EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Negyvenéves csúcson van az infláció Németországban

Eladásra váró használtautók a németországi Hamburgban
Eladásra váró használtautók a németországi Hamburgban Szerzői jogok Martin Meissner/AP
Szerzői jogok Martin Meissner/AP
Írta: Magyar ÁdámMTI
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

De még így is jóval alacsonyabb, mint a magyar, az élelmiszerárak például fele olyan gyorsan nőnek.

HIRDETÉS

Sorra dőlnek az inflációs rekordok az Európai Unió tagállamaiban. A közösség legnagyobb gazdasága, Németország szerdán jelentette be az áprilisi értéket, ami az elmúlt negyven év legmagasabbja, 7,4 százalék.

Romániában szintén új adatokat közöltek szerdán, ezek szerint az éves inflációs ráta 13,8 százalék volt áprilisban. Hollandiában a tíz százalékot közelíti az áremelkedés mértéke, a balti államokban pedig ennél is rosszabb a helyzet, Észtországban 19 százalékon áll az infláció.

A Baltikumhoz hasonlóan a legtöbb uniós országban elsősorban az energiaárak növekedése hajtja az inflációt. Németországban például 33 százalékos árnövekedés volt az energiaszektorban tavaly áprilishoz képest. A szolgáltatások csak 2,3 százalékkal, a ruházati cikkek 3,4 százalékkal drágultak egy év alatt.

Magyarországon a hatósági árak miatt más a helyzet, az energiapiac válságából a lakosság semmit sem érzékel. Az infláció azonban ennek ellnére is magas, áprilisban 9,5 százalékos volt. Ennek pedig jórészt az élelmiszerár-emelkedés az oka.

Az élelmiszerárak Németországban 8, Romániában 13,5 százalékkal emelkedtek áprilisban az egy évvel korábbi árszinthez képest, Magyarországon pedig 15,6 százalékkal. A GKI kutatóintézet szerdai jelentése szerint ráadásul az emberek a hivatalos statisztikánál sokkal magasabb, 22 százalékos drágulást érzékelnek a boltokban.

Amit érzékelünk, az még a statisztikánál is rosszabb

A GKI kutatói az MTI-nek megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.

Az eltérésben szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe - különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé -, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér. További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).

Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott - írták.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az orosz elnök szerint a szankciók erősítik az orosz gazdaságot

IMF: magas infláció, lassabb növekedés várható idén

Öt év után először csökkentette irányadó kamatlábait az Európai Központ Bank