Új jelentés: a világ szupergazdagjai 2,84 billió dollárt rejtegetnek adózatlan offshore számlákon, többet, mint az emberiség alsó felének vagyona
Az Oxfam elemzése szerint a világ leggazdagabb 0,1 százaléka által offshore adóparadicsomokban elrejtett, adózatlan vagyon összege meghaladja a Föld legszegényebb 4,1 milliárd emberének együttes vagyonát.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csütörtökön közzétett jelentés rámutat, hogy a Panama-iratok kiszivárgása után egy évtizeddel a globális elit továbbra is egy bonyolult nemzetközi pénzügyi rendszert használ arra, hogy óriási vagyonokat vonjon ki a nyilvános ellenőrzés és az adóztatás hatóköréből.
A Euronewsnak nyilatkozva Christian Hallum, az Oxfam adópolitikai vezetője elmondta, hogy a szupergazdagok továbbra is „vagyonok óceánjait” rejtik el, és figyelmeztetett: ez nem pusztán ügyes könyvelés kérdése, hanem a „hatalom és a büntetlenség” problémája.
A brit székhelyű, több mint 20 független civil szervezetből álló nemzetközi szövetség szerint mintegy 3,55 billió dollár (3,08 billió euró) magánvagyon marad adózatlanul és be nem jelentve offshore számlákon.
Ez az összeg csaknem megegyezik az Egyesült Királyság teljes gazdasági teljesítményével, és több mint kétszerese a világ 44 legkevésbé fejlett országának együttes GDP-jének.
E rejtett vagyon koncentrációja különösen szembetűnő: a legfelső 0,1 százalék birtokolja az összes adózatlan offshore vagyon mintegy 80 százalékát, mintegy 2,84 billió dollárt (2,47 billió eurót).
E csoporton belül a felső 0,01 százalék töredéke egyedül 1,77 billió dollárral (1,53 billió euróval) rendelkezik.
Hallum a Euronewsnak kifejtette, hogy az adóparadicsomok üzleti modellje továbbra is erős, mert „a szupergazdagoknak megvan az anyagi lehetőségük arra, hogy vagyonkezelőket és könyvelőket bízzanak meg egyre kifinomultabb, sokszor túlcifrázott adóelkerülési megoldások kidolgozásával”.
Miközben az offshore pénzügyi vagyon teljes állománya 2023-ban becslések szerint 13,25 billió dollárt (11,51 billió eurót) tett ki, ami a globális GDP 12,48 százalékának felel meg, az adózatlan rész aránya azóta nagyjából 3,2 százalékon stabilizálódott.
Az Oxfam most arra szólítja fel a brit kormányt és a többi G7-vezetőt, hogy vezessenek be tartós, progresszív vagyonadót a szupergazdagokra az elveszett bevételek visszaszerzésére.
A szervezet szerint ezek a források kulcsfontosságúak a globális szegénység mérsékléséhez, a zöld gazdaságra való átállás támogatásához és a leépülő közszolgáltatási infrastruktúra megerősítéséhez.
A Euronews azt kérdezte Hallumtól, hogy valóban megoldást jelenthet-e a vagyonadó, tekintve, hogy a szupergazdagok éppen az adók teljes elkerülésére veszik igénybe az offshore szolgáltatásokat.
Az Oxfam adópolitikai vezetője úgy válaszolt, hogy „a vagyonadó önmagában nem oldja meg az offshore-problémát, de amikor a leggazdagabb 0,1 százalék birtokolja az összes offshore adózatlan vagyon mintegy 80 százalékát, akkor úgy gondoljuk, hogy az adóparadicsomok miatti veszteségeinket nem lehet elválasztani a szélsőséges egyenlőtlenség kérdésétől”.
„Ha valóban komolyan akarunk fellépni ezzel az üzleti modellel szemben, növelnünk kell a pénzügyi átláthatóságot, de foglalkoznunk kell azzal a szélsőséges egyenlőtlenséggel is, amely hajtja az adóparadicsomok szolgáltatásai iránti keresletet. Ezért van szükségünk vagyonadóra a szupergazdagokra” – zárta szavait Hallum.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem zárják be szerkezeti reformokkal a fennmaradó kiskapukat, és nem jön létre valóban inkluzív globális együttműködési stratégia, az offshore rendszer továbbra is biztonsági szelepként szolgál majd a világ leggazdagabbjai számára a többség kárára.
