Az európai energiaunió helyzetéről szóló éves jelentés szerint Európa még mindig Oroszországtól függ gázimportjának közel egyötöde tekintetében, miközben az EU végrehajtó szerve aggódik a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás lassú üteme miatt.
HIRDETÉSAnnak ellenére, hogy a Kreml 2022-ben megkezdte az Ukrajna elleni totális háborúját, az EU gázellátásának közel egyötöde még mindig Oroszországtól függ. Kadri Simson energiaügyi biztos cáfolta, hogy az EU kész lenne erre a területre is kiterjeszteni az Oroszországot sújtó, egyre bővülő szankciórendszert.
"Továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk az orosz gáz kivonásának befejezése mellett, ami Európa energiaellátásának biztonságát nem veszélyezteti" - mondta Simson Brüsszelben újságíróknak, amikor bemutatta az európai energiaunió helyzetéről szóló éves jelentést.
A dokumentum elismeri, hogy bár az orosz gázfogyasztás drámai mértékben csökkent az invázió előtti 150 milliárd köbméterhez képest - ami az összes import 45%-át teszi ki - az idei év első nyolc hónapjában még mindig Oroszországból jött az import 18%-a, ami valamivel több, mint az Egyesült Államokból származó teljes LNG-behozatal, vagyis Oroszország még mindig Európa második legnagyobb szállítója Norvégia után.
Arra a kérdésre, hogy a Bizottság tervez-e szankciókat bevezetni az orosz földgázimportra, különösen most, hogy a tranzitmegállapodás lejártával az év végén mindenképpen megszűnik az ukrán földgázszállítás, Simson azt mondta, hogy Oroszország már elvesztette minden olyan befolyását, amellyel egykor az EU felett rendelkezett, amikor a legnagyobb gázszállítmányokat ellenőrizte.
"Azok a mennyiségek, amelyeket egyes vállalatok még mindig kapnak Oroszországtól, már nem teszik lehetővé [számára], hogy zsaroljon minket - vannak alternatívák" - mondta Simson, megjegyezve, hogy Európa gáztárolói már jóval a tél beállta előtt megteltek.
Az EU intézményei szervei felkészültek arra, amikor az orosz Gazprom és Ukrajna közötti tranzitmegállapodás az év végén lejár - mondta. "Találtunk alternatív szállítási útvonalakat, és a tagállamok vagy azok vállalatai, amelyek még mindig kapnak gázt Oroszországtól, [kaptak] két plusz évet a többi vállalathoz képest, amelyeknél Oroszország úgy döntött, hogy 2022-ben... megszakítja a gázszállítást".
A Bizottság eltökélte, hogy az orosz gázt, amely már nem Ukrajnán keresztül érkezik - megfosztva Kijevet a tranzitdíjaktól -, ne irányítsák át egyszerűen csak más útvonalakra. "Ez a munka folyamatban van" - mondta Simson, ismét anélkül, hogy pontosította volna, hogy küszöbön állnak-e ezzel kapcsolatos büntetőintézkedése.
"A legnagyobb küldetésem az, hogy ösztönözzem azokat a vállalatokat, amelyek még mindig orosz vezetékes gázt kapnak... arra, hogy kiszámíthatóbb alternatívákat válasszanak" - mondta a biztos.
Simson ugyanakkor elismerte, hogy a cégek továbbra is legálisan importálhatnak Oroszországból, amíg nincsenek szankciók. Sürgette a kormányokat, hogy "használják ki azokat az eszközöket", amelyekről a gázpiaci szabályok közelmúltbeli felülvizsgálata során állapodtak meg, és amelyek lehetővé teszik az orosz LNG-import egyoldalú betiltását, amit eddig egyetlen uniós tagállam sem alkalmazott.
A ma bemutatott jelentés 2015 óta évente elkészül, nevét Donald Tusk akkori és jelenlegi lengyel miniszterelnök által indított energiauniós kezdeményezésről kapta. Ez válasz volt az energiabiztonsági aggályokra, amelyeket Moszkva korábbi lépései váltottak ki, amelyekkel politikai nyomást gyakorolt Ukrajnára és Európára a gázszállítások "fojtogatásával".
A jelentés a Bizottság aggodalmát fejezi ki az európai energiaátalakítás ütemével kapcsolatban is. Simson kiemeli, hogy fel kell gyorsítani a szélturbinák, a napelemek és más megújuló energiaforrások infrastruktúrájának kiépítését, ha az EU 2030-ra el akarja érni a 42,5%-os zöld energiára vonatkozó célkitűzését, annak ellenére, hogy e két energiaforrás tavaly megelőzte a fosszilis tüzelőanyagokat a blokk villamosenergia-termelésében.
Az EU-tagok közül egyedül Franciaország nem teljesítette még a 2020-ra kitűzött 20%-os megújulóenergia-célkitűzését, és a Bizottság "párbeszédet folytat" Párizzsal az ügyről - mondta Simson, aki nem kívánta pontosítani, hogy hivatalos kötelezettségszegési eljárást fontolgatnak-eű. Az észt politikus elmondta, hogy az EU végrehajtó testülete támogatja a villamosenergia-vásárlási megállapodások és az államilag támogatott "különbözeti szerződések" fokozott alkalmazását az átállás további felgyorsítása érdekében, amint azt az európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés ezen a héten javasolta.
"Ez a jelentés egyértelmű üzenet a Bizottság és az uniós tagállamok számára: ideje komolyan foglalkozni a végrehajtással" - mondta Luke Haywood, az Európai Környezetvédelmi Iroda, egy nem kormányzati szervezet ernyőszervezetének éghajlat- és energiapolitikai vezetője. "Az új mandátumban munkacsoportokat kell felállítani az energiamegtakarítás, a megújuló energiaforrások és a villamosítás terén elért eredmények értékelésére."