Az új tagállamokban nagyrészt a megszerzett gazdasági erőnek köszönhetően élvez nagy támogatottságot az uniós tagság. Az Euronews Business közelebbről megvizsgálja az újonnan csatlakozott országok GDP-növekedését az EU 2004-es történelmi bővítése óta.
Az Eurobarométer 2025 elején végzett felmérése szerint az uniós polgárok közel háromnegyede (74%) úgy véli, hogy országa számára előnyös volt a blokkhoz való csatlakozás, ami a legmagasabb érték azóta, hogy kérdést 1983-ban először feltették.
A válaszadók a gazdasági növekedést (28%) és az új munkalehetőségeket (26%) emelték ki, mint országuknak az uniós tagságból származó legfőbb előnyeit. Az adatok alátámasztani látszanak az értékelésüket.
A Cseh Köztársaságban az egy főre jutó GDP a 2004-es 45%-ról 2024-re az uniós átlag 74%-ára emelkedett, 9 490 euróról 29 940 euróra. Litvániában ugyanebben az időszakban 26%-ról 68%-ra, 4960 euróról 27 350 euróra emelkedett.
Az indexálás egy másik módot kínál az elmozdulás megragadására. Az egy főre jutó GDP euróban kifejezett értékének 2004-ben 100-ra történő beállítása minden egyes ország esetében egyértelműen lehetővé teszi annak összehasonlítását, hogy a jövedelmek hogyan változtak azóta. A 120-ra való emelkedés azt jelzi, hogy az átlagos jólét 20%-kal magasabb, mint 2004-ben; a 90-re való csökkenés azt jelzi, hogy 10%-kal alacsonyabb, mint a kiindulási érték.
Ötszörös növekedés Romániában és Bulgáriában
Az elmúlt 20 évben, 2004 és 2024 között, miközben az EU-ban az egy főre jutó GDP 88%-kal nőtt, és az index 100-ról 188 pontra emelkedett, a 13 új tagállamban a növekedés kifejezetten fellendült. A legerősebb növekedést Románia és Bulgária könyvelte el, 558%-kal, illetve 500%-kal, és az index mindkét országban elérte a 600-as értéket.
Ebben az időszakban az egy főre jutó GDP Romániában 2 820 euróról 18 560 euróra, Bulgáriában pedig 2 710 euróról 16 260 euróra emelkedett.
A balti államokban is hasonlóan lenyűgöző növekedési tendenciákat regisztráltak az elmúlt két évtizedben: Litvániában 405%-kal, Lettországban 336%-kal, Észtországban pedig 305%-kal nőtt az egy főre jutó GDP.
Növekvő vásárlóerő
A vásárlóerő-standard (PPS) megint más megvilágításba helyezi az új tagállamok gazdasági növekedési történeteit. Elméletileg egy PPS-sel minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet megvásárolni.
Az EU-ban az egy főre jutó GDP-t PPS-ben 100-ra indexálják. 2004-ben Románia és Bulgária egyaránt a legalacsonyabb, egyenként 35 %-os értékkel rendelkezett, ami 65%-kal az uniós átlag alatt van. Két évtizeddel később azonban Románia vásárlóereje több mint kétszeresére nőtt, és elérte a 78-as indexet, míg Bulgáriáé 66-ra emelkedett.
Litvániában 50-ről 88-ra, Lettországban 45-ről 71-re, Lengyelországban 52-ről 79-re, Észtországban pedig 56-ról 79-re emelkedett az index. A 100-as uniós átlag felé történő elmozdulás azt jelenti, hogy ezek az országok felzárkóznak az uniós normákhoz.
Szlovéniában szerényebb növekedést regisztráltak, 87-ről 91-re, a Cseh Köztársaságban pedig 81-ről 91-re emelkedett az index ugyanebben az időszakban.
Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a 2004-es bővítés "számos jelentős előnnyel és lenyűgöző gazdasági növekedéssel járt az új tagok és az EU egésze számára".
A tudományos munkák nagyjából alátámasztják ezt a nézetet. Basile Grassi, a Bocconi Egyetem közgazdásza megállapítja, hogy a csatlakozás az új tagállamok jövedelmét anélkül emeli, hogy a régi tagállamok jövedelmét csökkentené. Szavai szerint az EU bővítése inkább egy pozitív összegű játéknak tűnik.
Mekkora az EU-tagjelölt országok gazdasága?
Jelenleg kilenc ország hivatalos EU-tagjelölt: a nyugat-balkáni országok: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, valamint Ukrajna, Moldova, Grúzia és Törökország, továbbá egy potenciális jelölt, Koszovó.
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a 2030-ig tartó újabb csatlakozási kör "reális", és a sor elején Ukrajna, Moldova, Albánia és Montenegró áll.
A GDP-hez mérten e gazdaságok többsége viszonylag kicsi. Az Eurostat szerint 2024-ben az EU termelése 18 billió eurót tett ki.
A 10 csatlakozni kívánó ország 1,63 billió euróval gazdálkodott, ebből egyedül Törökország 1,25 billió eurót tett ki. Ha Törökországot kivesszük, a kilenc fennmaradó tagjelölt ország együttesen mindössze 381 milliárd eurót termel, kevesebbet, mint Dánia 392 milliárd eurót.
Ha Törökországot, Ukrajnát és Szerbiát kizárjuk, a fennmaradó hét ország együttes teljesítménye csekély 130 milliárd euróra csökken, ami kisebb, mint a jelenlegi EU-tagok kétharmadának teljesítménye.