Az EU népessége 2026-ban várhatóan 453 millió fővel tetőzik, majd fokozatosan csökkenni kezd. Az Eurostat előrejelzése szerint 2100-ra, ha a bevándorlás nem pörög fel drasztikusan, az EU népessége 34%-kal csökken, ami jelentős hatással lesz a munkaerőpiacra.
Az Európai Unió népessége az évszázad végére a migráció nélkül egyharmadával fog csökkenni, és a következő 25 évben évente 1 millió munkavállalónak megfelelő embert veszít, mivel Olaszországot és Spanyolországot a népesség fenyegető összeomlása fenyegeti - derül ki a legfrissebb adatokból.
Az Eurostat hivatalos előrejelzései szerint az EU népessége 2050-re mintegy 9%-kal csökken 2025-höz képest, ha a migráció teljesen megszűnik. Az előrejelzések szerint a csökkenés a következő évtizedekben is folytatódik, és 2075-re eléri a 23%-ot, 2100-ra pedig a 34%-ot.
A munkaerőhiány a demográfiai változások egyik legfontosabb aspektusa. Peter Bosch, az Egmont Intézet tudományos főmunkatársa szerint az EU 2050-ig várhatóan évente mintegy 1 millió munkavállalót veszít.
Ha a munkaerő-piaci részvételi arányok életkor és nem szerint a 2011 és 2022 között megfigyelt átlagos szinten maradnak, akkor a munkaerő 2070-re várhatóan 20,2%-kal fog csökkenni. Ez mintegy 42,8 millió munkavállaló csökkenését jelenti - derül ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának () jelentéséből. Kedvezőtlenebb forgatókönyvek esetén a csökkenés még meredekebb, 26,7%-os, azaz 55,9 millió főre tehető.
A JRC kutatói hangsúlyozzák, hogy "a migráció döntő szerepet játszhat az EU munkaerőpiacának alakításában az elkövetkező évtizedekben, különösen, ha a migránsokat sikeresen foglalkoztatják és integrálják a munkaerőpiacra".
Több tanulmány is vizsgálta, hogy az EU esetleges bővítése hogyan segíthet az előre jelzett munkaerőhiány kezelésében. Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a "Big Bang" néven ismert 2004-es történelmi bővítés jelentős előnyökkel és erős gazdasági növekedéssel járt mind az új tagállamok, mind az EU egésze számára.
Hogyan fog változni Európa népessége 2050-re és 2100-ra? Mely országokban lesz a legmeredekebb a csökkenés? És hogyan alakul az átlagéletkor az EU-tagállamok és a tagjelölt országok között?
Az Eurostat előrejelzései egyértelműen azt mutatják, hogy az EU tagállamaiban meredek népességcsökkenés várható a 2100-ig tartó évtizedekben.
Ha 2025-ben 100 ember él az EU-ban, akkor 2050-re ez a szám 91-re, 2075-re 77-re, 2100-ra pedig - migráció nélkül - mindössze 66-ra csökken. Más szóval minden harmadik ember eltűnne a következő 75 évben.
Olaszország és Spanyolország 2100-ra elveszíti lakosságának felét.
Az Eurostat szerint, ha nem lesz migráció, Olaszország és Spanyolország 2100-ra várhatóan elveszíti népességének mintegy felét. Olaszország lakossága várhatóan 52%-kal, Spanyolországé pedig 49%-kal csökken a 2025-ös szinthez képest.
Az előrejelzések szerint több más országban is 40% feletti csökkenés várható, többek között Máltán (48%), Portugáliában (44%), Görögországban (44%) és Horvátországban (40%).
Az Eurostat előrejelzései szerint az EU tagállamai közül Franciaországot és Írországot érinti legkevésbé a népességfogyás. Az előrejelzések szerint Franciaország népessége 2100-ig mindössze 13%-kal, Írországé pedig 15%-kal csökken.
Valójában Írország lesz az egyetlen olyan uniós ország, amelynek népessége az előrejelzések szerint 2050-re növekedni fog, a 2025-ös szinthez képest mintegy 4%-kal.
Bővítés = fiatalság-import?
Általánosságban elmondható, hogy az uniós tagjelölt országok lakossága fiatalabb, mint az Unió átlaga, Szerbia és Ukrajna kivételével. Az Eurostat szerint 2024-ben az EU lakosságának 30,8%-a 0-29 éves lesz. Ezt az arányt csak Szerbia (30,1%) és Ukrajna (30,4%) haladja meg.
A másik hét tagjelölt ország lakossága lényegesen fiatalabb, a fiatalok aránya meghaladja a 40%-ot Törökországban (44,3%) és Koszovóban (48,3%).
Törökország kiemelkedik a sorból a 2024-ben több mint 85 milliós népességével, annak ellenére, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások jelenleg megrekedtek.
Mivel az elöregedés a tagjelölt országokban is valóság, és Törökországon kívül a legtöbb ország lakossága viszonylag kicsi, az esetleges EU-bővítés hatása továbbra is bizonytalan.
A Carnegie Endowment Stefan Lehne és munkatársai által nemrégiben készített jelentés megjegyezte, hogy "a tagjelölt országok, Közép- és Kelet-Európa nagy részéhez hasonlóan, szintén népességfogyással és munkaerőhiánnyal néznek szembe".
A KKK A demográfiai kilátások az európai munkaerő-részvétel jövőjéről című jelentése szerint a migráció növelheti a jövőbeli munkaképes korú népesség számát.
A bővítés önmagában talán nem fordítja meg teljesen Európa demográfiai hanyatlását, de megadhatja azt a lendületet, amelyre az EU-nak szüksége van a probléma kezeléséhez.
Az Európai Bizottság sikertörténetként említi a 2004-es történelmi "Big Bang" bővítést: "Az elmúlt 20 évben mind az EU, mind az újonnan csatlakozott országok növekedést és jólétet tapasztaltak" - állapította meg a Bizottság.
Az EKB szakértői: A külföldi munkavállalók segíthetnek
Az Európai Központi Bank (EKB) szakértőinek friss elemzése is azt hangsúlyozta, hogy a külföldi munkavállalók egyre fontosabb szerepet játszanak az euróövezet munkaerőpiacain.
Megjegyezték, hogy a régió elöregedő népessége komoly kihívást jelent a munkaerő bővülése és következésképpen a gazdasági növekedés szempontjából.
"Ahogy adataink mutatják, a külföldi munkavállalók segíthetnek e kihívások kezelésében és leküzdésében. A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években támogatta az euroövezeti munkaerő erőteljes növekedését, némileg ellensúlyozva a negatív demográfiai tendenciákat" - mondták az EKB szakértői.