A görög kis- és közepes vállalkozások sínylették meg legjobban a válság és a válságkezelés éveit. Most befektetőbarát környezetet várnak a kormánytól, hogy újra megerősödhessenek.
Súlyosan érintették a válság évei a görög gazdaság gerincét adó kis- és közepes vállalkozásokat. A fizetések csökkentésével esett a vásárlóerő.
2009 és 2017 között több mint 240 ezer kis és közepes cég szűnt meg, 924 ezer állástalan ember maradt utánuk. Leginkább az építőipart sújtotta a veszteség: csak ebben 6 év alatt több mint 150 ezer vállalkozást számoltak fel. Hrisztosz Lúszisz vállalkozó úgy számolja: a válság neki és üveg építőanyagokat gyártó cégének másfélmillió euró veszteséget jelentett.
"Csak a gyerekeim miatt nem öltem meg magam"
- 2012-ben abban a nehéz helyzetben voltam - meséli, - hogy a 26 emberemből 22-t el kellett küldenem. Azt hiszem érthető, hogy ott, abban a pillanatban, nem csak én, hanem más vállalkozók, akik ugyanezt tették, csak azért nem öltük meg magunkat, mert valami visszatartott bennünket. Talán a gyerekeink.
A nehézségek ellenére újítani próbált volna, de a görög vásárlóknak nem volt pénzük, a bankok pedig nem adtak hitelt az export fellendítésére.
- Még mindig nem vagyok ura a helyzetnek - vallja be, - továbbra is csak az tart fenn, hogy el kell látnom a két gyerekemet.
"Hasznunk is származik a válságból"
A válság idején ugyanakkor új vállalkozások is indultak. A Yoleni például gasztronómiával párosítja a görög termékek kivitelét. Tulajdonosa, Nikosz Kúrisz online kezdte az üzletet, az első boltját 2016-ban nyitotta. Azóta már újabb üzlete nyílt az Egyesült Államokban, ahol hamarosan további kettővel bővülhet a hálózat.
- Egyrészt mindannyiunkat szorítanak a szigorú adórendszer és biztonságialap-hozzájárulás keretei - ismeri be, - de másrészt hasznunk is származik a válságból, például a munkaerő költsége csökkent. Nagyon fontos lenne látnunk a kormányzat erőfeszítéseit a munkanélküliség mérséklésére, hogy a családoknak bevételük legyen, amit el is költhetnek a piacon. Nagyon fontos lenne megnyitni a támogatási csatornákat, és vannak nagyon komoly üzleti kezdeményezések, amelyeket az állam és bankok támogathatnának.
"Pozitív jelet kell adnunk a befektetőknek"
Az üzleti élet szereplőinek egy célja van: gazdasági stabilitásra lenne szükségük, amely megfelelő környezetet biztosít a befektetések számára. Kosztasz Mihalosznak, az athéni kereskedelmi és iparkamara elnökének egyértelmű elképzelése van a szükséges lépésekről.
- Az eljárásrend egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, változások az adórendszerben - sorolja, - és természetesen fel kell gyorsítani a privatizációs programot, hogy pozitív jelet adjunk a befektetőknek, és bátorítsuk őket arra, hogy a befektetéseiket Görögországba hozzák. Ha nem érvényesül a megfontoltság, az egyetértés és az együttműködés, akkor attól tartok az ország egy lépést tesz előre és hármat hátra.