Ugrik az olajár, esnek az európai részvények Trump első, iráni háború óta tartott beszéde után: az USA tovább ütné Iránt.
A győzelem bejelentése vagy az Irán elleni háború stratégiájának tisztázása helyett az amerikai elnök újabb támadásokat ígért a következő két-három hétben, ami újjáélesztette az infláció gyorsulása és a gazdasági növekedés lassulása miatti félelmeket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni háború mielőbbi lezárásába vetett remények gyengülése lenyomta az európai és ázsiai részvényárfolyamokat, miközben csütörtök kora reggel új lendületet adott az olajáraknak. A nemzetközi referenciaértéknek számító Brent nyersolaj ára 13 órára (CET) majdnem 8 százalékkal, hordónként 109 dollár fölé emelkedett. Ugyanebben az időben az amerikai benchmark, a WTI 8,2 százalékkal 108,30 dollárra drágult hordónként.
Az amerikaiakhoz intézett főműsoridős beszédében Donald Trump úgy fogalmazott: „A következő két-három hétben rendkívül keményen le fogunk rájuk csapni. Visszaküldjük őket a kőkorszakba, ahová tartoznak.”
Az amerikai elnök további csapásokat helyezett kilátásba az energiainfrastruktúra ellen arra az esetre, ha nem sikerül megállapodásra jutni Teheránnal. Trump azt is mondta, hogy az Egyesült Államok hamarosan „befejezi a munkát” Iránban, mivel „a legfontosabb stratégiai célok megvalósítása a végéhez közeledik”, így a hadműveletek rövid időn belül lezárulhatnak.
Trump nem tett említést arról a közelgő határidőről, amelyet Iránnak szabott a Hormuzi-szoros megnyitására – ez a globális olaj- és gázszállítás szempontjából kulcsfontosságú vízi útvonal –, miután korábban azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok támadást indít az ország energiainfrastruktúrája ellen, ha a szorost nem nyitják meg újra. Nem vázolt fel egyértelmű menetrendet sem az ellátási zavarok megszüntetésére, amelyek az egekbe hajtották az energiaárakat.
„A piac csalódottan reagált, mert Trump elnök beszéde messze elmaradt attól, amit a piac várt” – mondta Takashi Hiroki, a tokiói Monex vezető stratégája. „Nem hangzott el semmilyen konkrétum az Iránnal folytatott ellenségeskedés befejezéséről.”
„A piacot most egyértelmű tűzszüneti menetrend érdekelné” – tette hozzá.
Hogyan reagálnak a vezető tőzsdék?
Az európai részvényindexek csütörtök reggel mínuszban nyitottak, és a következő órákban sem tudtak magukhoz térni. Kora délutánra a londoni FTSE 0,4 százalékos, a párizsi CAC 40 1 százalékos, a frankfurti DAX pedig 1,8 százalékos mínuszban állt. Milánó és Madrid vezető indexei ekkor rendre 1,2, illetve 1,1 százalékkal estek.
A legjobban teljesítő papírok közé tartozott az ENI S.p.A., amelynek árfolyama 13 óra körül (CET) csaknem 4 százalékkal járt magasabban, míg a TotalEnergies részvényei több mint 2,8 százalék pluszban forogtak. Ezzel párhuzamosan a Deutsche Telekom 5,8 százalékkal esett, és a Schneider Electric, az Infineon Technologies, valamint a Deutsche Bank is a leggyengébben teljesítők között volt, 3,7 és 5 százalék közötti mínusszal.
Az euró csaknem 0,7 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben, az árfolyam 1,1513 volt.
Ázsiában is jelentős veszteségekkel zártak a vezető tőzsdeindexek: a tokiói Nikkei 225 2,4 százalékkal, a dél-koreai Kospi 4,5 százalékkal esett.
A hongkongi Hang Seng 1,1 százalékkal, a sanghaji kompozit index 0,7 százalékkal gyengült.
Az amerikai határidős indexek 1,1 és 1,6 százalék közötti mínuszt jeleztek előre.
Az arany és az ezüst ára is esett: az arany 3,4 százalékkal 4 651,40 dollárra unciánként, az ezüst pedig 6,6 százalékkal 71,60 dollárra gyengült unciánként.