Globális adókeret: erősödik a nyomás
A jelentős akadály az adóelkerülés elleni küzdelemben abból fakad, hogy az Automatikus információcsere-rendszert (AEOI) egyenlőtlenül vezetik be.
Noha tavalyig 126 joghatóság csatlakozott a közös jelentéstételi szabványhoz (CRS), köztük olyan nagy pénzügyi központok, mint Szingapúr és a Brit Virgin-szigetek, a globális dél számos országa kimarad.
Hallum a Euronewsnak elmondta, hogy a „kölcsönösség” követelménye komoly akadály a fejlődő államok számára, mivel előbb bonyolult rendszereket kell kiépíteniük a tényleges tulajdonosok azonosítására és az adatok más országoknak történő továbbítására, csak ezután kaphatnak információt saját állampolgáraik offshore vagyonáról.
„Azoknak a mechanizmusoknak a kialakítása, amelyek révén az információk a pénzügyi intézményektől az illetékes hatóságokhoz jutnak, még a pénzügyileg legfejlettebb országok számára is rendkívül megterhelő feladat, sok fejlődő ország számára pedig gyakorlatilag meghaladja a képességeiket” – magyarázta a szakértő.
Hallum példaként Ghánát említette, amely 2014-ben írta alá a CRS-t, de csak 2022-ben kezdett adatokat kapni, miután a becslések szerint mintegy 1 millió dollárt (862 800 eurót) fordított a szükséges kapacitások kiépítésére.
Ez a technikai és pénzügyi teher gyakran megakadályozza a forráshiánnyal küzdő kormányokat abban, hogy hozzáférjenek azokhoz a létfontosságú adatokhoz, amelyek segíthetnének a kieső adóbevételek visszaszerzésében.
Az offshore adóelkerülés tartósan nagy mértéke felgyorsította a globális adózás irányítási rendszerének átalakulását.
2024 novemberében az ENSZ tagállamai elfogadták a nemzetközi adóügyi együttműködésről szóló ENSZ-keretegyezmény mandátumát.
A hivatalos tárgyalások 2025 elején indultak, és várhatóan 2027-ig tartanak, céljuk pedig, hogy a jelenlegi, OECD által irányított rendszernél befogadóbb keretrendszert hozzanak létre.
Hallum megjegyezte, hogy a globális dél számos kormánya hangosabban követeli az átláthatóság növelését, mint az északi országok, részben azért, mert az offshore-ban elrejtett vagyon jellemzően a leggazdagabb nemzetek felé áramlik.
A vagyonadó mellett – magyarázta Hallum – az Oxfam egy globális vagyon-nyilvántartás létrehozását is sürgeti, amely a tényleges tulajdonosokat követné nyomon a különböző joghatóságok között, valamint a nyilvános nyilvántartások megnyitását, hogy „át lehessen látni az ingatlanokat és más eszközöket elrejtő fedőcégeken és trösztökön”.
Hallum a Euronewsnak elmondta, hogy ezek az intézkedések, kiegészítve az adóhatóságokba történő nagyobb befektetésekkel, megteremtenék azt az „információs infrastruktúrát”, amely szerkezetileg is megnehezítené az adóelkerülést, és biztosítaná, hogy a szupergazdagok méltányos részt vállaljanak azoknak a társadalmaknak a finanszírozásából, amelyekben tevékenykednek.
Európai adatok
Míg az Oxfam elemzése globális adatokra összpontosít, az Offshore világ atlasza az összes offshore vagyonról – nemcsak az adózatlan összegekről – ad másfajta képet, és lehetővé teszi az európai összefüggések vizsgálatát is.
Az EU Tax Observatory és a Norvég Adókutató Központ kezdeményezését Gabriel Zucman és más közgazdászok adatai alapján állították össze.
A becslések szerint az offshore vagyon továbbra is magas szinten maradt a kontinensen: az uniós tagállamok közül Görögország rendelkezik a gazdaságához viszonyítva a legnagyobb állománnyal, amely mintegy a GDP 80 százalékának felel meg.
Emellett Görögország a társaságiadó-bevételeinek 47 százalékát veszti el, ami a legmagasabb arány Európában, ezt követi Németország 29, illetve Észtország 24 százalékkal.
Az első ötöst Franciaország és az Egyesült Királyság egészíti ki, mindkettő a becslések szerint bevételei 16 százalékától esik el.
A beszámolók szerint a görög vagyon nagy része Svájcban található, amely Luxemburg, Ciprus és a Csatorna-szigetek mellett továbbra is az offshore vagyon egyik fő felvevőhelye.