Kamatcsökkentés előtt az Európai Központi Bank - interjú az EKB vezető közgazdászával

Kamatcsökkentés előtt az Európai Központi Bank - interjú az EKB vezető közgazdászával
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Peter Praet az Európai Központi Bank vezető közgazdásza, a bank igazgatóságának elnökségi tagja. Az Euronews annak kapcsán kérdezte a szakembert, hogy az EKB Kormányzótanácsa következő, június 5-i ülésén dönthet arról, hogy újabb lépéseket tegyen az elhúzódó alacsony infláció ellen, ahogy azt korábban az EKB elnöke Mario Draghi bejelentette

A hosszú ideig tartó alacsony infláció a vártnál nagyobb adósságteherhez vezethet, és arra ösztönözheti a hitelezőket, hogy szűkítsék a hitelállomány mértékét. Peter Praettel az EKB Kormányzótanácsának székhelyén, Frankfurtban készítettünk interjút.

Maithreyi Seetharaman – Professzor Praet, köszönjük, hogy időt szán ránk. Az emberek eddig azt hallották, hogy a magas infláció nagy probléma. Az európai infláció most 1 százalék körül van. Hogyan magyarázná el nézőinknek azt, hogy emiatt is van min aggódni közép- és hosszútávon. Ön, hogy látja ezt a helyzetet?

Peter Praet – Ha a kínálat nagyobb mint a kereslet, akkor az lenyomja az árakat. Ez egyfajta barométer, ami a gazdaság kiegyensúlyozattlanságát jelzi, tehát emiatt kell aggódni. Fordított esetben, ha a kereslet nagyobb mint a kínálat, akkor infláció van, míg az előző példában megnő a deflációs nyomás.

Maithreyi Seetharaman – Ha megnézzük ezt a barométert, és az EKB saját előrejelzéseit, akkor meglepetés az infláció mostani szintje. Ez vajon teljesen új helyzet, amit még nem tudjuk, hogy kell kezelni?

Peter Praet – Most alacsony a kereslet, mert rengeteg háztartás, cég, vagy éppen maguk az államok is magas adóssággal küzdenek, tehát csökkennek a kiadások a gazdaság termelékenységéhez képest. Ez nyomja lefelé az amúgy is csökkenő árakat, és ez valóban újfajta gazdasági környezetet eredményez.

Maithreyi Seetharaman – És most mit lehet tenni ez ügyben? Több közgazdász szerint már két éve lépni kellett volna.

Peter Praet – Ez egy bonyolult kérdés. Először is meg kellett tudni, hogy mi vezetett az árak tartós csökkenéséhez. A közelmúlt folymatait vizsgálva azt láttuk, hogy szinte mindenhol pangás van – a gyenge olajár is ezt mutatja. Másodszor pedig, azt sem lehet mondani, hogy az EKB nem tett volna lépéseket az ügyben. A piac úgy működik, hogy bizonyos ideig a félelem diktál, most pedig a deflációtól tartanak a befektetők. A háztartások és a piac más szereplői pedig nem tudják, hogy mit fog lépni az EKB. A mostani folyamat ennél sokkal strukturáltabb, az árcsökkenés a gazdasági pangás eredménye, ezért ehhez alkalmazkodó monetáris politikára van szükség. Ennek egyik eleme, hogy a kamatokat a nullához közelítjük, de más eszközöket is megfontolunk.

Maithreyi Seetharaman – Pontosan milyen lépéseket tervez az EKB?

Peter Praet – Nos, a kormányzótanács nyilván erről is beszélni fog következő ülésén, de még mindig több dolgot kell megvizsgálni, hogy tudjuk, mik a jelenlegi monetáris politika gyenge pontjai. A kamatok mértéke tartóssan alacsony marad. De nemcsak ma. Ott va például az Egyesült Államok: a hosszú lejáratú piaci kamatok emelkednek, ez a helyzet javulására utal. De képesnek kell lennünk a múlt beli példákkal ellentétben, a saját kamatainkat elválasztani az amerikaiaktól, ez pedig azt jelenti, hogy a monetáris politika továbbra is támogatni fogja a növekedést.

Konkrétabban szólva, az egyik probléma, amit azonosítottunk az úgy általában a kisebb vállalatok hitelezése és finanszírozása, és ezen a területen további megoldási lehetőségeket keresünk. Majd meglájuk, mit hoz a kamatdöntő ülés, de már eddig is látunk néhány olyan hibát a monetáris politikában, amik megoldásán dolgozunk.

