ilyen fajta eseményt nem igazán tudok felidézni európai országok részéről. Az orosz vagy ahhoz hasonló országok részéről annál inkább.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy ki rendelte meg az akciót és az sem egyértelmű, hogy a titkosszolgálatok valóban a Tisza párt bedöntésére törekedtek-e. A kulcs "Henry", akinek a személyazonossága még nem került nyilvánosságra. Ön szerint az eddigi bizonyítékok alapján kit lehet sejteni az ügy hátterében?
,,Amit jelenleg láthatunk, az az, hogy van egy alapos gyanú, miszerint titkosszolgálati háttérrel próbálták - szó szerint - meghekkelni a magyar választásokat. Ezt a gyanút a Direkt36 anyagában megjelent információk, köztük nem utolsósorban Szabó Bence rendőrszázados “vallomása” támasztja alá. Ehhez adódott Gundalf tegnapi interjúja, amelyben elhangzottak olyan állítások, amelyek tovább erősítik ezt a gyanút. Ilyen állítás például az, hogy vélhetően ugyanez a csapat azért lobbizott náluk, hogy a rendőrségi nyomozás során ne kerüljön nyilvánosságra a korábbi kapcsalattartásuk ténye és annak üzenetváltásai, vagy az, hogy Henry egy időre eltűnt azt követően, hogy Gundalféknál rendőrségi házkutatás történt.
A titokzatos Theo személye, aki AH-s munkatársként hivatkozott magára és jelezte Gundalfék számára, hogy az AH is be fog kapcsolódni az eljárásba, szintén mutathat ebbe az irányba, noha erről nyilvánvalóan többet kellene tudnunk. A gyanú mindenesetre van annyira erős, hogy ezt a kormánynak kutyakötelessége, sőt, alkotmányos kötelessége volna tisztázni. Ha van valami, ami veszélyezteti az ország alkotmányos rendjét, az pont az, ha egy titkosszolgálat - hazai vagy külföldi - egy magyar politikai párt tönkretételén dolgozik.
Ehhez képest az ügynek erről a száláról a kormány semmit nem mond, ennek a gyanúnak a tisztázása érdekében a az ügy kirobbanását követő egy hétben semmit nem tett. Még csak nem is cáfolta azt. Ehelyett próbálta elvinni az ügyet egy teljesen másik irányba, miszerint ugye Gundalfékat - még a Tisza létrejötte előtt! - megkörnyékezhették külföldi titkosszolgálatok, egyébként nem Magyarországgal szembeni tevékenységre, hanem Ukrajna védelmében. Ehhez pedig felhasználja az AH-t, olyasmikre utasítva őket, amelyek ráadásul már ennek az állítólagos kémügynek a feltárását is ellehetetlenítik. Semmi más nem tud az ember eszébe jutni magyarázatként, minthogy kétségbeesett takargatnivalója van a kormánynak az ügyben."
Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese szerint az AH politikai utasításra ,,vezényelhette le” az akciót. Ön ezzel egyetért?
,,Ez azt gondolom, nyilvánvaló. Ahogy fentebb említettem, hogy a titkosszolgálati meghallgatások nyilvánosságra hozatala ellentmond minden szakmai logikának és a szolgálatoknál dolgozók természetes ösztöneinek. Nagyjából ahhoz hasonlítanám - elnézést a példáért -, mintha valaki intim felvételeket tenne fel a YouTube-ra saját magáról. Van ilyen persze, de az a perverzitás magas fokáról tanúskodik és egyszer és mindenkorra lenullázza az illető karakterét. Vagyis egy titkosszolgálat magától nem csinál ilyet.
A jelenlegi botrány intő jel kell, hogy legyen minden jövőbeli kormány számára, hova vezet ez a szándék."
Végül egy mai fejlemény. Szijjártó Péter beismerte, hogy Szergej Lavrov kérésére húzatta le Aliser Uszmanovot az uniós szankciós listáról. Ez mennyiben kérdőjelezi meg Magyarország szuverenitását, melynek védelmére külön hivatalt is létrehozott a kormány?
,,Az esetet a maga kontextusában kell szemlélni. A magyar kormány külpolitikája már régen és számos egyéb, legalább ennyire súlyos kérdésben az orosz stratégiával van összehangolva. Ezzel a háttéren korántsem meglepő, hogy
Mindez teljesen szembe megy a szövetségesi érdekeinkkel, mely szövetségnek azért lettünk önként tagjai, mert - nem ok nélkül - ebben láttuk a leghatékonyabb képviseleti lehetőségét nemzeti érdekeinknek. Az elmúlt évek során következetesen olyan politikát folytatunk, amely nem csak európai szövetségesi érdekeinkkel megy szembe, hanem egyben éppen az egyik legfőbb ellenérdekelt ország, Oroszország érdekeit szolgálja ki. Tehát nem pusztán Európát hagyjuk cserben, hanem a leghatékonyabban az európai szövetségesi rendszerben érvényesíthető magyar nemzeti érdekeket is. Na ezt nevezem én a magyar szuverenitást fenyegető igazi és stratégiai veszélynek."