Gyönyörű strandok, gazdag élővilág, kulturális sokszínűség, és már tizenöt éve nincs háború.
Angolát gyönyörű strandjai, gazdag állat és növényvilága, elképesztő kulturális sokszínűsége ideális úticéllá teszik. Az idegenforgalomban óriási lehetőségek rejlenek – javarészt kihasználatlanul. Hogyan lehetne a turizmust az ország gazdaságának egyik húzóágazatává tenni?
A turisztikai potenciálra remek példa a Huila régió az ország déli részén. Itt található az egyik leglátványosabb hely az országban, a tundavalai hasadék. Több befektető mondta már, hogy teljesen az ország hatása alá került. Angolának sem a természet gazdagságát, sem a gyönyörű tájakat illetően nincs mit szégyellnie a szomszédai – Dél-Afrika, Botswana vagy Namíbia – előtt, de ezekben az országokban a turizmus már egy lépéssel előrébb jár.
Hogyan lehet fejleszteni az angolai idegenforgalmat, a gazdaság húzóágazatává tenni? Angolai befektetők már dolgoznak az ügyön, 35 millió dollárt fektettek például a Pululukwa Resort nevű ökoszállásba.
Ez a 210 hektáros létesítmény egyedi a saját műfajában. Lakályos bungalók, magas szintű konyha, és még saját rezervátummal is rendelkezik.
- Minden anyag, amit használunk, a természetből jön – mondta az üdülőhely igazgatója, Pedro Sérgio Fernandes. – Fa, szalma, kő – megpróbáltunk olyan hangulatot teremteni, hogy az emberek teljesen Afrikában érezzék magukat. Ugyanakkor a magas szintű ökoturisztikai elvárásoknak is próbálunk megfelelni.
Ez a szálloda referenciának számít egész Angolában, és az elkövetkező hónapokban további fejlesztések várhatók. Ez jó hír a Lubangót övező térségnek, ahol a tradicionális gazdasági ágazatnak a mezőgazdaság számít. A szálloda ma már körülbelül 120 főt alkalmaz.
- 99 százalékban angolaiakat alkalmazunk, ami óriási fegyvertény – mondta az igazgató. – Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk rá, nagyon fontos, hogy ezzel tisztában legyünk.
A megfelelő személyzet kiképzésével az ország fiatal és dinamikus népessége is részesülhet az idegenforgalmi bevételekből – ez a legfontosabb Amélia Carlos Cazalma, az angolai turisztikai stratégia egyik kidolgozója szerint.
- Az olajkitermelés profitja nem marad az országban, a turizmus bevételei viszont igen – szögezte le az idegenforgalmi szakértő. – Az így befolyt deviza multiplikátor hatása újabb fejlesztéseket generál, és minden létrejött erőforrás itt marad az országban.
15 évvel a háború után Angola képe lassan megváltozik. A turizmus fejlesztése koherens stratégiává áll össze, ami más területeken is érvényesül – például a vízumok kiadásának felgyorsításában.
- Most az a fontos, hogy egyedi turisztikai célpontként sikerüljön a szükséges képet kialakítani magunkról – mondta Cazalma. – Meg kell határoznunk, hogy az idegenforgalmon belül melyik ágat akarjuk először fejleszteni. Lépésenként kell haladni, nem lehet minden egyszerre.
Ez a munka már elkezdődött. Néhány hónapja a luandai repteret kezelő állami vállalat teljesen újragondolta a strartégiáját. Elsősorban persze Luandát népszerűsítik külföldön, mint turisztikai célpontot, de az Emirates légitársasággal folytatott együttműködés keretében igazi térségi csomópontot faragnának a fővárosból.
A cél a turisták idecsábításán túl az, hogy itt lehessen átszállni olyan úticélok felé, mint Johannesburg, Lisszabon vagy Havanna.
- Most naponta átlagosan nyolcvan-száz utas száll át Luandában – mondta a repülőtér vezetője, Joaquim Cunha. – Biztosak vagyunk benne, hogy ez a szám emelkedni fog, persze csak akkor, ha népszerűsítjük a szolgáltatásainkat azokon a piacokon, ahol már jelen vagyunk.
Az újrapozicionálás miatt a repülőtér a tavalyi 170 millió dolláros veszteség után újra egyensúlyba került. Ez nélkülözhtetelne ahhoz, hogy az angolai idegenforgalom új lendületet kapjon.