Maithreyi Seetharaman – Volt szó negatív kamatokról is. Várható olyan helyzet, hogy a hitelezés tovább csökken?

Peter Praet – Ön most két dologot említ. Először is el kell döntenünk, hogy mi is valódi probléma. Ezt tesszük most – a kamatok szintje tényleg alacsony, de vajon a gazdasági környezet miatt, amire nincs túl sok ráhatásunk, vagy ez a bankok hitelezési kínálata miatt van így. Mert most éppen a mérlegüket akarják megtisztítani és emellett feltőkésíteni. Tehát dolgozunk ezen is, és már azt is tudjuk, hogy a hitelezési piac még több megoldandó kérdést is felvet.

Maithreyi Seetharaman – Akkor most alacsony inflációra kell számítanunk közép- és hosszútávon?

Peter Praet – Úgy vélem, a legnagyobb gond most az, hogy a háztartások is lefelé modosítják hosszú távú kilátásaikat. De milyen lesz ez a jövő? Ez viszont negatív várakozási csapdába vezethet, ami nagyon érzékeny pont…

Maithreyi Seetharaman – Hogy érti ezt?

Peter Praet – Nos, ez bonyolult, mert a központi bank ezt nem oldhatja meg szimplán azzal, hogy pénzt nyomtat és biztosítja a fizetőképességet. Persze ez is része a megoldásnak, de ami igazán fontos, hogy pozitív várakozást alakítsunk ki a jövőre nézve – ilyen a munkalehetőségek teremtése, a szerkezeti reformok bevezetése, vagy az oktatás fejlesztése – tehát ezek lennének igazán fontosak. És persze az is igaz, hogy a legnagyobb kihívás a közösség újjáélesztése, de ez már inkább politikai kérdés. Tehát a közösségek újjáélesztése és a pozitív várakozások megteremtése a jövővel kapcsolatosan, amit most nem sok országban tapasztalni. Inkább a kiábrándultság és a negatív várakozások láthatók. tehát, mint mondtam, azt vájuk, hogy pénzügyi környezet kedvezőbb legyen, tehát ha egy cég beruházni akar, akkor ne legyen hitelszűkében.

Maithreyi Seetharaman – Lát hasonlóságot Japán és Európa között?

HIRDETÉS

Peter Praet – Nem, a kettő teljesen különböző, rengeteg eltérés van a két helyzet között. Úgy vélem, amiben viszont több gazdaság is sajnálatosan hasonlít, az az adósságok szintje. ami elég magas. A legfontosabb különbség a japán helyzettel szemben az, hogy ez itt elsősorban a bankszektor ügye. És persze különbség az, hogy Európában válság volt az elmúlt években Japánban viszont nem. És a társadalmak is teljesen különbözőek. No, és látni kell az euroövezet szépséghibáit is. Ezeket is fel kell tárni. Már ezt is látjuk, és ennek egyik megoldása lehet például a bankunió.

Maithreyi Seetharaman – Nem gondolja, hogy az EKB-t néha a jogköre akadályozza, hogy eredményesebb legyen egy-egy helyzetben?

Peter Praet – Nem, ezt nem mondanám.

Maithreyi Seetharaman – Csak azért kérdezem, mert említette a foglalkoztatás bővítését, mint fontos szerkezeti reformot, amin csodálokozom is…

Peter Praet – Úgy vélem, veszélyes illúziókat táplálni a társadalommal szemben, munkahelyeket és javakat a monetáris politika teremt. De az is veszélyes, ha ennek túl nagy szerepet szánnunk, hiszen a monetáris politika sem ad megoldást mindenre. Az Egyesült Államokban és itt, ugye eléggé különböző a helyzet – az euroövezet válságba került, miközben nem voltak erős válságkezelő intézményei. Például a pénzügyi válság kezelésére. Amerikában ilyen nem volt. És az Egyesült Államokban amúgy is rugalmasabb a munkaerőpiac mint itt. Tehát más utat jártunk. Most már elkezdődött a kilábalás – de nagy volt a kár. Pang a gazdaságunk, alacsony az infláció, és bár valóban nincs defláció, de nagyon alacsony a növekedés, amivel egyáltalán nem vagyunk elégedettek, és erre a helyzetre minden lehetőségünkre álló eszközzel reagálni fogunk.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Miért baj, ha minden olcsóbb lesz?

Meredeken csökken az infláció az eurózónában, Belgiumban nulla százalék közelében van az index

Tavaly nyár óta először nem emelt kamatot az Európai Központi Bank