A legnagyobb gazdaságok mind lassultak, kivéve Franciaországot, ahol most indult be a GDP-növekedés.
HIRDETÉS
Mérsékelt ütemben nőtt az eurózóna a gazdasága a harmadik negyedévben. Jó hír érkezett viszont Franciaországból, ahol a stagnálás után végre beindult a növekedés. Az emberek többet költöttek, de fellendült a fogyasztási cikkek gyártása és a szolgáltató szektor is.
Ellenben Németországgal, ahol csökkent a bővülés. A statisztikai hivatal szerint azért, mert az import sokkal nagyobb volt az exportnál.
Összességében az eurózóna gazdasága 0,3 százalékkal bővült negyedéves összevetésben július és szeptember között. Spanyolország GDP-je 0,8 százalékkal, Franciaországé és Németországé 0,3 százalékkal, míg Olaszországé alig 0,2 százalékkal nőtt. Görögország gazdasága pedig fél százalékkal zsugorodott.
Nick Parsons, a NAB (National Australia Bank) vezető piaci elemzője szerint főleg a német gazdaságnál látható egy éles fékezés, ami folytatódik a negyedik negyedévben is. Ha a német árukivitelt, a gyárak megrendeléseit vagy a termelést nézzük, mind elég halvány képet fest.
Egyre nagyobb a nyomás az Európai Központi Bankon is, hogy kiterjessze eszközvásárlási programját. Csütörtökön Mario Draghi bankelnök az Európai Parlamentben megerősítette, hogy ha az infláció nem nő, meghosszabbítják a programot.
- Az EKB-nak három lehetséges fegyvere van. Megváltoztathatja a pénz árát, a mennyiségét vagy változtathat az idő intervallumon, ameddig a pénz elérhető. Nem hiszem, hogy mindegyik eszközt bevetné, mert mindig kell egy vésztartalék, amihez még nyúlhat – tette hozzá Nick Parsons.
Az infláció októberben stagnált, ami tulajdonképpen jó eredmény a szeptemberi -0,1 százalék után.
Az EKB célja, hogy 2 százalék közelébe tornázza fel az eurózóna inflációját.